Folyamatos változás, szerves fejlődés – Tíz éve alakult a Magyar Művészeti Akadémia

A magyar művészeti élet legrangosabb testülete már az alapításakor hitet tett a nemzeti egység mellett.

Fotó: Teknős Miklós

Kucsera Tamás Gergely elmondása szerint már az alapításkor hitet tettek a nemzeti egység mellett, és külön hangsúllyal kezdték el a munkát, amely a határon túli magyar értékek, illetve művészeti szervezetek és művészek támogatásáról szólt. Jelzésértékű az is, hogy a mindezért felelős bizottság a délvidéki Magyarkanizsán alakult meg 2012-ben. Az idők során további intézményekkel is erősödtek, így mára már egy egész intézménycsalád szolgálja a magyar kultúra ügyét. A Pesti Vigadó mint székház 2014-ben nyílt meg, ugyanebben az évben az MMA-hoz csatoltan folytatta akkor már több mint egy évszázados működését a Műcsarnok is. Megalakult továbbá a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, melynek keretein belül végzi tevékenységét a szakkönyvtár, valamint a Makovecz Központ és Archívum is. 2017 óta az Akadémia a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ fenntartója. Ugyanebben az évben a kiadói munkálatok elvégzésére létrejött az MMA Kiadó Nonprofit Kft., melynek tevékenysége révén a főtitkár szerint korábban hangsúlyt nem kapó értékeket is fel tudnak mutatni; így átformálható a magyar szellemi térkép, valamint a magyar kultúráról alkotott korábbi kánon.

– Mikor majd kétszáz éve a Magyar Tudományos Akadémia megalakult, a művészet és a tudomány szorosabb szimbiózisban létezett az emberi gondolkodásban – emlékeztetett Vashegyi György, aki szerint azt sem szabad elfelejtenünk, hogy közel hetven évvel ezelőtt, a II. világháború után egy erőszakos gesztus eredményeképpen vált semmissé a magyar művészet akadémiai rangú képviselete. Közel hatvanéves hiátus felszámolására lett lehetőség tíz évvel ezelőtt, mikor a köztestület megalakult. Ahogy az MMA elnöke fogalmazott, a rendszerváltás óta eltelt harminc év is szimbolikus távolság, ekkor merült fel ugyanis először a lehetősége annak, hogy a magyar művészetet szimbolizáló ágat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia fájáról levágtak, újból életre keltsék, visszanövesszék. 

2020 márciusa óta egyébként Vashegyi György a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke is, melynek működését – saját elmondása szerint – össze kívánja hangolni a Magyar Művészeti Akadémia tevékenységével. A jövőről azt is elárulta, hogy a nemzetközi jelenlét hangsúlyosabb támogatását tervezi, amelyben segítségre lesz a következő öt évre megválasztott főtitkár, Richly Gábor is, aki jelenleg a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ igazgatója. A magyar kultúra – azon belül főként a magyar magasművészet – világ elé tárását kiemelten fontosnak tartja, ugyanakkor úgy véli, a múlt felé is sok az adósság, hiszen máig fájó és bevarratlan sebeket hagyott maga mögött az intézmény megalakulását megelőző hatvan év, de a művészi hagyatékok kérdése is országos szinten évtizedek óta megoldatlan feladat. 

A legnagyobb horderejű és a magyar társadalom szempontjából legjelentősebb feladatnak Vashegyi György mégis a művészettel nevelés ügyét tekinti, amely elnöki programjának hangsúlyos részét képezi. „A Magyar Tudományos Akadémia nem olyan régen megválasztott elnöke, Freud Tamás osztja ezeket az elképzeléseket, hiszen nagymértékben az ő tudományos kutatásain alapszik a meggyőződésem, hogy a művészettel való nevelés lehet a kulcsa az egész magyar társadalom művészet által történő felemelésének” – fogalmazott az MMA elnöke, aki szerint a két akadémia együttműködése kiemelten fontos ebben a nemzetstratégiai jelentőségű ügyben. Az elmúlt négy elnökségi évének legjelentősebb vállalkozásaként az ösztöndíjrendszer beindítását és figyelemmel követését jelölte meg, amelynek során már háromszáz kiemelkedő tehetség érdemelte ki az MMA ösztöndíját.  

Borítókép: Vashegyi György és Kucsera Tamás Gergely a sajtótájékoztatón (Fotó: Teknős Miklós)