A film alapjául szolgáló novellát Nyírő József, a Horthy-kurzus egyik kedvence jegyezte, a Hunnia filmgyár vezetői az éppen visszatért erdélyi helyszínektől és székely témától voltak lelkesek a forgatás előtt. Szőts azonban nem engedett a kísértésnek, propagandafilm helyett örök érvényű remekművet készített. Nagy szerepe volt a helyszín és a téma kiválasztásban annak is, hogy Szőts István az erdélyi Hunyad vármegyében született.
Az Emberek a havason az első magyar film, melyet nagyrészt valós helyszínen forgattak. Szőts a visszaemlékezésében elmondja, hogy a stáb szokatlan munkamódszerekkel dolgozott. Ennek egyik oka éppen az addig nem szokványos helyszíni forgatás volt. A stáb kisebb volt a megszokottnál, és a tagok eltekintettek a szokványos hierarchiától, például Görbe Jánossal is előfordult, hogy statívot cipelt egy-egy magaslati helyszínre.
Az igazságtalanság és szegénység ellen lázadó egyszerű, havasi ember történetét főleg Hargita megyei helyszíneken vették fel. A film elejefőcímében, egy faragott kopjafán így utalnak a cselekmény helyszínére „Történik valahol Csíkban vagy Háromszékben…” A Hagymás-hegység misztikus mészkő tömbjei, hatalmas szakadékai, hegyi patakjai és égbenyúló fenyőfái alkotják a film nagybrészének díszletét. A helyszíneken felvett jelenetek egyedi, természet közeli hangulatot kölcsönöznek a filmnek.
Csutak Gergely temetésekor a filmben is megemlítik és meg is mutatják a Hagymás-hegység monumentális csúcsait. Baljóslatúan elhangzik az is ekkor, hogy a „kéklő hegyek a Kárpátok és azon túl a nagyvilág!”.
Gergely a filmben egyszer lakhelyeként említi Csíkrákost. A ma is kilencvenkilenc százalékban magyarlakta falu Csíkszereda mellett található.
Itt forgott – Főszerepben Magyarország
