Muníció egy lopakodó diktatúra ellen

A Duo Gladii folyóirat ezúttal az őrült digitalizáció veszélyeit járja körül.

San Francisco, 2020. február 12. Az új Galaxy Z Flip okostelefont fényképezi egy érdeklõdõ a Samsung Electronics Galaxy termékcsaládjának újdonságait bemutató rendezvényen San Franciscóban 2020. február 11-én. A dél-koreai elektronikai konszern 2019-es mûködési eredménye az elmúlt négy évben a leggyengébb lett a félvezetõk és a mobiltelefonok iránti csökkenõ kereslet miatt. A 2019. évi mûködési eredménye 27,8 billió won (6659 milliárd forint) volt, ami 52,8 százalékkal kisebb a 2018-as eredménynél, és 2015 óta a legalacsonyabb. A cég éves bevétele 5,5 százalékkal, 230,4 billió wonra esett vissza. MTI/EPA/John G. Mabanglo Fotó: John G. Mabanglo

Természetesen nem a Terminátor-filmek disztópiájának értelmében mondjuk ezt, hanem a belső világunkat rabul ejtő sötét erőkre gondolunk. Ha ez valakinek túl erős gondolat lenne, annak tisztelettel javasoljuk, hogy próbáljon meg kizökkenteni egy villódzó rajzfilmet bambuló kisgyereket vagy egy videójátékban elmerülő kiskamaszt a képernyő elől. Ha megpróbálja, egyből kapiskálni kezdi majd, miről beszélünk, s miért égetően fontos – akár a Duo Gladii segítségével – szembenézni e problémával.

Napjainkban az emberek többsége internetfüggő. […] Fontos tény, hogy az internetfüggőség ugyanúgy a dopaminerg transzmisszió megváltozását okozza, mint a kábítószer-függőség

– fogalmaz írásában Cserép Csongor pszichológus. Hogy a függőség mennyire égető probléma, talán az is mutatja, hogy az éppen e droghatás aspektusait körüljáró, az év elején Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutatóval készült interjúnk lett a Magyar Nemzet online felületének eddigi legolvasottabb írása.

Cserép Csongor azonban ennél is mélyebbre megy. „A virtuális világban való »létezés« a teremtett világgal való kapcsolódás egyik legfontosabb lehetőségét számolja fel. A virtuális világ tehát ezt a még mindig mindenki számára nyitva álló ajtót zárja be. A valódi környezettel való kapcsolat megszakadása miatt a szellemi világ felé való átjárhatóság szűnik meg, így a felsőbb világ felől érkező impulzusok – melyek, függetlenül attól, hogy azokat az egyén tudatos vagy tudattalan szinten élte meg – már nem érkeznek meg, és pontosan ez az, ami megbetegíti az emberi lényt lelki és testi szinten egyaránt. A pszichés és a testi megbetegedést, torzulást tehát valójában egy szellemi szinten történő elszakadás, a transzcendenciával való kapcsolat degenerációja okozza. Ezzel párhuzamosan pedig megnyílnak a kapuk a sötétség felé.”

Molnár Máté pedagógus gyakorlatiasabb szempontokat vesz sorra, mondván a digitális eszközök révén „a hosszú távú memória leépülése megfigyelhető fiataloknál, a mindig használatra kész adatbázisok a tanulást, a megjegyzést háttérbe szorítják”. Ez azonban a felnőttekre éppúgy igaz: figyelmünk gyengül, gyakran hibázunk még a rutinszerű cselekvéseknél is, nyugtalanok, türelmetlenek vagyunk.

Lázadni kell a modern világ ellen. Kevesebb Facebook, több valóság. Légy normális! Kapcsold ki az okoskütyüket, gyújts egy gyertyát esténként, sétálj az erdőben, gondolkozz, szerezz társakat, kapcsolódj valódi közösségekhez!

– Barcsa-Turner Gábor e mondatai iránymutatást is adnak arra nézve, hogy mit lehet tenni a metaverzum és más hasonló kezdeményezések révén a virtuális világ további, brutális térnyerésével szemben.

A végére hagytuk Kolonits László főszerkesztőt, akinek bevezető, mély gondolatiságról tanúskodó írásaiért már önmagában megéri olvasni a folyóiratot. Mostani, Az Aranykor kisiklott akarása – Úton az ellen-Aranykor felé című tanulmányában azt mutatja be, hogy

az egyre őrültebb léptékű technicizálás és fejlődés már a gépember, egyfajta „istenember” létrehozásával kecsegtet.

S hogy ez mennyire nem elrugaszkodott gondolat, ahhoz többek között napjaink „sztártörténészét”, az izraeli Yuval Noah Hararit is idézi, aki szerint „a Homo sapiens magát fogja lépésenként addig-addig fejleszteni – robotokkal és számítógépekkel egybeolvadva –, amíg leszármazottai egyszer csak visszanéznek és rájönnek, hogy ők már nem ahhoz az állatfajhoz tartoznak, amelyik a Bibliát írta”.

Hogy ne ezzel a döbbenetes kijelentéssel zárjuk a lapismertetőt, ellenpontozzunk László Andrásnak, a Duo Gladiiban is sokszor hivatkozott filozófusnak, a hazai tradicionális iskola megteremtőjének egy ars poeticával is felérő gondolatával (Buji Ferenc idézi a Magyar Művészetben):

„A föld az ember kozmikus létezésének szent bázisa – de csak akkor, ha arra használja, hogy föltekintsen róla; mert ha tekintetével feléje fordul, akkor a szent bázisból ördögi lesz.”

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo)