Stílusmegkötés nélkül

A rendszerváltozást megelőző években, az enyhülés időszakában az addig monopóliumot élvező állami nagyvállalatok mellett fokozatosan megjelentek a konkurens magáncégek. Így a mindenható, hatalmával nemegyszer visszaélő Magyar Hanglemezgyártó Vállalat is kénytelen volt elviselni a versenytársként elsőként megjelenő Proton kiadót, amely évi negyvenkét hanglemez megjelentetésével hamarosan maga mögé utasította a Bors Jenő–Erdős Péter páros vezette állami intézményt. Hogy az 1990-ben beköszöntött szabadság és egyben vadkapitalista piacgazdaság korszakában, majd az azt követő konszolidáltabb évtizedekben miként alakult a független Proton sorsa, majd hogyan jött létre az e-Music, arról Enyedi Ernő, mindkét kiadó alapítója, valamint fia, Máté mint társalapító beszélt lapunknak.

Enyedi Ernő és Enyedi Máté 20220203 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Az újraindulás fontos sarokköve, hogy az archívumból kiválasszuk azokat a kiadványokat – e folyamat ma is tart –, amelyekre a közönség még emlékszik, illetve vevő rá

– avatott be a közelmúltban zászlót bontott e-Music kiadó egyik tulajdonosa, vezetője Enyedi Máté, hozzátéve, hogy egyik célkitűzésük a birtokukban lévő régi felvételek mai kornak megfelelő színvonalon történő kiadása, illetve terjesztése. 

Magyarország első független hanglemezkiadójának története 1984-ben kezdődött, amikor Enyedi Ernő nyugat-európai utazásai során szerzett szakmai tapasztalatok alapján az egyik külkereskedelmi vállalat, a Holdex segítségével államilag engedélyezett lemezkiadásba fogott. Szívós munkával és külföldről megvásárolt speciális gépekkel felszerelkezve három évvel később megalapította a Proton kiadót, amely évi negyvenkét vinil hanglemezt állított elő és értékesített, s amellyel maga mögé utasította az addig monopóliumot élvező Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot (MHV). – Aczél György lemondását követően Erdős Péter komoly hatalmi pozícióból irányította a magyar hanglemezgyártás és -kiadás politikáját – emlékeztetett Enyedi Ernő, felelevenítve a szocialista éra egyik legfőbb kulturális jellemzőjét, miszerint komoly összefonódásokat tapasztalhattak a Belügyminisztérium, az MHV, valamint a politikai-kereskedelmi struktúrák között. Hozzátette: – Ebben a helyzetben nem maradt más választásom, mint egy saját, ügynöki rendszerben működő kereskedelmi hálózat kiépítése. 

Fotó: Bach Máté

Enyedi a hazai zenefogyasztói igény kielégítésre az MHV-val karöltve kívánta volna megszerezni az Európa-szerte óriási népszerűségre szert tett Modern Talking-lemezek licencjogát, ám az ötlet Erdős doktor ígérete ellenére fiókban maradt. Látva a lemezgyári szerencsétlenkedést az agilis kiadó-alapító saját kezébe véve a dolgokat, a szükséges engedélyek birtokában valóra váltotta elgondolását, amely soha nem látott mennyiségű hanghordozó gyártását, értékesítését eredményezte. – Ebből aztán Erdős úrral különböző konfliktusaim – nyomásgyakorlás, házkutatások, zaklatások – keletkeztek – tette hozzá némi keserűséggel Enyedi Ernő.

Ugyanakkor jó érzékkel nyúlt bele a zeneileg kevésbé igényes, ám a szélesebb közönségigény kielégítését szolgáló mulatós zenék, mint a 3 + 2 zenekar terjesztési folyamatába is, amellyel – az amerikai Warner Brothers kiadó nyomdokain – az értékes, fajsúlyos, ám forráshiányos magyar zenei produkciókat támogatta. A rendszerváltozást követő vadkapitalista durva viszonyok a Protont is próbára tették, ahogy Enyedi Ernő aposztrofálta: a kilencvenes évek elején beköszöntő gátlástalan, szabályozatlan gazdasági berendezkedés, a kilátástalan küzdelmek az Erdős Péterrel megélt nem túlzottan kellemes szocialista rendszert is képesek voltak felülmúlni, amelyek az egészségét is kikezdték. Mindezek ellenére az egyre jobban terjedő magnetofonkazetta-hamisításokra reagálva létrehozta a ma is létező Magyar Hanglemezgyártók Szövetségét (Mahasz), amelyből végül éppen az ötletadó-alapítót zárták ki koholt, hamisítási vádak alapján. 

A kétezres évek elejétől a digitális technika térnyerése következtében egyre inkább terjedő illegális lemezmásolások a legtöbb kiadó sorsát megpecsételték:

– Elkeseredéssel gondoltam arra, ha az embereket kielégíti, hogy a torrentoldalakról illegálisan letöltik a zenét, majd a tartalmat filctollal ráírva írható CD-re másolják, akkor nincs értelme folytatni – elevenítette fel Enyedi Ernő a húsz évvel korábbi történéseket, majd hozzáfűzte:

– Bízom benne, hogy előbb-utóbb eljön az igazság pillanata, hogy az emberek az eredeti, fizikai hanghordozót értéknek tekintsék.

Az egyre inkább szűkülő lemezpiac kikényszerítette a korábbi kiadói gyakorlattal való szakítást; a Proton ráállt az etnozenék terjesztésére, amelyből négy esztendő leforgása alatt, az ínséges idők ellenére is negyvenezer darabot forgalmaztak.

– Annak a „downtrendnek” lassan vége, hogy illegálisan jusson valaki a kedvence zenéjéhez. Habár a fizikai hanghordozók piacát borzasztóan megtépázta a streaming, mégis olyan lehetőséget hordoz magában, amely valamiféle bevételhez juttatja a független kiadókat és zenészeket. Más kérdés, hogy az arányok rettenetesen elcsúsztak, és

az átlagos zenész addig nem fog megélni az online lejátszásokból, amíg a platformok algoritmusai a már befutott előadókat tolják előtérbe

– ezt már az ifjabb Enyedi állította, akitől azt is megtudtuk, hogy az említett digitális zenei platformok mellett egyre nő a vinileladások száma is.   

– A fiatalokat egyre jobban érdekli a fizikai hanghordozó, ám Nyugathoz képest még mindig érezhető a lemaradás.

 Hozzátette: – Az USA-ban már piacvezető formák előbb-utóbb hozzánk is begyűrűznek. 

Enyedi Máté elmondása szerint az e-Music archívumát képező kiadói lista összeállítása csupán a kezdet, a tavalyi év második felétől ugyanis több zenekar jelentkezett hozzájuk lemezfelvételre, illetve kiadásra. Ennek kapcsán elkészült a nyolcvanas évek végén alakult, akkor nagy népszerűséget szerzett Griff együttes új albuma, a Feltámadás, annak előtte ugyancsak a kiadó gondozásában látott napvilágot a Dance együttes remasterizált CD-kiadványa. Ugyanakkor a tehetségkutatással, illetve gondozással is foglalkozó e-Music Palota könyvkiadó márkanév alatt megjelentette a Hofi Géza születésének nyolcvanötödik évfordulójára készült, interjúkkal gazdagított sztorikötetet is. 

– A közösségi oldalakon megjelenő vásárlói visszajelzések szerencsére pozitívak – összegzett ifjabb Enyedi, leszögezve, hogy általánosságban sikerült azokat a rétegeket megcélozni, akikre számítottak. Végezetül hozzáfűzte: – Nem táplálunk olyan illúziókat, hogy az elkövetkező években mindenki CD-t vagy vinilt vásárol majd Magyarországon. Tisztában vagyunk a jelenlegi állapotokkal, de törekszünk arra, hogy népszerűsítsük a fizikai hanghordozók vásárlását.

Borítókép: Enyedi Ernő és Enyedi Máté (Fotó: Bach Máté)