A méltóság diadala megtorláskor

A hazaszeretetről, az önfeláldozásról és az atyai örökség súlyáról szól A tizenötödik című magyar musical, mely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit mutatja be Kazinczy Lajos sorsán keresztül. A III. Madách Musical Pályázat győztes művének zenéjét Derzsi György, szövegkönyvét Meskó Zsolt jegyzi. Az új magyar zenés alkotás Szirtes Tamás rendezésében pénteken debütált a Madách Színházban.

Budapest, 2022. április 19. Borbély Richárd (k) Kazinczy Lajos szerepében Derzsi György - Meskó Zsolt A tizenötödik című történelmi musicaljének fotóspróbáján a Madách Színházban 2022. április 19-én. A darabot Szirtes Tamás rendezésében április 22-én mutatják be. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

A tragikus sorsú katonafiúként más előadásokban Borbély Richárdot és Jenővári Miklóst is láthatja a közönség, de a többi főszerep is hármas és kettős szereposztású.

Solti a karakter különböző arcait (a barátot, a szerelmes férfit, a katonaembert, a fiút) és a fejlődését is bravúrosan oldotta meg, játéka friss és energikus. Barátját, Von Larsberget elsőként Sánta László vitte színre, a kettejük közti dinamika működik, erre példa az első felvonásbeli vitajelenet, melyben a világnézet és az erkölcs, a magyar katona jövőképe a téma, amikor Kazinczy a nemrég megkapott tiszti rangjának eladását még csak tervezi. A történelemkönyvekből jól ismert figurák, például Görgei Artúr és Klapka György is feltűnnek a színen. A Ferenc József császár nevében eljáró Haynau táborszernagyot Egyházi Géza formálta meg, aki a hátborzongató és véreskezű hóhért tekintélyt parancsolóan és manírmentesen játssza.
Az alkotók nem mellőzték a szerelmi szálat sem, Majthényi Zsófia alakjában egy fiatal nemesleányt álmodtak színpadra. 

Ez nemcsak a pompás báli jelenetnek és a megható szerelmesdaloknak kedvezett, hanem lehetőséget adott arra is, hogy betekintést nyerjünk a nők korabeli helyzetébe. A hajadonból asszonnyá váló Zsófia pénteken Gubik Petra éteri hangján szólalt meg, aki Békefi Viktóriával és Simon Boglárkával váltja a szerepet.
A musical tetőpontja a tizenhárom aradi vértanú kivégzésének jelenete, melyben a Fekete angyalok narrálják a golyó általi halálra ítélt négy és a kötél általi halálra ítélt kilenc, a magyar szabadságért az utolsókig harcoló hazafi nevét. A színpad gyászba borul. 

E ponton a magyar musicalszínpadok igazi nagy jelentét láthatjuk. Ezt követően Kazinczy sorsa is eldől, aki már nem fut a végzet elől, bátran vállalja, hogy ami a császár embereinek szószegés, az neki a szabadságot jelenti.
Meskó Zsolt dalszövegeiben a központi szereplők múltjáról, vélt vagy valós személyiségéről is sokat megtudhatunk. 

Zeneileg is újít a musical, Derzsi György zeneszerző bátran keveri a XXI. századi popzenei formákat és ötleteket a XIX. századra jellemző magyar dallamvilággal. 

A kilencvenes évek fiú­csapatai, a kétezres évek hip-hop zenéje, beatbox és R’n’B műfaja jelenik meg a musical megszokott hangzásvilágban. Tihanyi Ákos koreográfiája e világon belül friss, lendületes munka. Rományi Nóra jelmeztervei merítenek a korabeli stílusból a katonai egyenruháknál és a női öltözéknél is.
A börtönkörülményeket és a csatákat Vízvárdi András alkalmazta színpadra, aki nemcsak díszletpanelekben gondolkodott, hanem sokszor animáció­val oldotta meg a helyszíni váltásokat.
Különleges ereje van a Madách Színházban bemutatott új darabnak. Kazinczy vértanú életének bemutatásán túl arra kérdez rá: hogyan tudunk hűségesek maradni és méltók lenni a hazánkhoz.

Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: MTI/Kovács Attila)