Káel Csaba szerint a Kelet Hollywoodja lettünk

London után a második helyen áll Európában a magyar filmipar, és nem azért, mert „olcsók” vagyunk – mondta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) vezetője. Vadlovakról, Mel Gibson Liszt-mániájáról és a magyar filmipar idei volumenrekordjáról beszélgettünk.

20211130 Budapest Káel Csaba NFI Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

"Fontos, hogy milyen szellemi örökséget hagyunk az utókorra, hiszen ennek szellemében fognak élni." Fotó: Mirkó István

– Elsőre furcsán hangzik, hogy pont járványévben döntött volumenrekordot (kétszázmilliárd forint fölött) a filmipar. Mi van ennek a hátterében? Jamie Lee Curtis szerint Kelet Hollywoodja lettünk. Nem túlzás ezt állítani?

– London után a második helyen áll Európában a magyar filmipar, és nem azért, mert „olcsók” vagyunk. 

A százmilliárdos éves költést először 2016-ban lépte át a hazai filmipar, a csúcs 2019-ben 164 milliárd volt. 

A hazánkban készülő produkciók a Nemzeti Filmirodánál előzetesen regisztrálják, hogy mennyit fognak elkölteni Magyarországon, és ennek alapján igényelhetik a harmincszázalékos adókedvezményt. Az ágazat az elmúlt harminc évben kivívott egy erős pozíciót, amit az állami adókedvezmény kezdett el felpörgetni 2004-től. A harmincszázalékos adókedvezményt számos más európai országban is megadják, mégis inkább hozzánk jönnek. Romániában harmincöt-negyven százalékos kedvezményt is lehet igényelni, ám Budapest adottságai, a fővárost körbevevő stúdiókoszorú lehetővé teszi, hogy egy sztár húsz perc alatt a szetten legyen. No meg imádnak itt lenni, szeretik a város hangulatát, a biztonságot, a kiváló magyar szakembereket. Ami a leginkább előremutató, hogy felnőtt egy olyan magyar filmes nemzedék, amely kreatívan hozzá tud járulni a világszínvonalú produkciókhoz. A Dűne nálunk forgatott részeinek díszletei lenyűgözőek, és ez a magyar díszlettervezők munkáját dicséri. A hangutómunka és a zene is fontos szempont, Budapesten nyolc nagy szimfonikus zenekar működik, a hollywoodi zenekarok egész évre be vannak táblázva, és méregdrágák.

– A járványkezelésnek is tulajdonítható ez a növekedés?

– Mindenképpen. Óriási munka volt rövid idő alatt kitalálni és megteremteni a biztonságos forgatás feltételeit a járvány megjelenésekor. 

Folyamatosan egyeztettünk a szektor szereplőivel, és hangsúlyoztuk, hogy Magyarország nem zárt be, biztonságosan lehet forgatni.

 Tavaly márciusban sok produkció megijedt és hazaszaladt, ám rájöttek, hogy a magyar stúdiók biztonságos körülményeket garantálnak, így már nyár közepén visszatértek, és újraindult a szektor. A járvány idején elkezdtük kiemelten támogatni a koprodukciókat, hét nemzetközi filmet indítottunk el, elég, ha csak a világsztárokkal készült Mrs. Harris goes to Paris vagy az első vietnami–magyar koprodukciós filmet említem, melynek egyik fő történetszála magyar. Elkezdtük feltámasztani az együttműködést a csehekkel, a lengyelekkel, a balti és a délszláv országokkal, hisz sok közös témánk van.

– Van elég kapacitás ennyi munkára? 

– Folyamatosan egyeztetünk a szakmai szereplőkkel. A szakember-utánpótláson már régóta dolgozunk, és a kormány támogatásának köszönhetően a stúdiókapacitás hiányra is van megoldásunk. Fóton már el is kezdtük négy új stúdió építését, ezek párban összenyithatók lesznek, így összesen tízezer négyzetméternyi hellyel bővül a kínálat. Ez ötszörösére növeli a fóti stúdiókapacitást, és ez az eddigi legnagyobb volumenű állami támogatással megvalósuló fejlesztés Magyarországon. Nemcsak a bérmunkák kiszolgálását, hanem a magyar filmeket is jelentősen segíteni fogják az új műtermek. A rengeteg külföldi produkciónak árdrágító hatása is van, ami egyre nagyobb problémát okozott a magyar filmek gyártóinak. Azt szeretnénk, hogy az új fóti stúdiók részben a magyar filmesek rendelkezésére álljanak.

– A külföldiekhez képest kedvezményesen használhatnák őket?

– Mivel az NFI kezeli a támogatásokat és a fóti stúdiók üzemeltetését is, a magyar filmeseknek ki fogunk találni kedvezményes konstrukciókat, hiszen a produkciók az NFI által megítélt gyártási támogatásból fedezik a stúdióbérleti díjat is.

– Egy nagyobb amerikai stáb hány tagból áll?

– Általában több mint százan jönnek Magyarországra, és legalább ennyi magyar szakembert alkalmaznak. A szállodakapacitásban is van mit fejleszteni. Ráadásul több sztár is ragaszkodik a Gresham-palota szintű szolgáltatáshoz, és kevés ilyen típusú szállodánk van, de sokszor nehezen találunk nekik nagyobb, bérelhető családi házakat. 

– Idén a Post Mortem című első magyar horrorfilmet jelölték Oscar-díjra. Ezt miért tartották jó ötletnek?

– Mert nem pusztán egy horrorfilm, rezonál a pandémiára, külföldön jól fogadták és rengeteg díjat kapott. Ez egy lelkiállapot-horror egy univerzálisan ismert történelmi környezetben, az első világháború után, amikor szinte minden család gyászol, és a borzalmas helyzetet a spanyolnátha fokozza. A beszámolók szerint olyan kemény tél volt, hogy nem tudták elföldelni a halottakat, ez a történet kiindulópontja egy post mortem fotográfus szemszögéből. Az Oscar-jelöléskor sok gyakorlatias szempontot kell figyelembe venni, például azt, hogy van-e a filmnek amerikai forgalmazója. A Post Mortemnek volt.

– Szóba kerülnek a politikai ellentétek, amikor olyan nagy cégekkel tárgyalnak, mint a Netflix? 

– Amikor először tárgyaltunk a Netflixszel, azt mondták, hogy vannak sztárok, akik szívesen jönnek hozzánk, de vannak olyanok is, akik az LMBTQ-téma miatt nem akarnak Magyarországon forgatni. Többször szóba került a gyermekvédelmi törvény, és mindig elmagyarázzuk, hogy ez a gyermekek biztonságáról szól, semmilyen formában nem irányul a szexuális orientációra. 

Egyébként konkrét panaszt sosem hallottunk, aki itt forgatott, az biztonságban érezte magát. Arra kérjük őket, hogy fogadják tisztelettel a mi törvényeinket, mert ez a magyar álláspont, fontos dolognak tartjuk a gyermekeink biztonságát.

– Mivel tudnák meggyőzni azt a sztárt, aki nem akar idejönni?

– Majd jön helyette másik. Sokat rágalmazzák Magyarországot a nemzetközi sajtóban, tapasztalatok nélkül. Éppen ezért az az álláspontunk, hogy mindenkit szívesen várunk, és tapasztalja meg személyesen az országot – garantáljuk, hogy pozitívan fognak csalódni!

– Mostanában a Blokád című, Antall Józsefről szóló film forgatását lehetett látni a fővárosban. Nyomon követi a film készítését? 

– Szívügyemnek tekintem. Sokan türelmetlenkedtek, hogy mikor lesz már kész, de a jó és hiteles történelmi filmekhez rengeteg kutatásra, előkészítésre van szükség. A Hadik miatt tudományos alapossággal vizsgálják Mária Terézia korát – had-, fegyver-, viselettörténeti szempontból is –, hogy a legjobb végeredmény szülessen. Hisz ezeket a filmeket a nagy hollywoodi produkciókhoz fogják hasonlítani. 

A Hunyadi-filmsorozat szintén elképesztő munkát igényel, hisz tízórányi filmet kell elkészíteni, fel kell építeni a magyar reneszánsz korát úgy, ahogy a mai kutatások alapján ismerjük.

– Ez utóbbit mikor kezdik el forgatni?

– A jelenlegi tervek szerint kora tavasszal kezdődik a forgatás, szédületes látványterveket láttam.

Borítókép: Káel Csaba portréja (Fotó: Mirkó István)