Képei megfogják és megrázzák a nézőt
állítja az író-grafikus, és egyet is értünk vele.
– Ezeken a festményeken minden mozgásban van. Az élénk színek, a lendületes formák mozgalmas dinamikája magával ragad bennünket. Mozognak a hegyek, a fák, az emberek. Erdélyi ihletésű, régebbi képein is jól megfigyelhető a mozgás, a dinamika, ami persze sok művész alkotását jellemzi, csakhogy Juhos Kiss műveinek egészen sajátos üzenete van. Magyarokhoz szóló üzenete. Egy külföldi művészetbarát soha nem fogja érezni azt, amit mi, magyarok érzünk e képek egy részének láttán. Juhos-Kiss Sándor Erdélyből származik. Magával hozta szűkebb hazája friss leheletét. Azt az életerőt, amely az erdélyi magyarság számára a legmostohább időkben is biztosította a túlélést. Mint Bánó Attila mondta, ezt elsősorban a lovasokat ábrázoló képein érezhetjük. A Kurultáj lovas játékainak megjelenítése egyidejűleg szól a hagyományok tiszteletéről és a magyarságot jellemző őserőről, amely egykor képessé tette őseinket a honfoglalásra, a Kárpát-medencében való megmaradásra. – Egészen más természetűek az itt látható biblikus tárgyú, a keresztény hitvilághoz kapcsolódó művek – mondta. – Ezek nem szokványos ábrázolásai a bibliai jeleneteknek, ezért is késztetnek bennünket töprengésre, a mélyebb, vallásos gondolatok megértésére, befogadására. Juhos-Kiss Sándor nagy mesterségbeli tudásról árulkodó festményei erős szálakkal kötnek minket a keresztény hitvilághoz, történelmünkhöz, Erdélyhez, s nem utolsósorban a határainkon innen és túl élő magyarsághoz – összegezte az író.
A tárlat március 22-ig tekinthető meg.
Borítókép: Juhos Kiss Sándor kiállítása megnyitóján (Fotó: Tóth Angéla)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!