időjárás -5°C Pál 2022. January 25.
logo

Folyamatos változás, szerves fejlődés – Tíz éve alakult a Magyar Művészeti Akadémia

Zana Diána
2021.11.03. 16:33 2021.11.04. 10:44
Folyamatos változás, szerves fejlődés – Tíz éve alakult a Magyar Művészeti Akadémia

Húsz évvel ezelőtt biztosan nem tudtuk volna elképzelni, hogy ma itt fogunk tartani – mondta Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke az egy évtizeddel ezelőtt alakult intézményről, amely a magyar művészeti élet legrangosabb testülete, képviseleti szerve lett azáltal, hogy a hazai és határon túli magyar művészetet méltóképp támogatja, oktatását elősegíti, bemutatja itthon és a nemzetközi térben, valamint képviseli a magyar művészeket. 

Az 1992-ben alapított társadalmi szervezet tizenkilenc évig működött Makovecz Imre építész elnökletével. Ezt emelte 2011-ben köztestületi rangra a magyar kormány, és az alaptörvényben határozta meg működésének törvényi kereteit.

A Magyar Művészeti Akadémia így integráns részévé vált az alkotmányos magyar intézményrendszernek, és meghatározó szereplőjévé a nemzeti kultúrákat formáló szervezeteknek, valamint a magyar nemzeti kultúra jelenének és jövőjének

– nyilatkozta Kucsera Tamás Gergely, az MMA leköszönő főtitkára, aki tíz évig töltötte be a tisztséget. Úgy véli, az elmúlt tíz év alatt megtartották az alapítók szellemi örökségét, ugyanakkor folyamatos változás mellett szerves fejlődés és erősödés ment végbe. Makovecz Imre már nem élhette meg a köztestület megalakulását, az előkészítő munkát Fekete György irányította, majd hat éven keresztül volt elnök. 2017-ben Vashelyi György váltotta, aki még két évig tölti be a pozíciót.  

A Magyar Művészeti Akadémia már 2012-től megkezdte a művészettámogatás gyakorlatát. Az évek során művészéletpálya-modellt alakított ki; átfogó ösztöndíjrendszert és többlépcsős díjazási rendszert épített, kezdeményezésére jött létre a Nemzet Művésze díj is, amely a hazai művészeti élet legmagasabb szintű szakmai elismerése. Ugyanakkor felvette a kapcsolatot a hazai, nemzetközi és a határon túli magyar intézményekkel, melynek eredményeként képessé vált nem csupán itthon, de a Kárpát-medencében és az egész világon megjeleníteni a magyar kultúra értékeit, ezen belül nagy hangsúlyt fektetve a kortárs magyar művészet területére. Az elmúlt évtizedben több ezer kulturális-művészeti programot szervezett – köztük közel száz nemzetközi kiállítást –, intézményeiben több millió látogató fordult meg. Pályázatok útján további közel háromezer művészeti program megvalósulását tette lehetővé, és nyolcszáz szervezetnek nyújtott anyagi támogatást. 

Kucsera Tamás Gergely elmondása szerint már az alapításkor hitet tettek a nemzeti egység mellett, és külön hangsúllyal kezdték el a munkát, amely a határon túli magyar értékek, illetve művészeti szervezetek és művészek támogatásáról szólt. Jelzésértékű az is, hogy a mindezért felelős bizottság a délvidéki Magyarkanizsán alakult meg 2012-ben. Az idők során további intézményekkel is erősödtek, így mára már egy egész intézménycsalád szolgálja a magyar kultúra ügyét. A Pesti Vigadó mint székház 2014-ben nyílt meg, ugyanebben az évben az MMA-hoz csatoltan folytatta akkor már több mint egy évszázados működését a Műcsarnok is. Megalakult továbbá a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, melynek keretein belül végzi tevékenységét a szakkönyvtár, valamint a Makovecz Központ és Archívum is. 2017 óta az Akadémia a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ fenntartója. Ugyanebben az évben a kiadói munkálatok elvégzésére létrejött az MMA Kiadó Nonprofit Kft., melynek tevékenysége révén a főtitkár szerint korábban hangsúlyt nem kapó értékeket is fel tudnak mutatni; így átformálható a magyar szellemi térkép, valamint a magyar kultúráról alkotott korábbi kánon.

– Mikor majd kétszáz éve a Magyar Tudományos Akadémia megalakult, a művészet és a tudomány szorosabb szimbiózisban létezett az emberi gondolkodásban – emlékeztetett Vashegyi György, aki szerint azt sem szabad elfelejtenünk, hogy közel hetven évvel ezelőtt, a II. világháború után egy erőszakos gesztus eredményeképpen vált semmissé a magyar művészet akadémiai rangú képviselete. Közel hatvanéves hiátus felszámolására lett lehetőség tíz évvel ezelőtt, mikor a köztestület megalakult. Ahogy az MMA elnöke fogalmazott, a rendszerváltás óta eltelt harminc év is szimbolikus távolság, ekkor merült fel ugyanis először a lehetősége annak, hogy a magyar művészetet szimbolizáló ágat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia fájáról levágtak, újból életre keltsék, visszanövesszék. 

2020 márciusa óta egyébként Vashegyi György a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke is, melynek működését – saját elmondása szerint – össze kívánja hangolni a Magyar Művészeti Akadémia tevékenységével. A jövőről azt is elárulta, hogy a nemzetközi jelenlét hangsúlyosabb támogatását tervezi, amelyben segítségre lesz a következő öt évre megválasztott főtitkár, Richly Gábor is, aki jelenleg a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ igazgatója. A magyar kultúra – azon belül főként a magyar magasművészet – világ elé tárását kiemelten fontosnak tartja, ugyanakkor úgy véli, a múlt felé is sok az adósság, hiszen máig fájó és bevarratlan sebeket hagyott maga mögött az intézmény megalakulását megelőző hatvan év, de a művészi hagyatékok kérdése is országos szinten évtizedek óta megoldatlan feladat. 

A legnagyobb horderejű és a magyar társadalom szempontjából legjelentősebb feladatnak Vashegyi György mégis a művészettel nevelés ügyét tekinti, amely elnöki programjának hangsúlyos részét képezi. „A Magyar Tudományos Akadémia nem olyan régen megválasztott elnöke, Freud Tamás osztja ezeket az elképzeléseket, hiszen nagymértékben az ő tudományos kutatásain alapszik a meggyőződésem, hogy a művészettel való nevelés lehet a kulcsa az egész magyar társadalom művészet által történő felemelésének” – fogalmazott az MMA elnöke, aki szerint a két akadémia együttműködése kiemelten fontos ebben a nemzetstratégiai jelentőségű ügyben. Az elmúlt négy elnökségi évének legjelentősebb vállalkozásaként az ösztöndíjrendszer beindítását és figyelemmel követését jelölte meg, amelynek során már háromszáz kiemelkedő tehetség érdemelte ki az MMA ösztöndíját.  

Borítókép: Vashegyi György és Kucsera Tamás Gergely a sajtótájékoztatón (Fotó: Teknős Miklós)