Különböző népzenék, táncok és látványvilág izgalmas egybeolvadása valósult meg a Tiszta forrás – Összművészeti est Bartók magyar és arab gyűjtései nyomán című produkcióban, amelyet úgy is értelmezhetünk, mint Bartók Béla XXI. századi zenei hitvallását. A Káel Csaba által rendezett előadás amellett, hogy emléket állított a zeneszerzőnek, a magyar és az arab népzenét, a néptáncot és a kortárs balettet éltette.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A tiszta, friss és egészséges zenei forrás tisztelete állt Bartók Béla életművének fókuszában, amelyről így írt 1931-ben egy levélben:
Az én igazi vezéreszmém azonban, amelynek, amióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!
A zeneszerzőt tehát nemcsak a magyar, hanem a környező népek és a távolabbi (észak-afrikai, török) vidékek zenéje is élénken foglalkoztatta. Kodály Zoltánnal közösen gyűjtötték a népdalokat, bejárták az egész Kárpát-medencét, majd 1913 nyarán az algériai Biskra vidékén Bartók olyan dallamokat gyűjtött, melyek európai ember számára korábban alig érintették a zene fogalmát. Ő volt az első etnomuzikológus, aki a helyszínen gyűjtötte a kontinens zenéjét, száztizennyolc fonográfhengerrel (mintegy ötórányi hangfelvétellel) tért vissza útjáról.
Bár a fentebb idézett levél írása óta több mint kilencen év telt el, a tiszta zenei forrás iránti tisztelet ma is érzékelhető, foglalkoztatja az alkotókat. Ezt láthattuk a Tiszta forrás című összművészeti produkcióban, amelyet a dubaji világkiállítás után a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjában mutattak be a Művészetek Palotájában. A Káel Csaba által rendezett előadás egyrészt megidézte Bartók Béla szellemiségét és emléket állított neki, másrészt megfogalmazta XXI. századi zenei hitvallását. A tiszta forrás bartóki fogalma összetett metaforaként vonult végig a produkción, amely az archaikus kultúrát mint forrást jelenítette meg, míg a háttérben többek között a Kárpát-medence folyóvizek által alakított tájai és gyönyörű népi virágmotívumok rajzolódtak ki. Szép, egységes, precízen megalkotott színpadkép tárult elénk lenyűgöző háttérvetítésekkel és világítástechnikával.
Fotó: Müpa/Csibi Szilvia
Ami a zenéket illeti, Bartók Tizenöt magyar parasztdal című zongoraciklusának részletei big bandre hangszerelt változatban szólaltak meg. Táncszvitjének néhány tétele pedig balettzeneként hangzott el. De valójában hogyan olvadt egybe a magyar és az arab népzene, valamint a néptánc és a kortárs balett? Az alkotók bámulatosan kapcsolták össze a két nép zenéjét és a teljesen más mozgásformán, mozdulatsoron és ritmuson alapuló táncokat. Különböző népzenék, táncok találkozásának, szimbiózisának lehettünk tanúi.
A Magyar Állami Népi Együttes és a Győri Balett is azon együttesek közé tartozik, amelyek időről időre képesek megújulni és keresik a kihívásokat. A külön-külön és olykor együtt előadott táncaik káprázatosak, profik és felemelők voltak. Hol a magyar néptánc ereje, hol a kortárs balett légiessége ragadott magával. Meg persze a zene. Az autentikus arab dalokat éneklő Guessous Mesi előadása, valamint a Magyar Állami Népi Együttes Zenekara és a Kodály Filharmonikusok Debrecen által játszott dallamok a különböző népek zenéjének kölcsönhatására, a különböző kultúrák közötti párbeszéd természetességére hívták fel figyelmünket.
Fotó: Müpa/Csibi Szilvia
Az egyórás, különleges hangulatú összművészeti előadás Dubajban hatalmas sikert aratott, s idehaza is állva ünnepelte a közönség. Nem csoda, hiszen az alkotók és a művészek mindent megtettek azért, hogy Bartók Béla életművének esszenciáját a színpadra varázsolják.
Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: Müpa/Csibi Szilvia)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
