A bemutató a Győri Balettel és a Fonó Budai Zeneházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósult meg, a zenéről Lajkó Félix gondoskodik, amely igencsak emeli az előadás fényét. A Győri Balett a megalakulása óta arról híres, hogy bátran nyúlnak klasszikusok darabokhoz, úgy tudnak modernek lenni, hogy nem vetik el a klasszikus balettmozgást, ám a szemet gyönyörködtető, lelket megérintő mozdulatsorokat új összefüggésekbe helyezik. Most is ez történik Velekei László koreográfiája nyomán. Arról már nem is beszélve, hogy mai világunkban talán még aktuálisabb a XIX. századi mű, mint amikor készült.
A mai szabadosság korában, amikor egyre többen gondolják azt, hogy némi csalfaság még belefér az életükbe, a Győri Balett előadása arra hívja fel a figyelmet, hogy nem fér bele. A női lélek semmit nem változott évezredek óta, a női energia nem képes áramolni bizalom nélkül, aminek viszont az alapfeltétele a hűség.
Korunkban, amikor sötét erők a férfihűséget negatív színben tüntetik fel, mondván, ez is csak a nők birtoklásáról szól, a Giselle szépen bemutatja, hogy a férfi-nő kapcsolat csak akkor teljesedik ki az energiák összekapcsolódása révén, ha nincs benne csalfaság. A csalfa embernek ugyanis – legyen az férfi vagy nő – nincs bocsánat.
Borítókép: A táncosnő akkor van elemében, amikor a szenvedélyében tomboló őrült nőt éli meg a színpadon. (Forrás: Győri Balett)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!