A Fonó huszonöt éves tevékenységének meghatározó helyszíne a Fonó Pajta, ahol a hazai nép- és világzene fővárosi eseményei, koncertjei, táncházai beépültek mindennapjainkba, sőt a nemzetközi zenei körforgásba is. Horváth László, a Fonó ügyvezetője hasonló, működő pajtákat látva más helyszíneken is, szükségét érezte annak, hogy rendszerben gondolkodjunk a pajtákról, mint a közösségek szervező erejéről, kulturális helyszíneiről. Így két hónapja létrejött a PajtaKult projekt, amely több mint negyvenkét pajtát fog össze.
Horváth László, a PajtaKult ötletgazdája és kulturális igazgatója a mai sajtótájékoztatón rámutatott: a kultúrafogyasztás szokásai teljesen átalakultak az elmúlt időszakban, a pandémia pedig tovább fokozta a folyamatot. Mint mondta, különösen felértékelődtek azok a kis közösségek, amelyek figyelnek egymásra, és hajlandók meghallgatni egymás gondolatait, szavait. Ezek a közösségek pajták köré is szerveződnek, ahol a zene, a tánc, az építészet és a gasztronómia is jelen van.
– Többek között az őriszentpéteri Pajtaszínházat, a viszáki Kultúrpajtát, valamint az Alföldön működő Pusztaszínházat megismerve fogalmazódott meg az a cél, hogy össze kellene hangolni az itt található értékeket. A célok ugyanis közösek, az adott közösségek megerősítése, a sok esetben műemlékké nyilvánított pajták karbantartása és fejlesztése, valamint tevékenységük, programkínálatuk szélesítése. A megvalósult beruházások elsősorban önerőből valósultak meg, a jövőben remélhetőleg sikerül forrásokat szerezni a további fejlesztésekhez – tette hozzá Horváth László.
A projekt megálmodói az elmúlt két hónapban bejárták egyebek mellett az őriszentpéteri Pajtaszínházat, a Szentendrei Skanzen pajtáját, a kiscsőszi, Kovács Norbert Cimbi által teremtett pajtát, a lovasi Márffy Házat, az üllési Pusztaszínházat, a turai pajtát, Veresegyházon Katlan Tóni malmát, valamint Ravazd és a Káli-medence egyes pajtáit. A projektben részt vevők novemberben és decemberben összesen mintegy húsz eseményt terveznek. Az érdeklődők szombaton a Fonó Budai Zeneházban Parno Graszt-koncerten, november 13–14. között a Szentendrei Skanzenben Szent Márton Újborfesztiválon és Libatoron, decemberben az Őrségi adventi és dzsessz-sorozaton vehetnek részt.
A törekvés mellé állt a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Művészeti Akadémia, szakmai partnerként pedig a Szentendrei Skanzen és a Hagyományok Háza vesz részt a projektben. Emellett a Hír Televízióban november 7-étől havi egy alkalommal vasárnaponta elindul a PajtaKult magazinműsor, amely 11 órakor és 23 órakor ismétléssel várja a nézőket és széles közönségnek ad betekintést, egyben meghívást a programokhoz.
A PajtaKult hivatalos imázsfilmjét ITT tekinthetik meg.
Borítókép: A kiscsőszi, Kovács Norbert Cimbi által teremtett pajta (Fotó forrása: Fonó)
