Hagyományszeretettel felruházva

Tajti Erzsébet három évtizede foglalkozik népviselet-készítéssel. Tudását – az anyaországon kívül – a Délvidéken és Kárpátalján osztja meg tanítványaival. Munkáját a Hagyományok Háza 2019-ben a kézművesség oktatásáért járó díjjal ismerte el.

Magyar Nemzet
Forrás: Hagyományok Háza2021. 12. 30. 15:11
Fotó: VMMI Forrás: Hagyományok Háza
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tapasztalatok birtokában, 2019-ben a Vajdaságban is elindítottak egy 120 órás kurzust 15-18 fővel. Az érdemi munkát egy felmérés előzte meg, amibe beletartozott a helyszín és a technikai igények felmérése. A továbbképzést egy szervező segíti, akivel szoros kapcsolatot alakítottak ki. Az akadálymentes munkánkban nagy segítségükre volt a Zentai Városi Múzeum, s kiváló munkatársa, Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató.

– Egy békéscsabai konferencián ismerkedtünk meg, s felfigyeltem gazdag anyagismeretére és tudására. A szakember szakterülete egyrészt a viseletek gyűjtése, de a kézműves technikákkal és öltésekkel is foglalkozik. Az oktatási idő alatt folyamatosan tartottuk egymással a kapcsolatot. Szembesülnünk kellett azzal, hogy a délvidéki varrónők viseletkészítéssel nem foglalkoztak, viszont ismerték a hímzés-díszítőtechnikákat, s a hallgatók ruhaipari képzettsége is kiemelkedő volt. E tudásra viszont nagyon jól tudtunk építeni. A végzős az ott szerzett ismeretek alapján egy múzeumi darabot is be tud méretezni, meg tudja határozni az alapanyagát. Ezt követően mai eszközökkel, régi,vagy mai technikával el tudja készíteni az adott textilt. Tudatosítjuk benne, hogy nem csak az eredeti darabról lehet rekonstruálni, hanem fotókról is, így a „fotóolvasás” is a tananyag része, s a fényképek gyűjtését ösztönözzük is. A fekete-fehér felvételeken ugyan nem látszik a szín, de ha ismerjük az ott élők hagyományait és szokásait, és a muzeológus véleményét is kikérjük, akkor összeáll bennünk a kép. Egyedi megoldásokkal is élünk, például a nyugat-bácskai Kupuszinán él egy hölgy, aki az eredeti viseletet jól ismeri és hordja is. Az ő érdeklődését is felkeltette a tanfolyam, így vele is dolgozunk. A hallgatókkal – a találkozók végeztével – nem szűnt meg a kapcsolatunk, ezt szolgálta az úgynevezett tehetséggondozás, s jövőre már egy kézműves tábor is szerepel terveinkben – avat be Tajti Erzsébet.

A képzés hamar népszerű lett, a jutányos tandíj, az ismeretszerzés lehetősége mind megannyi vonzerő a jelentkezők számára. A közösség is nagyon gyorsan kialakult, a foglalkozások után gyakran összejárnak, barátságok szövődnek. 

Családi kör    Fotó: Gorácz József

Kárpátalján két évvel ezelőtt kezdődött a szervezés, de a tanfolyam csak idén szeptemberben valósult meg. Itt is a felméréssel kezdődött a munka, megismerkedtek a környék történelmével, épített örökségével, néprajzi jellegzetességeivel és szokásaival. A képzés tematikája megegyezett a délvidékivel, de a helyi igényeket is beépítették a témakörökbe.

– Visk egy hamar polgárosodott, de – városi és nemesi közeggel – a paraszti hagyományokat őrző koronaváros volt, s ruházkodása is e széles palettához idomult. Visken a hallgatókat először egy felfedező útra indítottuk, s segítségükkel nagyszabású fotógyűjtés indult el. A résztvevők kitartó kutatását jellemzi, hogy egy 1890-es fotó is gazdagította a kollekciót. Az is forrásértékű, hogy hol is készültek e felvételek: a beregszászi műhelyek mellett például debreceni fotográfus munkájával is találkoztunk.  A Visktől teljesen eltérő viseletkultúrát őrző nagydobronyi hagyományokat is megismerhettük, így már két település jellegzetességeivel foglalkozhattunk. Az utóbbinál az írott források, kiállítások, tájházak anyagaira támaszkodtunk – részletezte a szakoktató.

Tajti Erzsébet oktatóként tudása legjavát kívánta megosztani a hallgatókkal, de maga is nagyon sokat profitált az együttlétekből. – Megerősödött bennem: a másik munkájának megbecsülése nyomán alakulhat ki a motiváció, a jó hangulat, s ennek birtokában léphetünk tovább. A folyamatos koncentráció, a fáradtság, a határátlépés bizonytalansága sem riaszt már vissza, s jutalmam a hallgatók határtalan lelkesedése – zárja gondolatait Tajti Erzsébet.

Borítókép: Tajti Erzsébet (balra) Zentán (Fotó: Hagyományok Háza)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.