Az estet a Nap Kiadó szervezi, háziasszonya Sebestyén Ilona, a kiadó igazgatója. Gazdag, sokoldalú élményben lesz része az érdeklődőknek, akik ellátogatnak a horvát estre, hiszen közelmúltunk politikai életétől kezdve a horvátországi magyarság hétköznapjaiig és ünnepeiig sok érdekes, eddig esetleg nem ismert tényről, eseményről szerezhetnek tudomást. Kiderül majd, milyen sokoldalú és értékes tevékenységet folytat az egyik legkisebb lélekszámú határon túli magyarság.
Kiss Gy. Csaba: Harminc év után: 1989–1990 című könyvének bemutatásával kezdődik a program 18 órakor, melyet Gróh Gáspár és Szekér Nóra ismertet. Kiss Gy. Csaba professzor fontos szerepet játszott a rendszerváltáskor, s azóta is meghatározó alakja a közép-európai politikai és kulturális gondolkodásnak. Legújabb könyve politikatörténeti visszaemlékezés, amelyben személyes élményeit osztja meg az olvasóval, egyszersmind fontos kordokumentum is. Bár Kiss Gy. Csaba legújabb könyve nem Horvátországról szól, ám mégis jól illik az est programjába, hiszen számos munkájában foglalkozott közép-európai, azon belül Horvátországot érintő kérdésekkel, s ő az egyik bemutatója a Magyar szemhatár sorozat aktuális kötetének is.
A Magyar szemhatár sorozat Pusztay János nyelvészprofesszor javaslatára indult el 2018-ban és jelenik meg az ő sorozatszerkesztésében.
A sorozat hátteréről a professzor elmondta, hogy létrehozásának gondolata egy ungvári szakmai nyelvészeti megbeszélés során született meg, s a Nap Kiadó azonnal vállalta a sorozatot. – Ezért is, meg azért, mivel Kárpátalján él legnehezebb sorsban a magyarság, s talán az ő életükről tudunk a legkevesebbet, a kárpátaljai magyarság életéről készült a sorozat első kötete – árulta el Pusztay János. – Ennek szerkesztője Zékány Krisztina, az ungvári egyetem magyar tanszékének vezetője. A legújabb tragikus események tükrében ez a kötet rendkívül fontos és tanulságos – emelte ki a professzor. A kárpátaljait követte a felvidéki magyarságot bemutató kötet, melynek szerkesztője a Kossuth Rádió pozsonyi tudósítója, Haják-Szabó Mária, majd Székelyföld bemutatása, melyet a jeles irodalom- és kultúrtörténész, Cseke Péter szerkesztett. Most készült el a horvátországi magyarok életével foglalkozó könyv és terveik szerint a következő, ötödik kötet a skandináv államokban élő magyarok életét tárja az olvasók elé. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy évente egy kötetet tudnak kiadni. A kiadványokat az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatta. – Ha ilyen ütemben jelennek meg köteteink, akkor egy évtized alatt érünk körbe, s kezdhetjük elölről, annál is inkább, mert – elsősorban a határon túli területeken – szinte évente következnek be olyan változások, amelyek hamar elavulttá tehetik az egyes esszék mondanivalóját – árulta el Pusztay János. – Éppen ezért szerencsés volna, ha a kiadó a jelenleginél nagyobb támogatást kaphatna erre a sorozatra, hiszen az nemzetpolitikai szempontból is fontos, s akkor fel tudnánk gyorsítani a határon túli régiók és a diaszpóra magyarságának bemutatását – mondta.
A horvát est 19 órakor kezdődik, amelyen részt vesz Mladen Andrlić, Horvátország magyarországi nagykövete is. Az est keretében előbb a neves szlavista, Lőkös István Zbogom, Zagreb című esszékötetét mutatja be Kiss Gy. Csaba, majd a Magyar szemhatár sorozat 4. kötetét: A horvátországi magyarság a 21. században című tanulmánykötetet mutatják be. Ebben is részt vesz Kiss Gy. Csaba, mellette a kötet szerkesztője, az Eszéki Egyetem tanszékvezetője, Lehocki-Samardzic Anna, a kötet szakmai lektora, Sokcsevits Dénes, valamint Pusztay János sorozatszerkesztő. Arra a kérdésünkre, milyen szerkesztőelv alapján készült a könyv, a professzor elmondta, hogy a sorozat köteteinek szerkesztési elvei azonosak.
A cél, hogy bemutassák a határon túli magyarok és a diaszpóra magyarságának életét, ahogy ők maguk, az érintettek látják.
Alapelv, hogy az adott kötet szerkesztője a bemutatandó régióban éljen és dolgozzon, s az egyes tanulmányok szerzői is a régió lakói legyenek.
A sorozatszerkesztő feladata, hogy meghatározza, melyik régió bemutatására kerüljön sor, kiválasztja az adott kötet szerkesztőjét, egyezteti vele a tárgyalandó témaköröket. A könyvbemutató tartalmas programot kínál a horvátországi magyarság sorsa iránt érdeklődőknek.
Borítókép: Illusztráció. Horvátországi látkép (Fotó: 123RF)
