Rejtő Jenővel a nemzetközi színtérre

Varsányi Ferenc neve hallatán legtöbbünknek a Suli-buli című pixillációs mozi ugrik be. A nyolcvanas évek elején az alkotás kultuszfilmmé vált, amit két esztendőn keresztül képtelenség volt levenni a filmszínházak műsoráról. A szakember tíz évre rá Los Angelesben, Csupó Gábor stúdió­jában dolgozott, ahol a Fecsegő tipegők sorozatért Emmy-díjat kapott.

Budapest MOME Varsányi Ferenc Fotó: Teknős Miklós

Varsányi Ferenc filmrendező Amerikából hazatérve kezdett foglalkozni régi álmával, hogy egész estés rajzfilmet készítsen a legendás Rejtő-műből, a Piszkos Fred, a kapitányból. A munka ígéretesen haladt, elkészült a forgatókönyv és az angol nyelvű fordítás. Aztán jött a 2008-as világgazdasági válság, és minden támogató egy hét leforgása alatt visszavonta ígéretét, mondván: jövőre visszatérnek a dologra. Nem tértek. Pedig a terv igen nagyra tört, olyan világsztárok felkérésén dolgoztak, mint Uma Thurman vagy Jim Carrey.

– Ezek komoly tervek voltak átgondolt értékesítési stratégiával – emlékeztetett Varsányi Ferenc, rámutatva: megéri befektetni, az animációs filmeknél a sztárszínészek szinkronja óriási marketingértékkel bír.

– Meghatározóak a színészek, mert úgynevezett előhangfelvétel történik, vagyis előbb vesszük fel a dialógokat, s csak azt követően készítjük el a filmet. Ez a munkamódszer a pontos szájszinkronon túl rengeteg inspirációt ad az animátornak – magyarázta a rendező.

E ponton közbe kellett vetnem, hogy ugyan Rejtő történetei, karakterei nemzetköziek, azonban amiben zsenialitása, egyedisége rejlik, az a nyelvi humora.

– Azt pedig annyira nehéz angolra fordítani, akár a Monty Pythont magyarra…

Varsányi Ferenc megnyugtatott:

Az animációban, hála Istennek, nem csak a nyelvi humor játszik szerepet. Nagyon fontos a karakter. A rajzfilm pedig megengedi, hogy olyan vagy még inkább olyan legyen, ahogy Rejtő megálmodta és ahogy olvasás közben elképzeljük 

– világosított fel az alkotó, hozzáfűzve: egészen másképp mozdul meg egy animációs figura, mint a valódi színész, teljesen mások a gesztusai. Eltúlzottabb, humorosabb mozgásrendszert hozhatunk létre.

Mindent meg kell tartani, ami megtartható Rejtő stílusából, hangulatából

– folytatta a rendező. – Emellett persze elengedhetetlen a nyelvi humor, a forgatókönyvet nagyon szereti Fonyódi Tibor fejlesztési igazgató. Több egészen fantasztikus meglepetést is tartogat a történet, remek krea­tív csapat Varsányi Kristóf, Kollarik Tamás, Csurgó Csaba, Benkő Orsolya dramaturgként, Maruszki Balázs pedig konzulensként dolgozott rajta, és külön meg szeretném említeni, hogy az Oscar-díj kapujába jutott Anita Doron is részt vett a film forgatókönyvének létrejöttében.

Az említett író-rendező Kárpátalján, Beregszászon született, majd elmenekült a Szovjetunióból, s rövid izraeli kitérő után Kanadában telepedett le, ahol a 2018-ban Oscar-díjra jelölt Bread­winner, Kenyérkereső című rajzfilm társ-forgatókönyvírójaként dolgozott.

Varsányi Ferenc szintén kipróbálta magát külföldön, egész pontosan a mozi fellegvárában, Hollywoodban. Első filmjének, az 1976-os Mézes-táncos címűnek rendezőasszisztense Csupó Gábor volt, akinek stúdiójában dolgozott 1995-től öt esztendőn keresztül supervisor-rendezőként, eljutva az Emmy-díjig.

A televíziós Oscart a Fecsegő tipegőkért érdemelte ki.

Kapva az alkalmon, hogy beszélgetőpartnerem Amerikában járt, megkérdeztem: tényleg akkora-e a baj a fejekben az Egyesült Államokban, ahol Hófehérke túl fehér, a törpék pedig túl kicsik?

– Amerikában nagyon túlzó folyamatok zajlanak, kint élő barátaim azt mesélik, hogy ma már, ha például egy hölgynek beszélgetés közben megérinted a felkarját, az szexuális zaklatásnak számít. Ugyanakkor a filmszakmában továbbra is hemzsegnek a tehetségek, nagyon sokat lehet tanulni tőlük.

– Az még rosszabb, mert minőségi filmeken terjesztik el beteges nézeteiket a világban – vetettem közbe.

Mi viszont szórakoztató módon fogunk valódi értéket közvetíteni a Rejtő-filmmel, amely ráadásul fontos nemzeti ügy is

– felelte Varsányi Ferenc, aki Rejtő Jenőből olyan alaposan felkészült, hogy fejből sorolta nekem az adatokat: körülbelül félmillió az elkötelezett magyarországi Rejtő-rajongók száma, kétmillióan legalább egy regényét olvasták, továbbá ötmillióan tudják, kicsoda az író.

– Vagyis minden második ember – hangsúlyozta.

A Nemzeti könyvtárban A három testőr Afrikában, a Piszkos Fred közbelép és a Csontbrigád jelentek meg. Ajánlásukat pedig Orbán Viktor miniszterelnök írta, aki, legjobb tudomásom szerint, az igazi Rejtő-rajongók táborát gazdagítja.

Az említett kötetek illusztrá­ciói Korcsmáros Pál legendás képregényei alapján készültek. Varsányi tervei valóra váltásában Garis H. Zsolt és Cserkuti Dávid segítenek.

– Megőrizzük a Rejtő-figurák hangulatát, de mégis új világot teremtünk a filmben – így a rendező. – Annak idején fekete-fehérben jelentek meg a Korcsmáros-képregények, amelyeket azután színes album formájában adtak ki, Garisa H. Zsolt színeivel és átdolgozásával. Ő és Cserkuti a figura- illetve látványtervezők. A mi figu­ráink egyben nagyon közel állnak a regényben írtakhoz, de másrészről, rossz szóval élve mégis modernebbek, fiatalosabbak. A regényben Piszkos Fred sas­orrú, mi is ilyennek álmodjuk, amitől sokkal ördögibb és élőbb a figura, mint a Korcsmáros-féle, tülökorrú karakter. Nagyon felkészült csapat dolgozik a filmen, megnyugtatóan tisztáztuk a jogokat, pontos ütem- és forgalmazási tervünk van, minden hatékonyságnövelő elemet, amelyeket az Egyesült Államokban megtapasztaltam, beépítettünk a munkába.

Nem lehet szó nélkül elmenni a tény mellett, hogy szép és jó az USA profi filmvilága, de azért a magyar animációs film olyan alkotókkal dicsekedhet, mint Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila, Gyulai Líviusz, Rófusz Ferenc, vagy Foky Ottó. Olyan alkotásokkal, mint a János vitéz, a Fehérlófia, a Gusztáv, a Mézga család, a Lúdas Matyi, Doktor Bubó, a Macskafogó, a Legkisebb Ugrifüles, a Vízipók, s természetesen A légy. Persze meglehet, az USA-ban mit sem tudnak e jeles alkotásokról, s zseniális alkotóikról…

Jankovics Marcellt ismerik és elismerik, a Fehérlófia bekerült a világ ötven legjobb animációs filmje közé. Engedjék meg, hogy szerénytelen legyek, mert Los Angelesben megjelent a híres Book of the Animation című könyv, amelyben két magyar alkotás szerepel: Jankovics Marcell Sisyphusa és az én Mézes-táncos című első rendezésem

– mesélte Varsányi Ferenc, megjegyezve: utóbbit Jankoviccsal ketten írták, s valószínűleg azért került bele a kötetbe, mivel mézeskalács-animációt rajta kívül senki sem készített.

– Jankovics Marcell tanárom és mesterem volt, aki minden idők egyik legnagyobb animációs alkotója. Nepp József majdnem olyan fontos mentorom volt, mint Marcell, minden kezdeti, zsenge forgatókönyvemet elolvasta, s minden gyengeségük ellenére igyekezett jót mondani, olyasmit, aminek hallatán kimozdulhatok a holtpontról. Csupó Gábortól szintén rengeteget tanultam, dacára annak, hogy azonos nemzedékhez tartozunk – árulta el a rendező. 

Amit én kint tanultam az Egyesült Államokban egy évtized alatt, azt próbálom itthon is átadni, évtizedek óta tanítok egyetemeken, örömmel látom, hogy a hazai animációs filmek egyre sikeresebbek külföldön is.

A nemzetközi tapasztalattal bíró s több ízben bizonyított stáb vélhetőleg sikerre viszi a projektet, s nem kizárólag Magyarországon, a Kárpát-medencében, de Európában és a tengeren túl is sikeres lehet Varsányi Rejtő-filmje, amely végre egyenesbe kerülhet, amennyiben az Nemzeti Filmintézet gyártás-előkészítési támogatására jó eséllyel pályáztak az alkotók.

Borítókép: Varsányi Ferenc filmrendező, forgatókönyvíró (Fotó: Teknős Miklós)