időjárás 1°C Virgil 2021. November 27.
logo
Bánhidy András hisz a kitartó munkában mind a sportban, mind a zenében

Mindig akadnak beteljesítendő álmai

Ditzendy Attila
2021.10.27. 07:15
Mindig akadnak beteljesítendő álmai

A sportkedvelők a medencéből vagy a Ferencváros népligeti telepéről ismerhetik, a rockrajongók a NotBad zenekar énekeseként, az egy szál gitáros dalok kedvelői pedig mint Bánhidy Andrást tartják számon. Élsportoló, vízilabdázó már volt, most az éldalszerzői, előadói babérokra tör, méghozzá meggyőző sikerrel és rátermettséggel.

Ha valaki egy gitárral lép színpadra, nem virtuóz hangszertudást, netán bel canto éneklést, hanem mindenekelőtt izgalmas előadást, valamint elgondolkodtató, tartalmas szöveget várunk tőle. Hogy elvárásunknak Bánhidy András megfelel-e, arról majd később. Kezdjük az elején. Hogyan is indult zenei pályafutása?

– A kilencvenes évek leglején, gyerekfejjel kiharcoltam egy Commodore 64-es számítógépet. Hamarosan megfertőzött az István, a király népstadion­beli dupla előadása és az Illés-koncert, méghozzá annyira, hogy – szüleim tudtán kívül – a komputert gitárra cseréltem. Felsőbb éves iskolatársammal bonyolítottuk az üzletet, aki ráadásnak néhány akkordra is megtanított – vallott a kezdetekről a dalszerző.

A szülők ugyan nem dicsérték meg a csere miatt, de a hangszer maradhatott. Maradhatott, azonban a sportkarrier, az állandó edzések kisvártatva a sarokba száműzték a gitárt.

– De akkora már kialakult a máig tartó vonzalom a zene, a zenélés iránt – árulta el Bánhidy András, ekképpen folytatva: 

– Ötéves koromtól napi rendszerességgel vízilabdáztam. Sokszor naponta kétszer beugrani a hideg vízbe, mit mondjak, borzasztó.

Így érthető, mi volt évről évre születésnapi kívánsága:

– Hogy ne kelljen edzésre mennem aznap – mondta.

A KSI növendékeként a margitszigeti Hajós Alfréd Uszodában nőtt fel, ahol körben márványtáblák hirdetik világ- és olimpiai bajnokaink nevét.

– Ott edzett a felnőttválogatott, és valami beszippantott. Ahogy felvették a magyar címeres fürdőköpenyt, ahogy megérkeztek a medence partjára, amilyen komolyan csináltak mindent – emlékezett csillogó szemmel, majd hozzáfűzte: ekkortól a sport mindenek elé került életében, kétszer annyit edzett, mint bárki. Hitt, és a mai napig hisz a munkában.

– Minden edzőm rendszeresen elmondta: tanulni kell, mert a vízilabdára nem lehet hosszú távon építeni, mert egyszer véget ér, és akkor következik a civil élet. És semmi garancia arra, hogy a sportban elérsz oda, ahová tervezted. A vízipóló esetében pedig nagyon komolyak az elvárások, hiszen a világ legjobbjai közt vagyunk

– magyarázta Bánhidy András, aki azt is elmondta: a sportolók életéből mindig a csillogást látjuk, a kudarcokat nem, pedig többször bukik el az ember, és e bukások által erősödik a jelleme.

– 13-14 éves koromra megfogalmazódott bennem: olimpiai bajnok akarok lenni. Bő egy évtized után szembesültem a realitással, hogy nem fog sikerülni.

Akkoriban a, kétezres évek elején, a Fradit erősítette, edzője a mostani női szövetségi kapitány, Bíró Attila irányításával.

Noha a Ferencvárosi éveket, illetve egy OSC-s évadot követően abbahagyta az aktív vízilabdát, civil munkája változatlanul a sporthoz köti, hiszen a FTC-MVM Sportközpont üzemeltetési igazgató-helyettese, előtte pedig a Fradi utánpótlás pólócsapatát edzette.

– Már tíz éve írok saját dalokat. Még aktívan pólóztam, amikor újra előkerült a gitár. A fordulat öt esztendeje történt. Jóbarátom hívott a zenekarába, hogy menjek hozzájuk énekesnek

– idézi fel az eseményt, amely után a sokadik unszolásra végül lement a próbaterembe, ahol előadta A zöld, a bíbor és a fekete című klasszikust. Olyan sikerrel, hogy hamarjában megalakították a NotBad együttest.

– Kettős az énem, az egyik a rock and roll arc, a másik líraibb.

Mivel ez utóbbit a NotBad alapvető stílusától messze áll, dalait egy szál gitárral komponálja s adja elő.

– Szinte maguktól jöttek a melódiák, a harmóniák, s a kényszer, hogy szöveget írjak rájuk. Szövegcentrikus vagyok, fontos a gondolatiság. Ha nincs valami, amit az ember el akar mondani, át akar adni dalok formájában, akkor kínkeserves lesz az út. Nekem ezért kellenek a saját dalok. Noha Ed Sheeran egyik számát feldolgoztam a közelmúltban, mert úgy érzem: kár, hogy nem én írtam

 – fogalmazott Bánhidy András, majd ízelítőt adott repertoárjából.

(A borítókép Bach Máté munkája.)