Itt forgott – Főszerepben Magyarország 2. rész

Az egyik legjobban ismert magyar film az 1956-ban bemutatott dráma, Móra Ferenc Hannibál feltámasztása című kisregénye alapján készült. Igaz, hogy Móra kisregénye a Horthy-korban nem jelenhetett meg, 1949-es első publikálását pedig már a kommunista cenzorok felügyelték, jócskán átírva a kéziratot. Fábri Zoltán szokásához híven a XX. századi magyar történelmen keresztül próbált erkölcsi tanulsággal bíró történetet filmszalagra vinni. Az azóta tananyaggá vált film a magyar filmművészet egyik legjelentősebb alkotása lett. A kisember kiszolgáltatottságát és az önkény erőszakosságát boncolgató alkotás díszbemutatója 1956. október 18-án volt.

Ez az óbudai környezet a film cselekményének is környezete. Nyúlék lakása, a közösségi élet középpontja a kocsma, a tabakárus is itt található. Az azóta már elsüllyedt kispolgári Óbuda tipikus alakjai, utcái és épületei jelennek meg a filmkockákon. Az alkotók rengeteg utalást helyeztek el az óbudai helyszínre. A bővérű kocsmárosasszony dalolva ajánlgatja, hogy „…Budán akár csókot is ad ám”, vagy a kocsmában Nyúl Béla után szaglászó hírlapírónak a Mókus utca 27. házszámot jelöli meg az igazgató mint Nyúl Béla otthonának címét. Mára ez a környék nagyrészt panelházak tömbjeiből áll, az óbudai hangulat egy-egy enklávéra szorult vissza, így az egész koherens világ elsüllyedt, nem lelhető már fel. Ugyanígy eltűnt – és egy modern irodaház pöffeszkedik a helyén – a filmforgatás során valójában használt Nyúl Béla-udvar, amely a Vízivárosban a Fő utca 18. szám alatt volt jegyezve.

Óbuda, Amfiteátrum. Jelenet a filmben: 00:47:35-től 00:48:10-ig               Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

Az óbudai hangulatot villantja fel az a jelenet is, amikor Nyúl egy csoport első világháborús veteránnal találkozik, közvetlen azután, hogy a Perc utca gyárépületei előtt részegen hazafelé bukdácsol.

A film hangsúlyos helyszíne az Óbudai M. Kir. Gróf Babelsberg Brunó Főgymnasium épülete is. Szintén Óbudán található iskolaépület, ma is iskola, az Alternatív Közgazdasági Iskolának ad helyet. 

A filmbeli névadás egyszerre utal a helyszínre és a korra, valamint Kleberlsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterre. Külön érdekesség, hogy a filmben az iskolai jelenetek több helyszínből adódtak össze.

Az udvaron tornázó diákokat valójában az újpesti Dózsa György utcai épület kockaköves udvarán kell keresni. A folyosón felvett képeket pedig a terézvárosi Rippl-Rónai utcai Raoul Wallenberg-szakgimnáziumban találhatjuk.

Érdekes kikacsintás a film zuglói helyszíne is, az Angol utca 44. szám alatt egykor üzemelő Zuglói mozi, amely a történetben Óbudára volt elcsalva.

A filmben még három helyszín jelképes és egyértelműen azonosítható.

A Titán Rt. székházát a Józsefvárosban vették fel.

A József-telefonközpont egykori, gyönyörű, szecessziós palotájának homlokzatát nagy táblákkal varázsolták a Titán impozáns székházává. A térre pedig a Horthy-korszak egyik jelképét, a Werbőczi-szobrot állították a filmesek. A valódi Werbőczi-szobrot 1945-ben szélsőbaloldaliak felrobbantották a mai Ferenciek terén. Ennek az élethű mását tették az alkotók a filmbe.

Józsefváros, Horváth Mihály tér. Jelenet a filmben: 01:18:40-től 01:19:35-ig       Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

Érdekesség, hogy a Ferenciek terén állt Pázmány Péter szobra Werbőcziétől néhány méterre, ez a szobor túlélte 1945-öt, és a film forgatása utána két évvel a kerületi potentátok a díszlet Werbőczi-szobor pontos helyére állították fel 1958-ban. A Pázmányt ábrázoló szobor ma is itt áll.

A második helyszín az egyik leggyakoribb filmes helyszín, Budapest egyik jelképe, a Gellért Gyógyfürdő.

A fürdő hullámmedencéjében és a külső teraszon vettek fel jeleneteket. A hullámokban fuldokló Nyúl Béla, a vidáman lubickoló Muray méltóságos úr és fürdőző tömeg igen elevenen adja vissza a népszerű vizesattrakció hangulatát. 

A harmadik helyszín a hajdani Moulin Rouge mulató belső tere, ahol Muray és Nyúl mulatozása tivornyába fordul. A mulató belső szintje nagyon népszerű pesti filmes helyszín. Ennek a jelenetnek a különlegességét az adja, hogy megörökíti és feldolgozza azt a kultúrtörténeti eseményt, amikor a világhírű Josephine Baker banánszoknyában lépett fel ezen a színpadon a húszas években, nem kevés szenzációt okozva ezzel a magyar közönségnek. A hely népszerűségét mutatja, hogy az évtizedekkel később a Baker életét feldolgozó amerikai filmes stáb is leforgatott itt egy nagyon hasonló jelenetet.

A film amellett, hogy az egyik legérdekesebb ábrázolását nyújtja a hatalomnak kiszolgáltatott kisembernek a magyar filmtörténetben, az egyik leghangulatosabb Budapest-filmként is ismert, pedig nem sok helyét mutatja meg Budapestnek, de teszi azt annyira finom szatírával, hogy egyes jelenetei, helyszínei a széles közönség számára évtizedekkel később is emlékezetesek.

Felhasznált források: http://annyit.blog.hu/2011/12/19/vesszenek_a_nyul_belak; http://est.hu/cikk/49661/hannibal_tanar_ur; http://buksz.c3.hu/0504/06probl.eross.pdf; http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/hartai-laszlo-muhi-klara-mozgokepkultura-es-mediaismeret-szakma/4-oldal.html; http://www.imdb.com/title/tt0049290/trivia?tab=mc&ref_=tt_trv_cnn; http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/essays/budapesti12/04.hu.html; https://www.youtube.com/watch?v=2bo6tHZLb5E; http://nepszava.hu/cikk/18241-hannibal-tanar-ur-igaz-tortenete

A Hannibál tanár úr elérhető a Filmio kínálatában.

Borítókép: A címszerepben Szabó Ernő mint Nyúl Béla középiskolai latintanár (Fotó: Nemzeti Filmarchívum)