A Wittelsbach család a legjelentősebb és leghosszabban regnáló európai dinasztiák egyike. Több mint hétszáz éven át álltak Bajorország élén, ám becsvágyuknak, kiterjedt diplomáciai és dinasztikus kapcsolataiknak köszönhetően számos más európai országra is igyekeztek kiterjeszteni a hatalmukat. A Wittelsbachok – Sisi családja című kiállítás bemutatja szerteágazó családfájukat, amelyből kiolvashatjuk, hogy két császárral, tizenhat királlyal és harminchét választófejedelemmel büszkélkedhetnek.
A Nemzeti Múzeum tárlatának apropóját egy évforduló adta: 1921. október 18-án, Magyarországon halt meg az utolsó bajor király, III. Lajos. Dinasztiája, a Wittelsbachok története olyan szorosan összeforrt Bajorországgal, hogy III. Lajos 1918-as trónfosztása ellenére mindmáig nagy tisztelet övezi a családot.
A bajor dinasztia legismertebb képviselője hazánkban Erzsébet királyné, akit közeli családtagjai Sisinek becéztek.
De nem ő az egyetlen Wittelsbach, aki fontos szerepet töltött be a magyar történelemben, így a tárlat nemcsak Erzsébet, hanem az egyes családtagok portréját is szemléletesen felvázolja.
Franz Russ Erzsébet királyné udvari díszruhában (1859) című hatalmas olajfestménye fogad minket a kiállítás elején, majd a kedves nagynénit, a magyarok által is nagyra becsült Karolina Auguszta császárnét idézik meg, aki a jótékonyságnak szentelte életét. Megtekinthetjük 1816 és 1819 között készült portréját és több litográfiát, amelyek megörökítették Pozsonyban tartott koronázási ünnepségét 1825. szeptember 25-én. A magyar királynék sorában egyébként ő volt az utolsó, akit önálló szertartásban emeltek királynévá.
A gyűlölt anyós, Zsófia főhercegné is megjelenik, akit Festetics Mária grófnő, Erzsébet királyné udvarhölgyének naplóbejegyzésén, egy XIX. századi olajfestményen és egy karikatúrán keresztül hoznak közelebb a tárlat készítői. Fentebb pedig Erzsébet királyné unokája, Auguszta és III. Lajos portréja is élesen kirajzolódik.
Kollár Csilla kurátor gazdag és izgalmas anyagot állított össze a Wittelsbachokról, köztük Erzsébet királynéról. A kiállításon megcsodálhatjuk kockás selyemruhájának rekonstrukcióját, amelyet Czédly Mónika készített el egy korabeli fénykép alapján, majd elolvashatjuk rövid életrajzát. De bepillanthatunk virtuális fényképalbumába és néhány, egykor Erzsébet tulajdonában lévő tárgyat is szemügyre vehetünk, amelyek műtárgyvédelmi okok miatt csak nagyon ritkán tekinthetők meg. A tér közepén, nagy üvegvitrinekben állították ki többek között gyémántokkal gazdagon díszített, két személyes rendi ékszerét, díszpárnáját, fekete színű kalapját, alsószoknyáját, hálófőkötőjét, valamint biedermeier stílusú székét és faládikáját az 1850-es évekből. Mindemellett a tárolókban ötvöstárgyak – egy gyönyörű ezüst asztalközép –, porcelánok és fotográfiák sorakoznak, és itt van egy képeslap is III. Lajos bajor király portréjával.
A kiállításon látható először a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb tavalyi vásárlása, a koronázási palást töredéke, amelyet I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné koronázása előtt végzett javításakor tett el emlékbe az egyik mesterember.
De ki van állítva a palást egy másik töredéke is, melynek segítségével a szakemberek a most előkerült darabot azonosították. A hagyomány boldog Gizella magyar királynéhoz köti a palást alapját képező miseruha készítését és adományozását, aki bajor hercegnőként lett első királyunk, Szent István felesége.
Külön szekció mutatja be, hogy Erzsébet királyné kultuszához mennyit hozzáadott a Sissi című filmtrilógia, amelyet minden karácsonykor leadnak a televízióban. A tárlat készítői elforgatható táblákon tájékoztatnak arról, hogy a népmesei elemekben is bővelkedő történet legtöbbször köszönőviszonyban sincs a valósággal. A Wittelsbachok – Sisi családja című tárlatot február 20-ig tekinthetik meg hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között.
Borítókép: Sisi szobra a Nemzeti Múzeum kiállításán (Fotó: Havran Zoltán)
