Szőts István expresszív, formabontó és besorolhatatlan első filmjét 1941–42-ben forgatták, főleg erdélyi, székelyföldi helyszíneken. Az alkotás Csutak Gergely favágó – akit Görbe János alakít – sorstragédiáját mutatja be. Teszi ezt olyan emberséggel, költői filmnyelvvel, hogy bemutatása után semmi nem volt ugyanolyan már a magyar filmtörténetben, sőt a mű nagy hatással volt a későbbi olasz neorealistákra is. Egyik XX. századi diktatúra kritikusai sem kímélték a szokatlan, de nagyszerű alkotást. 1945 előtt nem volt elég nemzeti, 1945 után túl nemzeti volt.
A film cselekményében a székely család elzarándokol a csíksomlyói kegytemplomhoz. Felismerhető a filmben a kegytemplom barokk homlokzata és a ferences kolostor belső udvara, kerengője is. Feltűnik a filmben a csíksomlyói Mária-kegyszobor is.
Erdély „fővárosa”, Kolozsvár is helyszíne a filmnek. Gergely haldokló feleségét, akit Szellay Alice alakít, viszik ide orvoshoz.
A helyszín azonosításához az alkotók Fadrusz János Mátyás király lovas emlékművét használják az alkotásban.
Sőt Kolozsvár egyik régi városrésze és vasútállomása is felbukkan ezekben a jelenetekben.
Kevésbé ismert, hogy a film pótforgatásakor felvett jelenteihez a stáb már nem utazott el Erdélybe, hanem a Budai-hegységben vettek fel néhány szűkebb jelenetet. Az alkotók a Hármashatár-hegy sziklás részeit mutatták be a hargitai havasokként.
Kolozsvár, Mátyás király emlékmű. Jelenet a filmben: 00:43:41. Fotó: Kenyeres Oszkár
A film 1942-es Velencei Filmfesztiválon művészeti-díjat nyert. A vetítésen olyan alkotók fogadták szakmai példaképüknek Szőtsöt, mint Visconti vagy De Sica. A kiugró és váratlan sikert az első filmes Szőts a háború miatt nem tudta kihasználni. Szőtsöt nem kis részben az Emberek a havason miatt mellőzték a Rákosi-korszakban. 1956-ban részt vett a forradalom mozgóképes dokumentálásában, majd 1956 után az emigrációt választotta.
A havasi népek sanyarú sorsát feldolgozó, romantikus ihletettségű, erőteljes társadalomkritikát megfogalmazó, biblikus utalásokkal teli alkotás azóta is a magyar filmművészet egyik legkiemelkedőbb mozija.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A világ egyik vezető parkszakmai szervezete, a World Urban Parks a Large Urban Parks Award 2026-os európai díját ítélte oda a mi ligetünknek az isztambuli díjátadón.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.