Ami a történelemkönyvekből kimaradt

A trianoni döntést követően Sopron városa népszavazáson döntött arról, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Az, hogy ez a népszavazás létrejöhetett, a Rongyos Gárdának köszönhető, amely három hónapig harcolt ezért az eredményért. Az ő történetük kevésbé ismert aspektusait mutatja be az Őrtüzek nyugaton című fikciós dokumentumfilm, melynek díszbemutatójára május 25-én este hat órától kerül sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Magyar Nemzet
2022. 05. 21. 10:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Rongyos Gárda 1919 áprilisában alakult meg Prónay Pál vezetésével, többnyire az első világháborúból hazatért katonákból, és a lakosság segítségével kirobbantotta a nyugat-magyarországi felkelést, minek köszönhetően a leghűségesebb város a miénk maradhatott. 

A résztvevők sorsa, mint már annyiszor a történelem során, üldöztetés és halál volt, nevüket bemocskolták, az emlékezetből is igyekeztek kitörölni őket

– olvasható az előzetesben, amelyből az is kiderül, hogy a film a legdrámaibb pillanatokat ragadja meg, és mindazt, ami a történelemkönyvek lapjairól hiányzik. Az alkotás Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály katonatiszt életeseményein keresztül az egész történelmi korszakot igyekszik megvilágítani.

Harcsa Béla, a film forgatókönyvírója és rendezője úgy véli, az alkotás a bátorságról szól. Mint mondja, voltak emberek, akik fegyverek nélkül, felhatalmazás nélkül, hazafias módon kiálltak a trianoni békediktátummal szemben, az ő harcuk pedig példamutató.

A Vasárnapnak adott interjújában azt is elárulta, hogy a rongyosok hadműveletei furfangosak és kurucosak voltak, mivel tisztában voltak a létszámbeli hátrányukkal. „Mindenféle dolgot kitaláltak: volt, hogy egy hatalmas tehéncsordát hajtottak az erdőbe, aminek a robajára az osztrákok azt hitték, hogy óriási magyar lovasroham közelít feléjük. Különböző helyeken őrtüzek sokaságát gyújtották meg, hogy elhitessék, hogy jelentős számú katonaság vert szállást a közelben” – olvasható a rendező nyilatkozata, miszerint „még arra is volt példa, hogy egy sima vizes hordóba lőttek, amely akkorát szólt, hogy az osztrákok azt hitték, a magyarok ágyúznak, és tüzérséggel rendelkeznek.”

A hatvanperces film fikciós jelenetekkel idézi fel az eseményeket, ugyanakkor a filmvásznon megszólalnak különböző szakértők, valamint a leszármazottak is. A főszerepekben Bródy Norbert és Ferencz Bálint színművészek láthatók. Az Uránia-beli vetítést követően közönségtalálkozóra kerül sor az alkotók jelenlétében. Az alkotást az ország több mozija is műsorra tűzi.
Borítókép: Jelenet a filmből (Forrás: ortuzeknyugatonfilm.com)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.