– A keresztény értékek bemutatása volt az elsődleges szempont a fesztivál létrehozásakor. Olyan darabokat válogattunk most is, amelyek ebbe az értékrendbe illenek – mondta Viczián Ottó színművész, művészeti vezető. Nemcsak színdarabokat mutatnak be, hanem Mayer István szobrászművész kiállításával nyitják meg a fesztivált. A tárlaton a Káli-medencében felfedezett, romjaikban is pompás Árpád-kori templomok rajzai, képek, domborművek és kisplasztikák, egy fából faragott Jézus-portré és még sok más látható majd. A kiállítás a fesztivál teljes ideje alatt megtekinthető az Újszínház Galériában az első emeleten. A fesztivál nyitó előadása Blaskó Balázs rendezésében Csiky Gergely A nagymama című darabja lesz az egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátékaként.
– Többször megkérdezték már, hogy hol van ebben a romantikus vígjátékban a keresztény érték. A jóságos nagymama segíti a szerelmeseket, hogy egymásra találjanak. A szerelem és a jóság fedezhető fel benne mint keresztény értékek, hiszen a nagymama önmagával nem törődve akar jót a fiataloknak – mondta a művészeti vezető.
Arra a kérdésre, hogy mi alapján válogatták ki a darabokat, Viczián Ottó kiemelte Bártfay Rita, a színház dramaturgja munkáját, aki Dörner Györggyel együtt választotta ki a bemutatásra érdemes előadásokat, és ő tartja a kapcsolatot a fellépőkkel. Van két monodráma, amelyeket ő is rendezett, mindkettőt Fazekas István írta. Az egyik A pillanat érkezése című mű, amelyben Széchenyi István gróf alakját politikusként, szerelmes férfiként, tépelődő, istenfélő emberként mutatják be, Jánosi Dávid főszereplésével. A másik címe Zrínyi Ilona, akit Brunner Márta alakít.
– Azért emelem ki ezt a két monodrámát, mert mindkettőben erősen megjelennek a keresztény értékek. Ha csak arra gondolunk, hogy az ember megpróbál saját magán felülemelkedni, sőt az életét áldozza a hazájáért, akkor abban minden benne van – emelte ki Viczián Ottó.
Csütörtökön lesz a Szakralitás a művészetben című szakmai beszélgetés a Bubik István Stúdiószínpadon. Takaró Mihály vezeti, Bogár László, Kondor Katalin, Földi-Kovács Andrea, Dörner György és Szakács Árpád vesz részt a beszélgetésen. Eszmecseréjük témái részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák lesznek, részben a szakralitás, a művészet és a gazdaság kapcsolatát boncolgatják a szakértők, a közönség aktív részvételével.
Aznap este Böjte Csaba testvér tart előadást. Az atya szerint a szeretet az élet legfontosabb feladata, amely a cselekvésben mutatkozik meg. Az előadások között lesz egy Trianonról szóló összeállítás, Békediktátum címmel. Oberfrank Pál rendezte, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója, színtársulata közreműködésével láthatjuk a darabot. Versek, dalok, drámarészletek hangzanak el. A végső összetartozás katarzisában lehetséges feloldódás megélésére hívja a nézőket
– fejtette ki a művészeti vezető.
Szombaton két különleges program is lesz. Az egyik a Szent Efrém Férfikar koncertje, akik a bizánci rítusú egyházi zenéket kutatják és közvetítik. A másik program Piros Ildikó fellépése az Abigél titkai című estjével, amelyen töredékeket ad elő Szabó Magda életművéből.
– Amikor végeztem a főiskolán, a Madách Színházba kerültem. Piros Ildikó több szerepben is az édesanyámat játszotta, így tiszteletbeli fiának fogadott. A Sasfiókban, az Üvegfigurákban, a Sosem lehet tudni című darabban például. Nagyon várom én is a fellépését – mondta a színművész.
A fesztivál november 7-én zárul a Csíksomlyói passióval, amelyet Nagy Viktor rendezett, és Kerényi Imre emlékére ajánlotta az Újszínház. Csíksomlyó ősi Szűz Mária-kegyhely mivolta, történeti és spirituális hivatása, a tradíciót és a népet megtartó ereje adta azt a szellemi és lelki légkört, amelyben a XVIII. század során a híres nagypénteki szenvedéstörténeti misztériumdrámák elhangozhattak. Jelképes és egyúttal talán sorsszerű, hogy a drámák kéziratai a kommunista diktatúra első évtizedeiben a Szűz Mária-szobor alatti dobogóban rejtőzködtek, amíg 1980. augusztus 22-én, egy felújításkor teljesen ép állapotban fel nem lelték őket. Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben a legendás várszínházi előadáshoz készített egy szövegváltozatot Csíksomlyói passió címmel, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön. Az előadáshoz Rossa László gondosan megválogatott, a drámához szorosan kapcsolódó zenei anyagot készített, részben a passiókban gyakran szereplő egyházi énekek felhasználásával.
Úgy volt, hogy nálunk is megrendezi ezt a darabot Kerényi Imre, de már nem volt rá lehetősége. Nagy Viktor magára vállalta a rendezői feladatot, és egy fantasztikus rendezés született. Kerényi nekem osztályvezető tanárom volt, hisz Kerényi–Huszti-osztályba jártam. Szinte mindent tőlük tanultam. A misztériumjáték egyik legszebb gondolatát én mondom a darabban, ami a fesztivál értékeire is érvényes: „Kik az ő példáját mostan megláttátok, cselekedeteit meggondolhatnátok.” Az az igazi keresztény gondolkodás, ha az ember Jézus cselekedeteihez tartja magát
– mondta a művészeti vezető.
Összegzésként Viczián Ottó kiemelte, hogy ha valaki keresztény értékeket közvetítő művészetre kíváncsi, akkor jól fogja érezni magát a keresztény színházi fesztiválon. A művészeti vezető szerint az mindig jó dolog, ha azonos gondolkodású emberek bármilyen apropóból összejönnek és segítik egymást.
– Ha találkozom valakivel, akivel hasonlóan gondolkodom, az erőt ad. Ha olyan ember ül mellettem, akivel megbeszélhetem, amit látok, barátságok is szövődhetnek. A színháznak nemcsak a szórakoztatás a célja, a nevelés is. Ez a fesztivál erre tökéletesen alkalmas – zárta gondolatait Viczián Ottó.
A VII. Keresztény Színházi Fesztivál fővédnöke Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója.
A borítóképen Viczián Ottó, az Újszínház művészeti vezetője (középen, fehér ruhában) a Csíksomlyói passióban
