Hallgatom egymás után a dalokat Ács Gyula Tetratónia című lemezéről, és közben azon veszem észre magam, hogy ezek a négyszólamú alaphangokból álló dallamok valahol belőlem szólnak, a lelkem legmélyéről gyűrűznek elő halkan, hogy aztán a szimfonikus hangszereléssel felduzzasztva zengjék bele a világba a magyar népzene ősiségét, teljességét, világrengető erejét.
Ahhoz, hogy ez a megérkezés-, benső hazatalálás-élmény megszülethessen a zene hallgatása közben, nagyban hozzájárul Török Tilla Junior Príma-díjas előadóművész, aki a magyar népzene motívumai és a hagyományos népi énekmód mellett saját stílusát is finoman beleölti a dalok szövetébe, megidézve a végtelen sztyeppék szabad népének aranykori életérzését. Hangja nyomán szinte érzem a szél süvítését, hallom a vágtató lovakat, és látom a határtalan kék égbolton repülő sólymot. Ugyanakkor nagyon bensőségesek is ezek a dallamok; ugyan nem siratók, de mély érzésű, intim, melankolikus világot teremtenek, amely szintén a magyar néplélek sajátja. Hiszen nincs még egy nemzet, amely olyan szépen tudna dalolni saját fájdalmáról, mint a miénk. Megkaptuk hozzá a tökéletes eszközt is: az ősi, rétegzett, szakrális magyar nyelvet.
A négy hangból építkező, archaikus tetraton dallamvilág még a pentatónia előtti örökségünket őrzi, és a gyimesi, valamint a moldvai csángóság körében maradt fenn, de a Nyitra-vidéken is a nyomára lehet bukkanni – ahogy Török Tilla elárulta, az Arass, rózsám, arass épp egy innen származó dallam. – Az ember azt gondolná, hogy ezeket a nótákat a sarokban búslakodva, magunknak lehet csak énekelgetni – mondja a művésznő, akiben szintén megfogalmazódott a kérdés: mit lehet ezekhez az önmagukban is az univerzum teljességét hordozó dallamokhoz még hozzátenni, hogy ne sérüljön a bensőséges hatásuk? Ács Gyula zeneszerző nem akármilyen választ adott; szimfonikus zenekarra hangszerelte a keletre vezető, ősi magyar zenei réteghez kapcsolódó dallamvilágot. „Gyuszi bácsinak ez is sikerült; az egész zenekar eufórikus hangulatba került attól, amit alkotott” – meséli. Ezt az érzést ígéri a Megyénk virtuózai és zeneszerzői címet viselő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Támogatásával megvalósuló