Káel Csaba szerint a Kelet Hollywoodja lettünk

London után a második helyen áll Európában a magyar filmipar, és nem azért, mert „olcsók” vagyunk – mondta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) vezetője. Vadlovakról, Mel Gibson Liszt-mániájáról és a magyar filmipar idei volumenrekordjáról beszélgettünk.

20211130 Budapest Káel Csaba NFI Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Legutóbb a Vadlovak – Hortobágyi mese című filmet láttam, melyet a Nemzeti Filmintézet támogatott. Ez egy mongóliai vadlócsalád története az Alföldön. A kérdésem az, hogy miért nincs több hasonló?

– Egy kiváló alkotócsapat több mint négyévnyi fáradhatatlan munkájának az eredménye ez a játékfilmes dramaturgiájú, lenyűgöző természetfilm. Remélem, hogy ez sok alkotónak meghozza a kedvét ehhez a műfajhoz. A természetfilm egy elképesztő türelmet és időt igénylő műfaj, és nem kecsegtet olyan sikerrel, mint egy romantikus komédia. 

Csodás, hogy épp Magyarországon mentik meg a kihalástól ezt az egyedülálló, Mongóliában őshonos vadlófajt, és ezt egy családi mozi formájában mutatjuk meg.

 Ráadásul páratlan természeti kincsünket, a Hortobágyot is megörökíti. Mindemellett azért is érdekes és aktuális, mert a fenntartható fejlődésről először a természet és a gazdaság megmentése jut eszünkbe, a kulturális fenntarthatóságról szinte alig esik szó, holott azt gondolom, hogy a fenntartható fejlődés kulcsa a kultúra. Fontos, hogy milyen szellemi örökséget hagyunk az utókorra, hiszen ennek szellemében fognak élni.

– Nemrég Mel Gibsonnal találkozott. Magyar filmes ügyekről is beszéltek?

– Először járt hazánkban, nagyon kíváncsi az országra, és januárban visszatér forgatni. 

Meglepően sokat tudott Liszt Ferenc életéről és munkásságáról, izgalmas beszélgetés volt. 

Elmondtam neki, hogy milyen jó múzeumaink, előadótermeink vannak, és megfogadta, hogy ha újra itt lesz, akkor körbe fog nézni. Dicsérte a magyar filmeseket, akiket hírből már ismert, de most tett szert először személyes tapasztalatokra. A The Continental című háromrészes miniszériát forgatja Magyarországon, a John Wick-filmek előzményeit dolgozzák fel.

– Az utóbbi években rengeteg hollywoodi filmsztár járt a fővárosban. Ám sokszor csak bulvárképekből derül ki, hogy egyáltalán itt vannak.

– Ne felejtsük el, hogy a világsztárok dolgozni, forgatni jönnek Budapestre. A sztárok élete könnyednek tűnik, de valójában nagyon feszes napirendjük van, folyamatosan a legjobbat kell hozniuk, és a filmstúdiók szigorúan szabályozzák azt is, hogy mikor, mit árulhatnak el a munkájukról, a készülő filmekről. Szeretnénk, hogy minél többen tudjanak az ittlétükről, hisz nem véletlenül jönnek ide, hanem a magyar filmes ágazat elképesztően jó színvonalának köszönhetően.

"Fontos, hogy milyen szellemi örökséget hagyunk az utókorra, hiszen ennek szellemében fognak élni." Fotó: Mirkó István

– Elsőre furcsán hangzik, hogy pont járványévben döntött volumenrekordot (kétszázmilliárd forint fölött) a filmipar. Mi van ennek a hátterében? Jamie Lee Curtis szerint Kelet Hollywoodja lettünk. Nem túlzás ezt állítani?

– London után a második helyen áll Európában a magyar filmipar, és nem azért, mert „olcsók” vagyunk. 

A százmilliárdos éves költést először 2016-ban lépte át a hazai filmipar, a csúcs 2019-ben 164 milliárd volt. 

A hazánkban készülő produkciók a Nemzeti Filmirodánál előzetesen regisztrálják, hogy mennyit fognak elkölteni Magyarországon, és ennek alapján igényelhetik a harmincszázalékos adókedvezményt. Az ágazat az elmúlt harminc évben kivívott egy erős pozíciót, amit az állami adókedvezmény kezdett el felpörgetni 2004-től. A harmincszázalékos adókedvezményt számos más európai országban is megadják, mégis inkább hozzánk jönnek. Romániában harmincöt-negyven százalékos kedvezményt is lehet igényelni, ám Budapest adottságai, a fővárost körbevevő stúdiókoszorú lehetővé teszi, hogy egy sztár húsz perc alatt a szetten legyen. No meg imádnak itt lenni, szeretik a város hangulatát, a biztonságot, a kiváló magyar szakembereket. Ami a leginkább előremutató, hogy felnőtt egy olyan magyar filmes nemzedék, amely kreatívan hozzá tud járulni a világszínvonalú produkciókhoz. A Dűne nálunk forgatott részeinek díszletei lenyűgözőek, és ez a magyar díszlettervezők munkáját dicséri. A hangutómunka és a zene is fontos szempont, Budapesten nyolc nagy szimfonikus zenekar működik, a hollywoodi zenekarok egész évre be vannak táblázva, és méregdrágák.

– A járványkezelésnek is tulajdonítható ez a növekedés?

– Mindenképpen. Óriási munka volt rövid idő alatt kitalálni és megteremteni a biztonságos forgatás feltételeit a járvány megjelenésekor. 

Folyamatosan egyeztettünk a szektor szereplőivel, és hangsúlyoztuk, hogy Magyarország nem zárt be, biztonságosan lehet forgatni.

 Tavaly márciusban sok produkció megijedt és hazaszaladt, ám rájöttek, hogy a magyar stúdiók biztonságos körülményeket garantálnak, így már nyár közepén visszatértek, és újraindult a szektor. A járvány idején elkezdtük kiemelten támogatni a koprodukciókat, hét nemzetközi filmet indítottunk el, elég, ha csak a világsztárokkal készült Mrs. Harris goes to Paris vagy az első vietnami–magyar koprodukciós filmet említem, melynek egyik fő történetszála magyar. Elkezdtük feltámasztani az együttműködést a csehekkel, a lengyelekkel, a balti és a délszláv országokkal, hisz sok közös témánk van.

– Van elég kapacitás ennyi munkára? 

– Folyamatosan egyeztetünk a szakmai szereplőkkel. A szakember-utánpótláson már régóta dolgozunk, és a kormány támogatásának köszönhetően a stúdiókapacitás hiányra is van megoldásunk. Fóton már el is kezdtük négy új stúdió építését, ezek párban összenyithatók lesznek, így összesen tízezer négyzetméternyi hellyel bővül a kínálat. Ez ötszörösére növeli a fóti stúdiókapacitást, és ez az eddigi legnagyobb volumenű állami támogatással megvalósuló fejlesztés Magyarországon. Nemcsak a bérmunkák kiszolgálását, hanem a magyar filmeket is jelentősen segíteni fogják az új műtermek. A rengeteg külföldi produkciónak árdrágító hatása is van, ami egyre nagyobb problémát okozott a magyar filmek gyártóinak. Azt szeretnénk, hogy az új fóti stúdiók részben a magyar filmesek rendelkezésére álljanak.

– A külföldiekhez képest kedvezményesen használhatnák őket?

– Mivel az NFI kezeli a támogatásokat és a fóti stúdiók üzemeltetését is, a magyar filmeseknek ki fogunk találni kedvezményes konstrukciókat, hiszen a produkciók az NFI által megítélt gyártási támogatásból fedezik a stúdióbérleti díjat is.

– Egy nagyobb amerikai stáb hány tagból áll?

– Általában több mint százan jönnek Magyarországra, és legalább ennyi magyar szakembert alkalmaznak. A szállodakapacitásban is van mit fejleszteni. Ráadásul több sztár is ragaszkodik a Gresham-palota szintű szolgáltatáshoz, és kevés ilyen típusú szállodánk van, de sokszor nehezen találunk nekik nagyobb, bérelhető családi házakat. 

– Idén a Post Mortem című első magyar horrorfilmet jelölték Oscar-díjra. Ezt miért tartották jó ötletnek?

– Mert nem pusztán egy horrorfilm, rezonál a pandémiára, külföldön jól fogadták és rengeteg díjat kapott. Ez egy lelkiállapot-horror egy univerzálisan ismert történelmi környezetben, az első világháború után, amikor szinte minden család gyászol, és a borzalmas helyzetet a spanyolnátha fokozza. A beszámolók szerint olyan kemény tél volt, hogy nem tudták elföldelni a halottakat, ez a történet kiindulópontja egy post mortem fotográfus szemszögéből. Az Oscar-jelöléskor sok gyakorlatias szempontot kell figyelembe venni, például azt, hogy van-e a filmnek amerikai forgalmazója. A Post Mortemnek volt.

– Szóba kerülnek a politikai ellentétek, amikor olyan nagy cégekkel tárgyalnak, mint a Netflix? 

– Amikor először tárgyaltunk a Netflixszel, azt mondták, hogy vannak sztárok, akik szívesen jönnek hozzánk, de vannak olyanok is, akik az LMBTQ-téma miatt nem akarnak Magyarországon forgatni. Többször szóba került a gyermekvédelmi törvény, és mindig elmagyarázzuk, hogy ez a gyermekek biztonságáról szól, semmilyen formában nem irányul a szexuális orientációra. 

Egyébként konkrét panaszt sosem hallottunk, aki itt forgatott, az biztonságban érezte magát. Arra kérjük őket, hogy fogadják tisztelettel a mi törvényeinket, mert ez a magyar álláspont, fontos dolognak tartjuk a gyermekeink biztonságát.

– Mivel tudnák meggyőzni azt a sztárt, aki nem akar idejönni?

– Majd jön helyette másik. Sokat rágalmazzák Magyarországot a nemzetközi sajtóban, tapasztalatok nélkül. Éppen ezért az az álláspontunk, hogy mindenkit szívesen várunk, és tapasztalja meg személyesen az országot – garantáljuk, hogy pozitívan fognak csalódni!

– Mostanában a Blokád című, Antall Józsefről szóló film forgatását lehetett látni a fővárosban. Nyomon követi a film készítését? 

– Szívügyemnek tekintem. Sokan türelmetlenkedtek, hogy mikor lesz már kész, de a jó és hiteles történelmi filmekhez rengeteg kutatásra, előkészítésre van szükség. A Hadik miatt tudományos alapossággal vizsgálják Mária Terézia korát – had-, fegyver-, viselettörténeti szempontból is –, hogy a legjobb végeredmény szülessen. Hisz ezeket a filmeket a nagy hollywoodi produkciókhoz fogják hasonlítani. 

A Hunyadi-filmsorozat szintén elképesztő munkát igényel, hisz tízórányi filmet kell elkészíteni, fel kell építeni a magyar reneszánsz korát úgy, ahogy a mai kutatások alapján ismerjük.

– Ez utóbbit mikor kezdik el forgatni?

– A jelenlegi tervek szerint kora tavasszal kezdődik a forgatás, szédületes látványterveket láttam.

Borítókép: Káel Csaba portréja (Fotó: Mirkó István)