A Magyar Csillagászati Egyesület és a Svábhegyi Csillagvizsgáló fontos küldetésének tekinti a csillagászat tudománykommunikációját, a saját csillagászati megfigyelések megszerettetését az érdeklődőkkel. A Kulin György-díjat a Magyar Csillagászati Egyesület alapította, a csillagászati ismeretterjesztésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek életműdíjaként. Névadója Kulin György, a Svábhegyi Csillagvizsgálóból indult amatőr csillagász, aki tízezres tagszámú távcsőépítő-mozgalmat szervezett hazánkban az űrverseny hajnalán.
A Kulin György-életműdíjat, vele együtt a teleszkópot ábrázoló bronzplakettet Szabados László professzor emeritus csillagász, az MTA doktora, az MCSE volt elnöke vehette át Mizser Attila főtitkártól.
Szabados László maga is ötven éve dolgozik a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetben, a Svábhegyi Csillagvizsgáló távcsövével végzett mérései tették a cefeida-típusú változócsillagok világszinten is elismert kutatójává. Szakfolyóiratok és ismeretterjesztő folyóiratok szerkesztőjeként, intenzív csillagászati lektorálási munkájával, oktatói tevékenységével és csillagászati bizottságok tagjaként máig a hazai csillagászati tudománykommunikáció színvonalának emelésén dolgozik.
Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára vette át a szót. Előadásában az egyesület 75 évéről beszélt, kiemelve Kulin György munkásságát, aki itt kezdte pályáját, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Az 1930-as években ez egy modern építmény volt, ebbe kapcsolódott be Kulin György a kisbolygók megfigyelésével. Akkor vált országos hírűvé, amikor 1942-ben felfedezett egy üstököst. 1941-ben megjelent A távcső világa című alapműve. A Naphegy egyik romos házát nézte ki egy bemutató csillagvizsgáló kialakítására, ez lett az ország első ilyen intézménye. Létrejött az egyesület, különböző szakosztályokkal. Medgyessy Ferenc szobrász szintén csillagász volt, megválasztották az egyesület alelnökének. Barsi Ödön, a Magyar Rádió munkatársa vezette az egyesületben a művészeti szakosztályt. Ide járt Illyés Gyula, Kodolányi János is. Pezsgő időszak szakadt meg 1949 őszén, a változások szele elsodorta Kulin Györgyöt is. Öt éven keresztül nem kapott állást Budapesten. Végül a 60-as, 70-es években a TIT-ben bontakozott ki pályája. A főtitkár a jelenről is beszélt. Elmondta, hogy 7555 a tagsorszám, ebből jelenleg aktív 1800 fő. Székhelyük Óbudán van, az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban.
Az interneten is megtalálható az egyesület, várják tagjaik közé az érdeklődőket.
Kiss László folytatta előadásával a programot A jövő perspektívái, amatőrcsillagászat és tudománykommunikáció címmel, amelyben néhány kérdést írt körül és válaszolt meg. Többek között beszélt arról, miért jó a csillagászat. Kiemelte, hogy mindig fontos volt a technológia fejlesztése. A jelenlegi csillagászati kérdések is igénylik a számítástechnikai fejlesztéseket. Elmondta, hogy a mai tudósok részproblémákkal foglalkoznak, áttörést csoportban tudnak elérni.
Kulin Eszter, Kulin György lánya is részt vett az eseményen. Elmondta, hogy szeretettel gondol arra, hogy édesapja sok időt töltött itt és ennek számtalan eredménye van.
Egy együttműködés szentesült a hegyvidéki önkormányzattal az évforduló alkalmából, melynek részeként évente két MCSE-tagságot és Meteor folyóirat előfizetést, és egy Svábhegyis VIP csillagászati bemutatót ajánlanak fel egy hazai gimnáziumnak. Az 2021-es évben elsőként a Városmajori Gimnázium diákjai kapták a lehetőséget, az egyesületi tagsági kártyákat a hegyvidék polgármestere, Pokorni Zoltán adta át Szebedy Tas iskolaigazgatónak.
A pontos idő szolgálattól a kisbolygók felfedezéséig
Kulin György (Nagyszalonta, 1905. jan. 28. – Budapest, 1989. ápr. 22) a budapesti tudományegyetemen 1932-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. 1935-ben a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetbe került, előbb a pontos idő szolgálatot látta el, majd kisbolygókutatással és pályaszámítással foglalkozott. Csaknem száz kisbolygót fedezett fel. Naprendszerünkben 12 égitestnek ő adott nevet. Az ő nevét viseli az a két üstökös, melyek a csillagászattörténetben az első magyar felfedezésű üstökösök. 1943-ban megszervezte a Természettudományi Társulatban az amatőr csillagászati szakosztályt. A II. világháború után létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet. Az 1947-ben létesített első népi csillagvizsgáló, az Uránia vezetője lett. Az Urániában folyó rendezvényeken tudósok, írók, képzőművészek vettek részt (Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Medgyesy Ferenc stb.). 1949–1953-ban Újpesten volt tanár. Tanári munkája közben kitanulta a gyakorlati optika műfogásait. 1953-tól nyugdíjazásáig az Uránia igazgatója volt. 1954-ben létrehozta az Uránia optikai és távcsőépítési műhelyét. Irányításával több tízezer távcső és távcsőoptika készült. Állandó levelezésben állt az amatőr csillagászokkal. Kezdeményezésére alakultak előbb Szentendrén, majd az ország vidékein a bemutató csillagvizsgálók. 1963-ban megalakította a Csillagászat Baráti Körét. Haláláig tagja volt az Élet és Tudomány című folyóirat szerkesztőbizottságának. Számtalan ismeretterjesztő cikk, lexikoncikk szerzője volt. Róka Gedeonnal szerkesztett a Csillagászati Kisenciklopédiát.
Borítókép: Szabados László csillagász a Kulin György-díj átadóján (Fotó: Havran Zoltán)
