Elhunyt Csiba Lajos zenei szerkesztő

Eltávozott közülünk Csiba Lajos, akinek a neve a Magyar Rádióban 1969-től évtizedekig összeforrt a könnyűzenei műsorokkal. Alig volt olyan táncdal és pop-rockzenei adás, amelyhez ne lett volna köze szerkesztőként, generációk sora nőtt fel az általa összeállított programokon, ezáltal is befolyásolva a korabeli közízlést. Az utóbbi időben másfél évtizeden keresztül ugyancsak zenei szerkesztőként tevékenykedett a Magyar Katolikus Rádióban. A rádió életmű nívódíjas, illetve eMeRTon-díjas Csiba Lajos 79 éves volt.

Mi láttuk el zenével a rádió mindhárom csatornáját, a komolyzene a 3. műsorban, a későbbi Bartók rádión ment leginkább, de természetesen a másik két adó is sugárzott ilyen műfajú műsorokat. A könnyűzene leginkább a Petőfihez tartozott, de a zenei főosztálynak kellett ellátnia minden zenével a Kossuth rádiót is. Az egyes zeneszámok műsorokba való összeválogatása munkánk egyik fontos területe volt, melynek során oda kellett figyelni, hogy a dalok korban, stílusban passzoljanak egymáshoz, ne legyen túl sok egyforma típusú közülük egymás után, de témáik szerint is többfélék legyenek. Persze a napi aktualitásokat is figyelembe kellett venni. A zenei végzettségem különösen jól jött ebben a munkakörben, mert segített, hogy hangnemek alapján is össze tudjam illeszteni a műsorfolyamba tervezett számokat.

Visszaemlékezése szerint „a 6-os, 22-es és a 8-as stúdiókban magas színvonalú munka folyt, és a műszaki felszerelés megütötte akár a tőlünk nyugatra eső területeken elvárt szintet is. A szórakoztató zenei osztály – ahová a tánczene, a könnyűzene, a jazz, valamint a pop- és rockzene, sőt egy ideig még az operett és a népzene is tartozott – gondoskodott nemcsak a saját gyártású műveknek a műsorokba szerkesztéséről, de természetesen a máshonnan a rádióba került zeneszámok sugárzásáról is. Felvételeket kaphattunk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattól, illetve műsorcsere keretében a külföldi, főleg szocialista rádióktól, de persze a rádió vásárolhatott is hanganyagokat.” Az igazán izgalmas hanganyagokat Csiba Lajos és munkatársai azonban a nemzetközi versenyeken részt vevő élsportolóktól, mások mellett az olimpiai ezüst- és bronzérmes öttusázó Maracskó Tibortól vagy a legendás sportrovatvezető-dalszövegírótól, Vándor Kálmántól szerezték be, de ugyanígy közreműködött a nyugati felvételek rádióba juttatásában Tardos Péter vagy a lemezlovasok közül Éliás Gyula, Keresztes Tibor, alias Cintula, Dévényi Tibor és B. Tóth László is.

A pártállami időkben a szerkesztőknek a szocialista tervgazdaságnak megfelelően havi terveket kellett kreálniuk, és ehhez kellett igazítaniuk az újonnan létrehozott műsortípusokat is.

Csiba Lajos kihasználva a műsorok adta lehetőségeket, igyekezett új, a nyugati rendeknek megfelelő progresszív muzsikát közvetíteni a közönségnek, még ha ez akkoriban nem is mindig volt olyan egyszerű. Szerkesztőtársaival együtt azonban ki tudtak maguknak vívni némi mozgásteret. Ahogy fogalmazott:

Nekünk kellett eldönteni, hogy egy-egy előadóra mekkora műsoridőt szánunk, például amikor Deák Tamás szerzeményeiből csináltam összeállítást, nekem kellett percre pontosan meghatározni, mekkora műsoridőt tervezek a több műfajban is alkotó kitűnő muzsikusra.

A nagyközönség körében népszerű Tánczenei koktél című műsort is a Komjáthy György vezetése alatt álló stábnak – így Csiba Lajosnak is – kellett megtölteni tartalommal, ami olyannyira sikerült, hogy nagyon hosszú ideig hétről hétre levelek ezreit, nemegyszer tízezreit kapták, amelyekben zenei kívánságukat közvetítették a hallgatók.

Az egyik kedvenc műsora azonban kétségkívül a százharminc részt megélt A rock mesterei volt, amelyben igazi kuriózumként olyan előadókkal ismertette meg a hazai ifjúságot, akiket addig csak nyugati adókon hallhattak, ha úgy hozta jó sorsuk.

Ebben a műsorban a rock műfaján belül minden jelentős alkotó, szólista és együttes helyet kapott. Olyannyira sikeres volt a műsor, hogy – a rádiózás történetében igazi kuriózumszámba menő módon – a kilencvenes évek második felében harminc részt megismételtek belőle a Petőfi rádióban. A rendszerváltás utáni változat annyiban különbözött az 1990 előttitől, hogy Csiba Lajos olyan összekötő szövegeket is mondhatott már benne – többek között a kábítószerezésről –, amelyeket a Kádár-rendszerben betiltottak volna.

A műsor utóéletéhez tartozik, hogy amikor 2004 körül Orbán Viktor a Magyar Rádióban járt, elmondta Csiba Lajosnak, hogy az ő műsoraiban hallott először Deep Purple-t és Uriah Heepet, emiatt pedig őt tartja az akkori idők legprogresszívebb magyar rádiós könnyűzenei szerkesztőjének.

Csiba Lajos erre így emlékezett:

Nem tagadom, jólesett ez a megjegyzése, és örültem, hogy a három-négy évtizeddel ezelőtti munkáimra is jó szívvel emlékezik. A Kádár-rendszerben azonban ezt a fajta zenei nyitottságomat inkább annak tudták be, hogy – ahogy a pártapparatcsikok fogalmaztak – »nem voltam ideológiailag elég képzett«.

Csiba Lajos nevéhez a fentieken kívül olyan híressé vált rádiós műsorok fűződnek, mint a Zeneközelben, a Slágerlista, a Zenerulett, a Szieszta, valamint a Péntektől péntekig, de a Made in Hungary és a Tessék választani! dalversenyeinek szervezésében is közreműködött. A zenei vérfrissítésnek mindig is a híve volt, így jött létre az Ahogy mi zenélünk című műsor, amely a feltörekvő, fiatal, tehetséges együtteseket karolta fel. A hetvenes években szinte minden hónapban adtak két koncertet külső helyszínről, de mindegyik felvételről ment, egyáltalán nem lehettek élő koncertközvetítéseik. A felvétel után meg is kellett szerkeszteni a hangversenyeket, nem maradhatott minden adásban, ami a helyszínen elhangzott, ráadásul – a minőség javítása érdekében – kozmetikázni is kellett itt-ott az anyagot. Faludi Rezső, a zenei főosztály vezetője rendszerint ragaszkodott ahhoz, hogy ő maga meghallgassa adásba kerülése előtt a műsorokat, és ezzel a jogával általában élt is, még akkor is, ha pusztán konferálások hangzottak el a számok között. Ezeket hívták – talán ma már kicsit furcsán hangzó módon – lehallgatásoknak. A lehallhatásokra persze meghívták a szerkesztőség több munkatársát is, így a zenei rendezőket, valamint ott voltak a zeneszerzők is, mint például Bágya András vagy Körmendi Vilmos, továbbá a Stúdió 11 két vezetője, Zsoldos Imre és Dobsa Sándor. Heti rendszerességgel zajlottak ezek a programok, mégpedig két napon keresztül úgy, hogy első nap a rádió műhelyében újonnan készült felvételeket, második nap pedig az adásba szerkesztett műsorokat hallgatták meg.

Volt olyan hét, amikor Csiba Lajos 850 perc (!) zenei műsort szerkesztett a rádió három csatornájára.

A Kádár-rendszerben bármikor előfordulhatott, hogy a legszakavatottabb zenei szerkesztő is kényes helyzetbe került. A Reggeli krónika című műsorba például Koncz Zsuzsa Sajnálom szegényt, a következőt című dalát szerkesztették be, de reggel rendkívüli közleményben hírül adta a rádió, hogy meghalt Ho Si Minh, a pártállami Vietnám vezetője, ami kínos incidenst jelentett Csiba Lajos számára. A műsorhoz tartozó számokat egyenként más-más magnetofonra készítették elő, ezáltal egy adott szöveghez csak egy adott zene kapcsolódhatott, a dalok sorrendjének megváltoztatására pedig nem volt lehetőség, mert az adóstúdiósok ragaszkodtak az előre megszerkesztett zenék sorrendjéhez. Az ilyenkor szokásos meghallgatások és a jegyzőkönyv felvétele után aztán elsimult az ügy, olyannyira, hogy a nyolcvanas években, amikor néha már érdemekért is lehetett beosztásokat kapni, kinevezték könnyűzenei rovatvezetőnek. 

A rendszerváltozás után, Csúcs László elnöksége alatt zenei főszerkesztő lett, ami azt jelentette, hogy az egész rádió zenei műsorszolgáltatását ő koordinálta. A politikai adok-kapok egyenes ági következménye lett, hogy 2003-ban a szocialista-szabad demokrata kormány nyomására politikai okokból nyugdíjazták. Elmondása szerint maga a rádió akkori elnöke, Kondor Katalin is marasztalta, de akkor már nem akart maradni főállásban, ugyanakkor külsősként még dolgozott a Magyar Rádiónál egészen 2013-ig, egyébként ebben az időszakban kapta az életmű nívódíjat is.

A Magyar Rádió stúdiója, előtérben Kondor Katalin. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Ezzel párhuzamosan már jóval korábban elkezdett dolgozni a Magyar Katolikus Rádióban is, ahol többek között az Akvarell, a Dallamív, a Meghívó, a Mozgásban, a Színházi disputa, a Teremtett világ és a Zeneközelben című műsorok fűződtek nevéhez. A minőségi zenéhez mindig is ragaszkodó, munkatársaival közvetlen, humoráról és empátiájáról ismert Csiba Lajos ma már az égi rádióadók műsorát szerkeszti, ahol számos néhai zenész hallgathatja műsorát.

Borítókép: Csiba Lajos zenei szerkesztő (Fotó: Magyar Katolikus Rádió)