Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 13. rész

A tragikusan fiatalon elhunyt rendező, Bódy Gábor több mint százéves időutazásra invitálja a nézőt ebben a hosszúra nyúlt, történelmi idősíkban elhelyezett filmben. A Weörös Sándor verses regényéből készült alkotás romantikus ihletésű szerelmi vízió, melyben a cigány származású grófnő, Lónyay Erzsébet kalandos életével ismerkedhetünk meg. A reformkor kezdetén született hősnő románca a meg nem értett költővel, Ungvárnémeti Tóth Lászlóval végigkíséri a négy és fél órás játékfilmet. Kettejük be nem teljesült szerelme adja a dramaturgia mozgatórúgóját. Ugyan a cselekmény hőseit valóságban élt személyekről mintázták, ám viharos életüket a műben csak az írói fantázia kapcsolta össze.

A televíziós feldolgozás három részre bontott játékfilmjében, lineárisan egymáshoz kapcsolt eseményeket látunk. A rendező formabontó metaforikus elképzeléséről, a kortalannak ábrázolt főhősök látásmódjáról a filmvásznon megjelenő, színesen csillogó, fényben úszó epikus képek gondoskodnak.

Ez utóbbi nagyban köszönhető a magyar filmtörténet egyik legnagyobb képi mesterének, Hildebrand Istvánnak, aki az operatőri munkát jegyezte.

Az általa önálló életre hívott beállításokban olyan modern megoldásokat vehetünk észre, mint az idő múlását jelentő felgyorsított felhők vonulása. Egyes jelenetek szín- és tónusvilágának részletgazdagon bemutatott, szuggesztív szemléltetései kiemelkednek a filmből. 

A forgatási helyszínek ezért sok esetben újraértelmezett vagy éppen háttérbe szorult díszletként vannak csak jelen. Egy-egy kúria, kastélyterem, folyosó vagy lépcső csupán a megkívánt látvány kötelező kísérői. A kamera és a szereplők viszonya majd minden esetben felülírják a tér és idő látványbeli kontextusát. Ennek ellenére érdekes, hogy sokszor narratív módon vagy éppen felirat formájában kapunk pontos információt, hogy hol is járunk. 

Psyché gyermekkorának meghatározó helyszíne a hegyaljai Tállya volt. Az ifjú kontessza itt nőtt fel, és ismerte meg Lászlót, aki szintén szegénysorból származott. A két fiatal között örökre szóló barátság és vonzalom alakult ki.

A tállyai kastélyt a vasszécsényi Ebergényi-kastély szimbolizálta a jelenetekben.

A kastélyszállónak felújított, bár jelenleg éppen nem üzemelő barokk épület a film készítésekor még túlnyomórészt romos állapotban volt. Ezt jól mutatja az épület szobáiban felvett jelenetek puritán környezete. Izgalmas megemlíteni, hogy néhány éve az idelátogatók paranormális jelenségekről kezdtek el suttogni, mely egy, a kastélyban készített fotóhoz kapcsolódik. A furcsa hír aztán alaposan megnövelte a sajtó és a látogatók érdeklődését, valamint tovább erősítette azt a legendát, miszerint az ötszáz éves múltra visszatekintő ódon falak között szellemek vertek tanyát.

Ismerős lehet a filmben Nárcisz első találkozásának helyszíne Psychével. A verselő tanítóként alkalmazott Lászlót a Rhédey-kastélypark hajadonjaival együtt a más magyar filmekből már jól ismert Vácrátóti Botanikus Kertben fedezhetjük fel. A gazdag növényzetű arborétum pompás hátteret varázsolt az élete elején járó, törékeny lelkű poéta lelki vívódásaihoz. A film legvégén a temetési szertartás képein ugyancsak ez a kert tűnik fel, melyet a Fiumei úti Nemzeti Sírkert timpanonjaival kapcsoltak össze a film készítői. Bár a Rhédey-kastély külső homlokzata nem jelenik meg a filmben, mégis látunk egy barokk stílusra emlékeztető elegáns lépcsőházat, ahol László Erzsébettel beszélget. A jelenet helyszíne az egri líceum pazar lépcsőháza volt, amelyet nemrég újítottak fel, így most régi pompájában ragyog.

A drámaíró főhős később medikusi pályára készül. A változást illusztráló jelenet organikus pillanata a hajnali ködben úszó egri székesegyház sziluettje és az oda felvágtató lovasok festői képe. Pár perccel később, a csillogó papi cipőt viselő érsek és Nárcisz találkozásánál az egri líceum egykori vizsgatermében vagyunk. A jelenetben egészen elképesztő kameraperspektíván, egy üvegtáblán keresztül, alulról látjuk a szereplőket és a mennyezeti freskót. A halk orgonajáték alatt Franz Sigrist barokk festményének, A négy fakultás című alkotása bontakozik ki a szemünk előtt, amely a tudományok allegóriáját ábrázolja.

A német zárdából megszökő Psyché Bécsben találkozik pártfogójával és későbbi férjével, Zedlitz báróval. A schönbrunni kastély grandiózus képei után, egy báli jelenetben, a lány hamar feltalálja magát az előkelő társaságban. Az osztrák rendőrkapitány rámenős udvarlását elutasító Erzsébet végül a bárónál talál menedékre. A buja növényzettel és gúlába épített pezsgőspoharakkal tarkított jelenet helyszíne a császári pálmaház épülete. A valóságban a stáb azonban nem itt, hanem a szinte tökéletesen hasonló, csehországi lednicei kastély pálmaházában vette fel a jelenetet. A Dél-Morvaországban található romantikus, mesebelinek mondható kastélyt a Liechtenstein grófok birtokolták. A csodaszép kastélyban rengeteg látnivaló várja az ideérkezőt. Hatalmas angolparkjával, eldugott tavaival és a filmben látott pálmaházával csalogatja az utazóközönséget. A messze földről híres neogótikus kastély egész évben nyitva áll az érdeklődők előtt. 

Visszatérő helyszín az a falusi anziksz, amely egy postaállomást és annak közvetlen környezetét mutatja be. Az Ausztriából kiutasított Psyché első forró éjszakáját a báróval itt tölti el. A montázsszerűen múló időben párhuzamosan látjuk az erotikával mélyen túlfűtött képek alatt a szabadságharc kezdeti diadalmas időszakát egy éjjeli csatajelenetben. A jelenet folytatásában a magyar honvédség kiűzi innen a császári csapatokat.

A film vége felé a töprengéseire választ kereső báró és a lecsendesült Psyché az idevezető úton már autómobilokat figyel. A forgatási helyszínt a Veszprém megyei Pulán találjuk. A Balaton-felvidéki település határában épült fel az a néhány díszletház, melyek az itt lévő eredeti népi lakóházakkal együtt alkották a filmben a vadregényes hátteret, mely megfelelően illusztrálta a néhány házból álló állomás út menti helyszínét. 

A regény harmadik főszereplőjének, az osztrák Zedlitz bárónak hatalmas birtokát több helyszínből rakták össze az alkotók. Kastélyát a Csehországban lévő, kedvelt kirándulóhelyként kezelt Cervena Lhota jelenítette meg. A magyarul Vörös-kastélynak mondott épület egy sziklára épült, melyet egy halastó vesz körbe. A várba egy hosszú kőhídon keresztül juthatunk be. Az eredetileg gótikus erőd később reneszánsz stílust öltött, és önálló legendája szövődött köré, miszerint maga az ördög jött el egyszer a kastély úrnőjéért. A néphagyomány szerint a hölgy kifröccsenő vére vörösre festette a vár homlokzatát, melyet később már nem lehetett eltüntetni a falakról. A kinézetre is romantikus vár utolsó gazdája az Osztrák–Magyar Monarchia vatikáni nagykövete volt, aki megpróbálta neoreneszánsz stílusúra átalakítani a várat. Az államosítást követően gyermekklinikának adott helyet, majd a legújabb rendszerváltás után kiemelt védettséget kapott. A filmben látható még itt egy fából épített, óriás sextáns, amely a várat körbeölelő tó partján volt elhelyezve. Érdekesség, hogy a forgatást követően hamarosan újabb magyar produkció érkezett ide, hiszen a Zsurzs Éva által rendezett, Névtelen vár című tévésorozat fő helyszínét is a várkastély adta.

A báró birtokán azonban találhatunk más szép épületet is.

A Fejér megyében lévő, dégi Festetics-kastély és a hozzátartozó angolpark, valamint a Hollandi-ház szintén többször felbukkan a filmben.

Ez utóbbi mára igen kedvelt és keresett forgatási helyszín, nemcsak hazai, hanem nemzetközi produkciókban is. A Hollandi-ház Bódy elképzelésében a báró nagyfokú törődését érzékelteti. A vázlaton bemutatott elképzelése a Bécs melletti birtokán dolgozó bányászoknak megépült szanatóriumot jeleníti meg. Az egyedi stílusú épületet Festetics Pál építette 1891-ben. A németalföldi építészeti vonásokat viselő emeletes ház történetileg úgy asszociál a filmhez, hogy a tüdőbeteg gróf Festetics Andorné gyógyulása céljából hozták létre. A korábban csak csónakon, ma már kis fahídon megközelíthető ház igazi gyöngyszeme lett a hazai kastélyturizmusnak. A látogatók a kastéllyal és parkkal együtt tekinthetik meg ezt a nem mindennapi esztétikai látványosságot. 

A történetben a bányászcsaládok lakó- és munkakörülményeit különböző tudományos módszerekkel kívánta segíteni a báró. A filmben a színes szűrőkkel és felgyorsított effektekkel dramatizált képeken a Tatabányához tartozó Hatos telep egykori földszintes házsorait látjuk, ami valójában is a mélyszegénységben élők lakhelye volt.

A cselekmény később közvetlenül a szabadságharc kitörését megelőző időszakot, majd az azt követő éveket is felvillantja.

Szarvas, Bolza-kastély   Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

A második rész a Habsburg-ház ellen lázadó nemzetiségek reformista törekvéseit bemutató pozsonyi országgyűléssel kezdődik. A más magyar játékfilmekben többször szereplő pesti vármegyeháza Budapest belvárosában jellegzetes boltíves udvarával most is a pozsonyi országgyűlés épületét hivatott megjeleníteni. A lengyel nép melletti kiállás a filmben drámai hangsúlyokat hordoz. A jeleneteket – áthallásos volta miatt – a szocialista rendszer azonban nem engedte bemutatni. Képei ugyanis a viharos 1981-es lengyel belpolitikai eseményekre utaltak. Így a film középső epizódja egészen a rendszerváltásig dobozban maradt, a rendező pedig azt hitte, hogy a film kópiája teljesen tönkrement.

Az Országgyűlés terme is megjelenik a filmben. A különös, tölcsérformájú széllapátokkal díszített nagyteremnek a józsefvárosi Palotanegyed, a Bródy Sándor utca 8. szám alatti ház patinás falansztere adott otthont. Az épület, amely most a budapesti Olasz Kultúrintézeté, egészen 1902-ig volt a magyar Országgyűlés képviselőháza. Az Ybl Miklós által tervezett palota építészeti formái és belső terének méretei előkelő megjelenést sugároznak a filmben. 

Budapest másként is feltűnik a filmben. Megjelennek a vízivárosi házak, amikor a lány hosszú idő után felkeresi gyermekkori barátját. A tabáni életképben, a Döbrentei utca 9. alatt találjuk azt a szappanfőző udvart, ahol László mély apátiában, egy mellékpincében éli életét. A földszintes korabeli házban ma helytörténeti kiállítás található. Pest-Buda galopp-pályájának ligetes miliőjét a Dunakeszin található alagi lóversenypálya és tréningközpont helyettesítette. Szintén a reformkor pesti éveit idézik a Ludovika épületének zárt udvarán látható hőlégballonos jelenetsor látványos képkockái. A film vége felé közeledve pedig feltűnnek a Fiumei úti Nemzeti Sírkert jellegzetes pantheonjai is, ahol a költő temetését láthatjuk.

Amíg Psyché a szabadság eszméivel van elfoglalva, addig Nárcisz felvilágosult költői vénáját igyekszik bizonyítani. 

Felvidéki látogatásának forgatási helyszínét a Holt-Körös partján, a szarvasi Bolza- kastélynál kell keresni.

A csónakon érkező Ungvárnémeti Tóth Lászlót azonban nem győzi meg az egyszerű teatrista rendező lelkes szónoklata. A jelenetnek helyt adó partszakasz és kastélybejárat romantikus és hiteles képet fest a 1840-es évek vidéki Magyarországáról. 

A szabadságharc elbukása utáni pest-budai képeken feltűnik a budai vár néhány jellegzetes utcája, így a Tóth Árpád sétány és a Móra Ferenc utca, ahonnan Psyché stílusosan, cigányokkal együtt, egy szekéren megbújva menekül el. 

A film utolsó részében, új helyszínként, de csak csupán néhány felvillanás erejéig mutatkoznak az Uránia filmszínház belső építészetének, szecessziós-mór stílusú boltívei, mint a múlt század elejét szimbolizáló revüszínházak lokálos enteriőrje. 

Dégi kastélypark, Hollandi-ház      Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

A Nárcisz és Psyché filmes időutazása néhol szürrealista, posztmodern ábrázolása minden bizonnyal megelőzte korát. Megtekintése egyfajta ingerorgia, amely szüntelenül adagolja az érdekesebbnél érdekesebb vizuális és specifikus képi világot. Teszi mindezt valósághű történelmi síkon, amely folyamatosan együtthalad a múló idő kerekével. Helyszínei elkápráztatják a nézőt, és arra ösztönzik, hogy Weörös Sándor költészetét, csakis a kiterjesztett virtuális valóság fantáziáján keresztül szabad olvasni. 

Felhasznált források: 303 magyar film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz; saját interjú Ordódy György filmkaszkadőrrel és segédrendezővel; saját interjú Blahó László díszletépítővel és látványtervezővel; http://uj.apertura.hu/2008/tel/mohacsi-a-psyche-szemiotikai-mitosztorteneti-es-eszmetorteneti-elemzese/ ; http://www.filmkultura.hu/regi/articles/prints/psyche.hu.html ; http://www.pula.hu/index.php/homepage ; http://mandarchiv.hu/cikk/2114/Body_Gabor_Psychejenek_legteljesebb_felujitott_verzioja_az_Uraniaban ; http://urbface.com/budapest/a-szokolay-haz 

Borítókép: Patricia Adriani Psyché szerepében, a  film egy jelenetében  (Fotó: Filmarchívum)