Hetvenöt éves a Magyar Csillagászati Egyesület

A Magyar Csillagászati Egyesület, hazánk legnagyobb, megfigyelő csillagászokat összefogó egyesülete 75 éves fennállását ünnepli novemberben. Ennek tiszteletére a Svábhegyi Csillagvizsgáló és a Magyar Csillagászati Egyesület közösen szervezett ünnepséget, melyen átadták a Kulin György-díjat  is és kötöttek egy együttműködést a 12. kerületi önkormányzattal. Az eseménynek a Svábhegyi Csillagvizsgáló adott otthont, ahonnan 1946-ban az MCSE is útjára indult.

20211111 budapest svabhegy csillagvizsgalo kulin gyorgy dijatado szabados laszlo kapja a dijat atadja mizser attila MCSE fotitkara havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Kiss László folytatta előadásával a programot A jövő perspektívái, amatőrcsillagászat és tudománykommunikáció címmel, amelyben néhány kérdést írt körül és válaszolt meg. Többek között beszélt arról, miért jó a csillagászat. Kiemelte, hogy mindig fontos volt a technológia fejlesztése. A jelenlegi csillagászati kérdések is igénylik a számítástechnikai fejlesztéseket. Elmondta, hogy a mai tudósok részproblémákkal foglalkoznak, áttörést csoportban tudnak elérni. 

Mizser Attila és Szabados László   Fotó: Havran Zoltán

Kulin Eszter, Kulin György lánya is részt vett az eseményen. Elmondta, hogy szeretettel gondol arra, hogy édesapja sok időt töltött itt és ennek számtalan eredménye van. 

Egy együttműködés szentesült a hegyvidéki önkormányzattal az évforduló alkalmából, melynek részeként évente két MCSE-tagságot és Meteor folyóirat előfizetést, és egy Svábhegyis VIP csillagászati bemutatót ajánlanak fel egy hazai gimnáziumnak. Az 2021-es évben elsőként a Városmajori Gimnázium diákjai kapták a lehetőséget, az egyesületi tagsági kártyákat a hegyvidék polgármestere, Pokorni Zoltán adta át Szebedy Tas iskolaigazgatónak. 

A pontos idő szolgálattól a kisbolygók felfedezéséig

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. jan. 28. – Budapest, 1989. ápr. 22) a budapesti tudományegyetemen 1932-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. 1935-ben a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetbe került, előbb a pontos idő szolgálatot látta el, majd kisbolygókutatással és pályaszámítással foglalkozott. Csaknem száz kisbolygót fedezett fel. Naprendszerünkben 12 égitestnek ő adott nevet. Az ő nevét viseli az a két üstökös, melyek a csillagászattörténetben az első magyar felfedezésű üstökösök. 1943-ban megszervezte a Természettudományi Társulatban az amatőr csillagászati szakosztályt. A II. világháború után létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet. Az 1947-ben létesített első népi csillagvizsgáló, az Uránia vezetője lett. Az Urániában folyó rendezvényeken tudósok, írók, képzőművészek vettek részt (Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Kodolányi János, Medgyesy Ferenc stb.). 1949–1953-ban Újpesten volt tanár. Tanári munkája közben kitanulta a gyakorlati optika műfogásait. 1953-tól nyugdíjazásáig az Uránia igazgatója volt. 1954-ben létrehozta az Uránia optikai és távcsőépítési műhelyét. Irányításával több tízezer távcső és távcsőoptika készült. Állandó levelezésben állt az amatőr csillagászokkal. Kezdeményezésére alakultak előbb Szentendrén, majd az ország vidékein a bemutató csillagvizsgálók. 1963-ban megalakította a Csillagászat Baráti Körét. Haláláig tagja volt az Élet és Tudomány című folyóirat szerkesztőbizottságának. Számtalan ismeretterjesztő cikk, lexikoncikk szerzője volt. Róka Gedeonnal szerkesztett a Csillagászati Kisenciklopédiát.

Borítókép: Szabados László csillagász a Kulin György-díj átadóján (Fotó: Havran Zoltán)