időjárás 7°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Navracsics: Pontosan, és alaposan kell teljesíteni a többi vállalásunkat is

Klasszikus magyar filmek forgatási helyszínei filmturista szemmel: Emberek a havason (1942)

Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 18. rész

Basa Balázs – Názer Ádám
2022.05.08. 08:41 2022.06.05. 12:55
Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 18. rész

Szőts István expresszív, formabontó és besorolhatatlan első filmjét 1941–42-ben forgatták, főleg erdélyi, székelyföldi helyszíneken. Az alkotás Csutak Gergely favágó – akit Görbe János alakít – sorstragédiáját mutatja be. Teszi ezt olyan emberséggel, költői filmnyelvvel, hogy bemutatása után semmi nem volt ugyanolyan már a magyar filmtörténetben, sőt a mű nagy hatással volt a későbbi olasz neorealistákra is. Egyik XX. századi diktatúra kritikusai sem kímélték a szokatlan, de nagyszerű alkotást. 1945 előtt nem volt elég nemzeti, 1945 után túl nemzeti volt.

A film alapjául szolgáló novellát Nyírő József, a Horthy-kurzus egyik kedvence jegyezte, a Hunnia filmgyár vezetői az éppen visszatért erdélyi helyszínektől és székely témától voltak lelkesek a forgatás előtt. Szőts azonban nem engedett a kísértésnek, propagandafilm helyett örök érvényű remekművet készített. Nagy szerepe volt a helyszín és a téma kiválasztásban annak is, hogy Szőts István az erdélyi Hunyad vármegyében született.

Az Emberek a havason az első magyar film, melyet nagyrészt valós helyszínen forgattak. Szőts a visszaemlékezésében elmondja, hogy a stáb szokatlan munkamódszerekkel dolgozott. Ennek egyik oka éppen az addig nem szokványos helyszíni forgatás volt. A stáb kisebb volt a megszokottnál, és a tagok eltekintettek a szokványos hierarchiától, például Görbe Jánossal is előfordult, hogy statívot cipelt egy-egy magaslati helyszínre.

Az igazságtalanság és szegénység ellen lázadó egyszerű, havasi ember történetét főleg Hargita megyei helyszíneken vették fel. A film elejefőcímében, egy faragott kopjafán így utalnak a cselekmény helyszínére „Történik valahol Csíkban vagy Háromszékben…” A Hagymás-hegység misztikus mészkő tömbjei, hatalmas szakadékai, hegyi patakjai és égbenyúló fenyőfái alkotják a film nagybrészének díszletét. A helyszíneken felvett jelenetek egyedi, természet közeli hangulatot kölcsönöznek a filmnek.

Hagymás hegység, Oltár-kő. Jelenet a filmben: 01:20:28-tól, 01:20:40-ig. Fotó: Kenyeres Oszkár

Csutak Gergely temetésekor a filmben is megemlítik és meg is mutatják a Hagymás-hegység monumentális csúcsait. Baljóslatúan elhangzik az is ekkor, hogy a „kéklő hegyek a Kárpátok és azon túl a nagyvilág!”.

Gergely a filmben egyszer lakhelyeként említi Csíkrákost. A ma is kilencvenkilenc százalékban magyarlakta falu Csíkszereda mellett található.

 

A film cselekményében a székely család elzarándokol a csíksomlyói kegytemplomhoz. Felismerhető a filmben a kegytemplom barokk homlokzata és a ferences kolostor belső udvara, kerengője is. Feltűnik a filmben a csíksomlyói Mária-kegyszobor is.

Erdély „fővárosa”, Kolozsvár is helyszíne a filmnek. Gergely haldokló feleségét, akit Szellay Alice alakít, viszik ide orvoshoz.

A helyszín azonosításához az alkotók Fadrusz János Mátyás király lovas emlékművét használják az alkotásban.

Sőt Kolozsvár egyik régi városrésze és vasútállomása is felbukkan ezekben a jelenetekben. 

Kevésbé ismert, hogy a film pótforgatásakor felvett jelenteihez a stáb már nem utazott el Erdélybe, hanem a Budai-hegységben vettek fel néhány szűkebb jelenetet. Az alkotók a Hármashatár-hegy sziklás részeit mutatták be a hargitai havasokként.

Kolozsvár, Mátyás király emlékmű. Jelenet a filmben: 00:43:41. Fotó: Kenyeres Oszkár

A film 1942-es Velencei Filmfesztiválon művészeti-díjat nyert. A vetítésen olyan alkotók fogadták szakmai példaképüknek Szőtsöt, mint Visconti vagy De Sica. A kiugró és váratlan sikert az első filmes Szőts a háború miatt nem tudta kihasználni. Szőtsöt nem kis részben az Emberek a havason miatt mellőzték a Rákosi-korszakban. 1956-ban részt vett a forradalom mozgóképes dokumentálásában, majd 1956 után az emigrációt választotta. 

A havasi népek sanyarú sorsát feldolgozó, romantikus ihletettségű, erőteljes társadalomkritikát megfogalmazó, biblikus utalásokkal teli alkotás azóta is a magyar filmművészet egyik legkiemelkedőbb mozija. 

Felhasznált források: Emberek a havason – Szőts István 100, szerkesztette: Pintér Judit és Záhonyi-Ábel Márk. MMA 2013; https://www.youtube.com/watch?v=OYkk9GxmIZY ; http://mozicsillag.co/film/emberek-a-havason-1942-online ; http://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/ember-a-havason ; http://archiv.magyar.film.hu/filmtortenet/portrek/szots-istvan-19121998-portre.html ; http://www.academia.edu/4355663/Egy_negyven_%C3%A9vvel_ezel%C5%91tti_Sz%C5%91ts_interj%C3%BA_kapcs%C3%A1n

Borítókép: Jelenet a filmből (Forrás: Filmarchívum)
 

 

Itt forgott – Főszerepben Magyarország

Itt forgott – Főszerepben Magyarország 2. rész

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.