Az előadás előtt a közönséget Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója köszöntötte, aki a musical születésének körülményeiről is mesélt: – Időről időre musicalpályázatot írunk ki, melynek az a célja, hogy új mű létrehozására inspiráljon szerzőket, zeneszerzőket és librettistákat.
Hozzátette, hogy a pályázati fődíj általában az, hogy a nyertes művet a stúdiószínpadon mutatják be, ám amikor e musical egyhangú döntéssel elnyerte az első helyezést, egyértelművé vált számára, hogy e mű a nagyszínpadra kívánkozik. Sőt a darab felébresztette a direktorban amúgy sem szunnyadó rendezői szenvedélyt, hiszen szerinte
A tizenötödikben benne van a musicalszínházhoz szükséges folyamatos és állandó megújulás, egy XXI. századi hang, zenei stílus és egy nemes és tartalmas mondanivaló.
Az aradi vértanúk és az első független magyar kormány miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak a tragikus sorsa ismert, ám Kazinczy Lajosról keveset tudunk. A darab főhőse a nyelvújítás vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek a legkisebb fia, Lajos. A fiú ezredesként szolgált, ám egyetlen napra mégis a honvédsereg főparancsnokaként kellett helytállnia. A fegyvert önként tette le, s most a hadbíróság ítéletére vár az aradi várban.
A kétfelvonásos musical egyik idősíkját az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követő kegyetlen megtorlás időszaka jelenti, a másikon pedig a forradalom és szabadságharchoz vezető utat követhetjük végig. A darabban domináns az apai örökség súlya, mely élete végéig elkíséri Lajost. A nyelvújító Kazinczy ugyanis a hazájának jobbításáért, a magyar nyelv ügyéért a végletekig elment. Halála után feleségére, Török Sophie-ra hárul a gyermekek nevelése, a musical előtérbe helyezi az anya és a legkisebb fiú szoros kapcsolatát. Éppen a fogságban erősödnek fel az atyai és az anyai intelmek, a fiú szüntelen keresi az élete értelmét, meg szeretne felelni az őseinek, miközben a saját lelkiismeretével is szembe kell néznie. Apjához imádkozik, hogy adjon erőt neki, s méltó legyen a nevéhez, de legfőképp a magyar honhoz.
A pénteki premieren Solti Ádám alakította az ifjú Kazinczyt, akinek jellemfejlődését is láthatjuk: a bohém, a szerelmes, a tiszti rangját pénzre váltó fiúból a hazájáért élni és halni képes férfivé válik.
A tragikus sorsú katonafiúként más előadásokban Borbély Richárdot és Jenővári Miklóst is láthatja a közönség, de a többi főszerep is hármas és kettős szereposztású.
Solti a karakter különböző arcait (a barátot, a szerelmes férfit, a katonaembert, a fiút) és a fejlődését is bravúrosan oldotta meg, játéka friss és energikus. Barátját, Von Larsberget elsőként Sánta László vitte színre, a kettejük közti dinamika működik, erre példa az első felvonásbeli vitajelenet, melyben a világnézet és az erkölcs, a magyar katona jövőképe a téma, amikor Kazinczy a nemrég megkapott tiszti rangjának eladását még csak tervezi. A történelemkönyvekből jól ismert figurák, például Görgei Artúr és Klapka György is feltűnnek a színen. A Ferenc József császár nevében eljáró Haynau táborszernagyot Egyházi Géza formálta meg, aki a hátborzongató és véreskezű hóhért tekintélyt parancsolóan és manírmentesen játssza.
Az alkotók nem mellőzték a szerelmi szálat sem, Majthényi Zsófia alakjában egy fiatal nemesleányt álmodtak színpadra.
Ez nemcsak a pompás báli jelenetnek és a megható szerelmesdaloknak kedvezett, hanem lehetőséget adott arra is, hogy betekintést nyerjünk a nők korabeli helyzetébe. A hajadonból asszonnyá váló Zsófia pénteken Gubik Petra éteri hangján szólalt meg, aki Békefi Viktóriával és Simon Boglárkával váltja a szerepet.
A musical tetőpontja a tizenhárom aradi vértanú kivégzésének jelenete, melyben a Fekete angyalok narrálják a golyó általi halálra ítélt négy és a kötél általi halálra ítélt kilenc, a magyar szabadságért az utolsókig harcoló hazafi nevét. A színpad gyászba borul.
E ponton a magyar musicalszínpadok igazi nagy jelentét láthatjuk. Ezt követően Kazinczy sorsa is eldől, aki már nem fut a végzet elől, bátran vállalja, hogy ami a császár embereinek szószegés, az neki a szabadságot jelenti.
Meskó Zsolt dalszövegeiben a központi szereplők múltjáról, vélt vagy valós személyiségéről is sokat megtudhatunk.
Zeneileg is újít a musical, Derzsi György zeneszerző bátran keveri a XXI. századi popzenei formákat és ötleteket a XIX. századra jellemző magyar dallamvilággal.
A kilencvenes évek fiúcsapatai, a kétezres évek hip-hop zenéje, beatbox és R’n’B műfaja jelenik meg a musical megszokott hangzásvilágban. Tihanyi Ákos koreográfiája e világon belül friss, lendületes munka. Rományi Nóra jelmeztervei merítenek a korabeli stílusból a katonai egyenruháknál és a női öltözéknél is.
A börtönkörülményeket és a csatákat Vízvárdi András alkalmazta színpadra, aki nemcsak díszletpanelekben gondolkodott, hanem sokszor animációval oldotta meg a helyszíni váltásokat.
Különleges ereje van a Madách Színházban bemutatott új darabnak. Kazinczy vértanú életének bemutatásán túl arra kérdez rá: hogyan tudunk hűségesek maradni és méltók lenni a hazánkhoz.
Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: MTI/Kovács Attila)
