– Idén a művészet zöldítését tűzték ki jelmondatuknak. Hogyan mutatkozik meg ez a fesztivál kínálatában?
– A rendezvény számunkra a modellállítás miatt fontos. Ilyenkor tudjuk megmutatni azokat a projekteket, melyekhez év közben a helyi lakosok is csatlakozhatnak. Szeretnénk ezt a szemléletformáló akciónkat minél több emberhez eljuttatni, ezért olyan workshopokat és kiállításokat hívunk meg, melyek nem zárulnak le vasárnap, hanem tovább élnek a köztéren, ezáltal inspirálva másokat a részvételre. Ennek megfelelően állítottuk össze a programkínálatot, amelyben a parkolók befüvesítésétől, a növényültetési technikák megismerésén keresztül egészen a kaspókészítésig és gyógynövény-bemutatóig terjed a skála.
– Hogyan kapcsolódik ehhez a művészet?
– A befüvesített területek installációknak és koncerteknek biztosítanak helyet, eközben pedig olyan művészeti workshopokon vehetnek részt az érdeklődők, melyeken például megtanulhatnak virágokkal festeni.
– A hétköznapok is „zöldülnek”?
– Számos kávézó és étterem zöldítette a teraszát, melyekre sokszor pályázatokat is kiírnak. Együttműködések is születtek az üzlettulajdonosok között: a Bartók – reggel.délben.este asztalait például a mellettük működő virágbolt növényei díszítik, és terveink szerint hamarosan az egész útszakaszon lesznek ilyen kapcsolatok.
– Nemcsak az üzletek működnek együtt, a programok között is számos fúziós produkciót találhatunk. Ez is része a hivatásuknak?
– Első perctől kezdve erre törekedtünk, de talán csak az utóbbi két-három évben érzékelhető. Ezt a gondolatot nehéz a gyakorlatba átültetni, de most már azt mondhatom, sikerült. Az emberek színesebb, összetettebb élményre vágynak. Ezért olyan kiállításmegnyitókat kezdtünk rendezni, amelyeken fellép egy-egy táncos, DJ vagy zenekar. Ezt most hétvégén is megtapasztalhatják a látogatók.
– Milyen újításokkal készültek az idei programra, évre?
– Eddig minden alkalommal csütörtöktől szombatig tartott a rendezvényünk. Idén viszont vasárnapra családi napot szerveztünk, melynek keretében kerékpár-csereberén, biciklis tanulópályán és a Kopaszi-gátig tartó közösségi kerékpározáson lehet részt venni. Másik újításunk zenei téren történt: pályázatot írtunk ki az alkotók számára, és jelentősen bővültek zenei programjaink, melyek most már minden műfajt lefednek.
– Említette a részvételre ösztönzést. Sikerrel járnak?
– A fő célunk a közösségépítés. Azért jött létre az egyesület, mert amikor elkezdődött az ALLEE bevásárlóközpont építése, megijedtünk, hogy kiürül majd az út. Szerencsére pont jókor indult el kezdeményezésünk, és sikerült egy olyan brandet építenünk, amelyhez szívesen csatlakoznak újabb helyek, melyek már nemcsak üzleti érdekekkel érkeznek, hanem kulturális szolgáltatók is. Olyan ernyőmarketinget és kapcsolatrendszert tudunk kínálni, ami segíti az eleven együttműködések létrejöttét. Erre nagyon szép példa a helyi sörházak összefogása, amely a közösen főzetett Bartók sör létrejöttében csúcsosodott ki. Úgy működünk, mint egy házmester, aki összefogja a lakóközösséget.
– Hogyan vészelte át az együttműködés a járványt?
– A vírus minket is ráébresztett arra, hogy előre kell gondolkodnunk és ki kell találnunk, mit szeretnénk a jövőben. Semmiképp nem szeretnénk a Ráday utca vagy a Király utca sorsára jutni. Mivel megnövekedett a szervezet, át kell alakulnunk és meg kell találnunk azokat a pontokat az elkövetkezendő három évre, melyeket szeretnénk elérni. Ez persze sok szereplőtől függ, hiszen az önkormányzat, az állam és a főváros is hatással van ránk.
– Milyennek látja a jövő Bartók Béla útját?
– A szemem előtt mindig egy párizsi bulvár jelenik meg: kint ülnek az emberek a fasorral szegélyezett járdán, kevesebb és lassabb a forgalom, de pezsgő kulturális élettel bír a környék. Bővíteni szeretnénk tevékenységünket a Feneketlen-tóig, ez lesz a következő nagy kihívás.
Az Eleven Tavasz teljes programfüzete itt olvasható.
Borítókép: Utcakoncert a Bartók Béla úton (Fotó: Bartók Boulevard Egyesület/Szujo Anna)
