Az egyik legjobban ismert magyar film az 1956-ban bemutatott dráma, Móra Ferenc Hannibál feltámasztása című kisregénye alapján készült. Igaz, hogy Móra kisregénye a Horthy-korban nem jelenhetett meg, 1949-es első publikálását pedig már a kommunista cenzorok felügyelték, jócskán átírva a kéziratot. Fábri Zoltán szokásához híven a XX. századi magyar történelmen keresztül próbált erkölcsi tanulsággal bíró történetet filmszalagra vinni. Az azóta tananyaggá vált film a magyar filmművészet egyik legjelentősebb alkotása lett. A kisember kiszolgáltatottságát és az önkény erőszakosságát boncolgató alkotás díszbemutatója 1956. október 18-án volt.
Basa Balázs–Názer Ádám
2022. 01. 09. 7:20
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A címszerepben Szabó Ernő mint Nyúl Béla középiskolai latintanár felejthetetlen játékát élvezhetjük. Szabó, aki számos más filmből, színdarabból és a Szabó család rádiójátékból is ismert volt, a magyar filmtörténet egyik legösszetettebb alakítását nyújtja ebben a végig Budapesten forgatott filmben.
A film főhelyszíne, az óbudai katonai amfiteátrum keretbe foglalja a cselekményt, mind a nyitó, mind a záró jelenet ebben az ezerötszáz évesnél is idősebb történelmi kulisszában játszódik. A film közepén is feltűnik az amfiteátrum, amikor egy villamosra száll fel főszereplő Nyúl Béla.
Ez az óbudai környezet a film cselekményének is környezete. Nyúlék lakása, a közösségi élet középpontja a kocsma, a tabakárus is itt található. Az azóta már elsüllyedt kispolgári Óbuda tipikus alakjai, utcái és épületei jelennek meg a filmkockákon. Az alkotók rengeteg utalást helyeztek el az óbudai helyszínre. A bővérű kocsmárosasszony dalolva ajánlgatja, hogy „…Budán akár csókot is ad ám”, vagy a kocsmában Nyúl Béla után szaglászó hírlapírónak a Mókus utca 27. házszámot jelöli meg az igazgató mint Nyúl Béla otthonának címét. Mára ez a környék nagyrészt panelházak tömbjeiből áll, az óbudai hangulat egy-egy enklávéra szorult vissza, így az egész koherens világ elsüllyedt, nem lelhető már fel. Ugyanígy eltűnt – és egy modern irodaház pöffeszkedik a helyén – a filmforgatás során valójában használt Nyúl Béla-udvar, amely a Vízivárosban a Fő utca 18. szám alatt volt jegyezve.
Az óbudai hangulatot villantja fel az a jelenet is, amikor Nyúl egy csoport első világháborús veteránnal találkozik, közvetlen azután, hogy a Perc utca gyárépületei előtt részegen hazafelé bukdácsol.
A film hangsúlyos helyszíne az Óbudai M. Kir. Gróf Babelsberg Brunó Főgymnasium épülete is. Szintén Óbudán található iskolaépület, ma is iskola, az Alternatív Közgazdasági Iskolának ad helyet.
A filmbeli névadás egyszerre utal a helyszínre és a korra, valamint Kleberlsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterre. Külön érdekesség, hogy a filmben az iskolai jelenetek több helyszínből adódtak össze.
Az udvaron tornázó diákokat valójában az újpesti Dózsa György utcai épület kockaköves udvarán kell keresni. A folyosón felvett képeket pedig a terézvárosi Rippl-Rónai utcai Raoul Wallenberg-szakgimnáziumban találhatjuk.
Érdekes kikacsintás a film zuglói helyszíne is, az Angol utca 44. szám alatt egykor üzemelő Zuglói mozi, amely a történetben Óbudára volt elcsalva.
A filmben még három helyszín jelképes és egyértelműen azonosítható.
A Titán Rt. székházát a Józsefvárosban vették fel.
A József-telefonközpont egykori, gyönyörű, szecessziós palotájának homlokzatát nagy táblákkal varázsolták a Titán impozáns székházává. A térre pedig a Horthy-korszak egyik jelképét, a Werbőczi-szobrot állították a filmesek. A valódi Werbőczi-szobrot 1945-ben szélsőbaloldaliak felrobbantották a mai Ferenciek terén. Ennek az élethű mását tették az alkotók a filmbe.
Érdekesség, hogy a Ferenciek terén állt Pázmány Péter szobra Werbőcziétől néhány méterre, ez a szobor túlélte 1945-öt, és a film forgatása utána két évvel a kerületi potentátok a díszlet Werbőczi-szobor pontos helyére állították fel 1958-ban. A Pázmányt ábrázoló szobor ma is itt áll.
A második helyszín az egyik leggyakoribb filmes helyszín, Budapest egyik jelképe, a Gellért Gyógyfürdő.
A fürdő hullámmedencéjében és a külső teraszon vettek fel jeleneteket. A hullámokban fuldokló Nyúl Béla, a vidáman lubickoló Muray méltóságos úr és fürdőző tömeg igen elevenen adja vissza a népszerű vizesattrakció hangulatát.
A harmadik helyszín a hajdani Moulin Rouge mulató belső tere, ahol Muray és Nyúl mulatozása tivornyába fordul. A mulató belső szintje nagyon népszerű pesti filmes helyszín. Ennek a jelenetnek a különlegességét az adja, hogy megörökíti és feldolgozza azt a kultúrtörténeti eseményt, amikor a világhírű Josephine Baker banánszoknyában lépett fel ezen a színpadon a húszas években, nem kevés szenzációt okozva ezzel a magyar közönségnek. A hely népszerűségét mutatja, hogy az évtizedekkel később a Baker életét feldolgozó amerikai filmes stáb is leforgatott itt egy nagyon hasonló jelenetet.
A film amellett, hogy az egyik legérdekesebb ábrázolását nyújtja a hatalomnak kiszolgáltatott kisembernek a magyar filmtörténetben, az egyik leghangulatosabb Budapest-filmként is ismert, pedig nem sok helyét mutatja meg Budapestnek, de teszi azt annyira finom szatírával, hogy egyes jelenetei, helyszínei a széles közönség számára évtizedekkel később is emlékezetesek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.