Bényi Ildikó és Takács Bence műsorvezetők köszöntője után, mintegy enumerációként Kodolányi Gyula Mire jó a vers? című művének segítségével idézhette fel a nagyérdemű a költészet számtalan szerepét, helyzetét és célját:
A vers csendre szoktat és hallgatásra. / A vers tanít befelé figyelni. / … A vers nem hoz hasznot. Ez a legfőbb haszna. És ettől rokon az istenivel.
A költő munkásságának sokszínűségét az elhangzott öt vers is tükrözte: a zárt formáktól a szonetteken át az áradó, prózaversszerű, metafizikai látomásig, a Honkeresők pokláig ívelt vibráló, eleven lírája. A verseket követő rövid interjúban politikai és költői szerepvállalás viszonyáról vallott a Kossuth-díjas költő, műfordító. Meglátása szerint politika és költészet csupán létmódok és eljárásmódok különbsége, valahol azonban egységet alkotnak.
Az emberi világ és a kozmosz is rétegzett és hierarchikus, a lét szintjei között szánkázunk egész életünkben, és néha megadatik az extázis is.
– fogalmazott.
Nagy Gábor lírai arcképe Lux Ádám, Oberfrank Pál és Hűvösvölgyi Ildikó megformálásában, versközi magánmitológiák, családi toposzok egyszerre derűs és melankolikus soraiból, a közép-európai és nemzeti mivoltot egyaránt kutató témáiból rajzolódott ki. Lővétei Lázár László Arany Jánoshoz, Király Lászlóhoz és Kányádi Sándorhoz is erősen köthető ars poeticája elsősorban a modern és az archaikus nyelv találkozási pontjain vált izzóan izgalmassá. Lászlóffy Aladár egyszerre szenzuális és bölcseleti líráját Kassák Lajos merész képei, ma is szokatlan, intuitív képzettársításai követték.
A gála második részében Fekete J. József Lemúriában nem múlik az idő című művének részletével, a bölcs alakjának túlzásoktól sem mentes, humorral megfestett alakjával találkozhattunk.
Füzesi Magdát hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötte és kérdezte a műsorvezető páros, Bényi Ildikó és Takács Bence. Az irodalmi alkotásokon túl kárpátaljai, külpolitikai kérdésekről is szó esett, például a külhoni magyarokat fenyegető veszélyekről. A Nagyberegen született költő azonban hittel és derűvel tekint a jövőbe, véleménye szerint
a kárpátaljai magyarság eddig is mindig kitartott, a túlélésre van berendezkedve.
Végezetül pedig Nemes Nagy Ágnes közismert és kevéssé ismert verseiből készült válogatást hallhatott a nagyérdemű, majd Sütő András egy gyermekkori eseményre való visszaemlékezéséből született elbeszélését szólaltatta meg Rátóti Zoltán.
A költői mesterségről szóló önvallomásoktól a misztikus, istent szóra bírni akaró párbeszédeken át a hétköznapi dimenziókat olykor humorral, olykor fennkölt ékesszólással nyitogató versbeszédekig, számtalan módon nehezítette el, majd lebegtette meg, oldozta fel a néző lelkét a versekből, prózarészletekből és zenékből építkező előadásfolyam.
A Hungarian FolkEmbassy zenekar pedig székelyföldi, bonchidai, kalotaszegi és erdőszombattelki dallamokkal invitálta hangtájakon való utazásra és varázsolta el a résztvevőket.
Borítókép: Füzesi Magda (Forrás: Sülysápma.hu)
