– A film röviden arról szól, hogy mit csináltak a márciusi ifjak 1848. március 14. este hét óra és március 15. este hét óra között. Huszonéves srácokat ismerünk meg, akik szeretik az életet, a lányokat, szeretnek jókat enni, inni, verselni, politizálni, ugratni egymást, rendkívül humorosak, és ami fontos: semmiképpen sem piedesztálon álló, érinthetetlen és későbbi utcatáblákba merevedett történelmi nagyságok, hanem fiatal emberek, szerethető karakterek. De eljön az életükben egy pillanat, amikor képesek a hazájukért a legnagyobb áldozatot is meghozni, és 24 óra alatt kifordítják a négy sarkából a világot – ismertette a készülő film történetét Rákay Philip, aki a kiemelkedően magas költségvetéssel kapcsolatban kifejtette:
Nominálisan ez a legnagyobb összeg, de reálértéken szerintem nem. A 2016-ban készült Kincsem című film volt eddig a legdrágább, ami közel 3 milliárd forintba került, de amennyiért hat éve még le lehetett forgatni egy filmet, annyiért ma már nem lehet.
– A Nemzeti Múzeum egy részletét például kénytelenek leszünk megépíteni, dacára annak, hogy az eredeti ott áll a maga szépségében ma is. Nem volt ott az Arany János-szobor, nem volt kerítés, sem reklámtáblák, sem üveg irodaház. Az pedig nem fordulhat elő, hogy ne lássunk egy nagytotált arról, ahogy a tízezres tömeg skandálja az ifjakkal a Nemzeti dalt. Ahogy
meg kell majd mutatnunk a maga valójában az akkori Pest-Budát, vagy épp azt a jelenetsort, amikor Petőfi vezetésével sok ezer ember egy pontonhídon átkel a Dunán Budára
– magyarázta a kreatívproducer, miért kerül jelentős összegbe a díszlet, majd beavatott a pályázat folyamatába: úgy pályáztak, mint mindenki más, írtak egy néhány oldalas koncepciót, beadtak egy forgatókönyv-tervezetet, ami bekerült a szakmai döntőbizottság elé, akik, ha úgy szavaznak, a filmötlet továbbmegy.
– Az első fontos stáció, hogy megszavazzák-e rá az úgynevezett forgatókönyv-fejlesztési támogatást, ami néhány millió forintot jelent – fűzte hozzá Rákay Philip. A közbevetésre – miszerint a támogatásból 2,5 milliárd az NFI-től, 2 milliárd pedig egyedi kormányhatározat alapján érkezett, ez azt jelzi-e, hogy a kormány demonstrálni akarja: támogatja ezt a projektet – pedig így felelt:
A kormány szerintem pusztán annyit szeretett volna jelezni, hogy fontos a 2023-as Petőfi-emlékév, s bizony fontosak a nemzet identitását erősítő történelmi filmek.
– Önnek nincs filmes tapasztalata, a rendező, Lóth Balázs pedig a televíziós sorozatok mellett egyetlen nagyjátékfilmet rendezett eddig, a Pesti balhét – hangzott a következő kérdés.
– Ez mind csak ürügy. A magyar filmszakma egy nagyon zárt világ, s hosszú évtizedekig arról szólt, hogyan fonjanak állami pénzen szociális hálót a „nagy öregek” saját maguk és tanítványaik köré. Szente Vajkkal együtt a film kreatívproducere is vagyok, és tekintve, hogy – Kis-Szabó Márkkal együtt – mi írtuk a forgatókönyvet, mi értettük a legjobban annak minden apró részletét, rezdülését, üzenetét, és ehhez kerestük és találtuk meg Balázst, aki rendezőként, igazi alkotótársként rengeteget hozzátett az eredeti elképzeléseinkhez – így a kommunikációs szakember, a későbbiekben rámutatva:
Húsz éve egyfolytában a személyem diszkreditálása zajlik, hazug percepciók erősítésével, felnagyításával, és a szakmaiságom teljes megkérdőjelezésével vagy épp elhallgatásával. Szánalmas, de itt az Indexen is még mindig a zenetévét emlegetik velem kapcsolatban, amit idestova negyedszázada alapítottunk. A cinizmus csimborasszója, hogy éppen azok kiáltanak most skandalumot, s beszélnek rólam a rendszer kiváltságosaként, akik évtizedeken keresztül a kommunista időszak bűnös, kontraszelektált világának jogfolytonosságából merítették a filmes kapcsolatrendszerüket.
Influenszeri tevékenységével kapcsolatban Rákay Philip így fogalmazott:
– Mindkettő én vagyok. Az is, aki karcos posztokban ostorozza a mai baloldali pártokat, amiért kiszolgáltatnák a hazánkat egy számomra vállalhatatlan és elfogadhatatlan, beteg globalista ideológia, a „nyílt társadalom” hálózati szekértolóinak. És az is én vagyok, aki könnybe lábadt szemmel olvassa Petőfi Sándor és Arany János barátságának lenyomatát, a levelezésüket.
Az Indexnek adott interjú itt olvasható.
