Ahogy Bagdy Emőke megfogalmazta – aki a rendező több művében megjelenik szakértőként –, Jelenczki István Trianon-filmje nemzettudat-formáló jelentőségű. Az alkotó dokumentumfilmjein keresztül már több mint négy évtizede küzd a magyarság valódi öntudatra ébredéséért a valós történelem bemutatása által, a nemzet ellen elkövetett igazságtalanságok részletes feltárásával, az ok-okozati tényezők és a következmények konzekvens ábrázolásával. Ahogy alkotásainak nagy része, úgy a Trianon-film is a hivatalos támogatási rendszeren kívül készült el, mégis talán az egyetlen átfogó és alapos dokumentumfilm, amely az 1920-as nemzettragédiánkról született. Vajon miért nem tűzi műsorra egyik televíziós csatorna sem?
– A Trianon-filmem esetében nem az én személyemet, hanem az igazságot hallgatják el, amelyet egyébként a mai napig nem lehet kimondani – állítja a rendező, aki alcímként II. Rákóczi Ferenc fejedelem jelmondatát választotta, miszerint „Isten az igaz ügyet nem hagyja el”. – Mi sem bizonyítja e mondat igazát jobban, mint a magyar történelem, mely során számtalanszor próbálták kiirtani népünket, sikertelenül – hangoztatja. – Ez a törekvés Trianonnal érte el az egyik csúcsát, mely nem is nemzetgyilkossági kísérlet volt, mint arra Vecseklőy József könyvében rámutatott, hanem egyenesen nemzetgyilkossági gyakorlat – szögezi le Jelenczki István, aki szerint ez a gyakorlat a mai napig is zajlik a háttérben. Már korábban is említette az általa „csak azért is és mégis” magatartásként jellemzett alapállást, amely a magyarságot mindezek ellenére megtartotta a Kárpát-medencében, hiszen – ahogy fogalmaz – ez az, ami szembemegy mindennel, ami a világban folyik. Úgy véli, ez nemzetünk sorsa, azonban látványosabb lenne a megmaradásunk folyamata, ha minél többen ráébrednének arra, hogy az országot nem a pártok – melyek képviselői a nemzet szolgái –, hanem az állampolgárai tartják meg. Makovecz Imrét idézi, aki építészhallgatóinak címezte az intést egy dokumentumfilmben: „Akkor lesz Magyarország, hogyha megcsináljátok.”
Azonban nem mindegy, hogy miféle lelkületben történik az erkölcsi értelemben vett országépítés. Hogy az ember milyen szellemiséget képvisel életében, az többnyire a családban és az iskolában dől el. Utóbbira jó példának tartja az 1920-ban kiadott egyszerű irkafüzetet, melynek első és hátsó borítója Jelenczki István Trianon-filmjének plakátjára és DVD-borítójára is felkerült. Ábrázolja ugyanis a történelmi és a csonka ország térképét egymásra vetítve, Papp-Váry Elemérné Hitvallását, a hátlapján pedig egy statisztikai adatsor szerepel arról, mit vettek el az országtól a békediktátum következményeként. – Akkoriban a kisiskolás napjában legalább egyszer kivette ezt a füzetet a táskájából; neki nem kellett elmondani, hogy mi az a Trianon – mondja a filmrendező, aki szerint az ’56-os nemzedék jelentős része ebben a „Hiszek egy” szellemiségben és erkölcsiségben nőtt fel, ezért szállt szembe az akkori Európa legnagyobb szárazföldi hadseregével. Szóba kerül a vidék is ennek kapcsán, melyet Jelenczki István az istenáldotta jelzővel emleget, mivel szerinte mindig a vidék tartotta meg az országot. Most is. 1956-ban pedig nem fegyverrel állt a harcokban tevékenykedő fiatalok mellé, hanem élelmiszerrel segített, hátországot biztosított, de ami még fontosabb: három napon belül önerőből fölálltak az önkormányzatok. – Ez is azt bizonyítja, hogy a magyarságban mélyen kódolva létezik az önrendelkezés, az önfenntartás. Rákosi és Kádár ezért irtotta és pusztította ki azt a földmívesréteget, amely nem évszázados, de évezredes tudást hordozott – fejti ki.
Szájról szájra, lélektől lélekig
Amikor 2020 végén Jelenczki István Magyar Örökség-díjas, és immár a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjával elismert filmrendezőt, az MMA rendes tagját az akkor még bemutatás előtt álló Trianon-filmjéről kérdeztem, szóba került a magyarság jövője is, melynek kapcsán azt mondta: ma a kérdés nem kevesebb, mint hogy feladjuk-e a Kárpát-medencét vagy sem. Azóta eltelt másfél év, amely ahhoz ugyan nem elegendő, hogy ezt a kérdést eldőlni lássuk, ahhoz azonban igen, hogy a trianoni gyalázat századik évfordulóján – a Covid-járvány miatt – online bemutatott alkotás utóéletét összegezzük, hatásait elemezzük.
Ahhoz, hogy az ember valóban embernek nevezhesse magát, úgy véli, elengedhetetlenül szükség van az önismeretre és az alázatra, mert mindaddig, amíg ezek hiányzanak, csupán egy biológiai massza. – Meg kell nézni, hogy a nyugati társadalmak hova züllesztették saját magukat. Anticivilizációknak nevezem őket, hiszen hol vannak a majákhoz vagy a szkítákhoz képest? – teszi fel a költői kérdést, amely vissza is terel a magyarsághoz. Mint mondja, amíg van Kárpát-medence, van remény is, hiszen a mi műveltségünk és történelmünk nélkül Európa sem létezne. Meggyőződésem, hogy a Jóistennek célja van a magyarsággal. Az a feladatunk, hogy képviseljük az igazságot, valamint a teremtő Isten és a szeretetet megfogalmazó mester, Jézus minőségét. Mi nem Káin és Ábel népe vagyunk; ha semmi mást nem tanítanának az iskolában, csak a mellérendelés elvét, amin a nyelvünk és a műveltségünk, a Szent Korona-tan és a történeti alkotmány is nyugszik, az a bizonyos ráébredés jóval nagyobb létszámban megtörténhetne. A filmrendező szerint a szakralitás maga a rend, de a rend maga a szakralitás; a kettő nem létezhet egymás nélkül. Nemzeti küldetésünkkel kapcsolatos nézeteit – melyeket elmondása szerint öt évig tartó munka során a családállítás vagy rendszerállítás pszichológiai módszerének segítségével, pszichiáter feleségével, Zseni Annamáriával tárt fel – az Ön-Tér-Kép című filmjében adta közre 2016-ban. Úgy fogalmaz, hogy a magyar néplélek gyógyulásához két elem elengedhetetlenül szükséges: a magyar nemzet, a szakralitás és a rend egysége, természetes jelenléte, valamint a múlt igazságtalanságainak, a bűnöknek, rémtetteknek feltárása és feloldása.
A Trianon-film jelentőségét éppen abban látja, hogy a magyarság ellen elkövetett legnagyobb igazságtalanságot tárja fel, s így a megismerés gyógyszerét kínálhatná a nemzet lelkének, amennyiben minél többen megnéznék. Ehhez nagyban hozzájárul Kásler Miklós döntése, melynek köszönhetően a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkészült a Trianon-filmből háromszáz DVD, melyből az elképzelések szerint minden állami fenntartású középiskola az országban kap egy példányt. – Ez a gesztus engem arról biztosított, hogy az emberi erőforrások minisztere is képviseli azt a szellemiséget, amely Klebelsberg Kunó vagy Hóman Bálint a két világháború közötti kultúr- és oktatáspolitikáját jellemezte – fejtette ki a filmrendező, aki azt is elárulta, hogy a biológiai háború előtt – ahogy a Covid-járványt nevezi – filmjeinek híre a legeldugottabb falvakig eljutott, hiszen – mint fogalmaz – szájról szájra, lélektől lélekig terjedt a hírük. – Utat törtek maguknak, mint egy érpatak az erdőben – mondja. Lelki hatásukat pedig jól példázza a számtalan néző által megfogalmazott gondolat, miszerint másképp távoztak, mint ahogyan érkeztek. A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját azért tartja értékesnek, mert – ahogyan a Magyar Örökség-díj is – mentes a kultúrpolitikai háttértől, a művészkollégák elismerésének jele.
Arra a kérdésre, hogy miről, illetve kiről szól majd a következő alkotás, azt válaszolja: még keményebb fába vágja a fejszéjét, mint a Trianon-film esetében, hiszen egy olyan államférfit kísérel meg rehabilitálni, a ráhordott hazugságoktól megszabadítani, és egyedülálló érdemeit felmutatni, aki pontosan tudta, hogy mit takar a Szent István-i állameszme, a szerves magyar műveltség, valamint a szakrális földrajz. Már életében világhírű geopolitikussá tették kvalitásai; az Egyesült Államokban éppúgy ismerték szakmai tevékenységét, mint Japánban. Tudta, hogy az ifjúság fogja megtartani a csonka országot, ezért tartotta rendkívül fontosnak a cserkészetet, amely magyarságra, istenhitre, fegyelemre, rendre és egymás megbecsülésére tanít. Kétszer is miniszterelnök volt a Horthy-korszakban, magát mégis a nemzet tanítójaként jellemezte. Teleki Pálról van szó, aki kiemelkedő államférfi, példakép volt a magyarság előtt, és újra annak kell lennie.
Borítókép: Jelenczki István filmrendező (Fotó: MMA)
További Kultúra híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezTudja, milyen szerepe van a gyümölcslégynek az orvoslásban?
A Szépművészeti Múzeumban ma induló Tudományos Expón erről is szó lesz.
Tenki Réka és Csányi Sándor végül megint összejött, nem is teljesülhetett volna be szebben szerelmük a szélesvásznon
Herendi Gábor a legújabb filmjével ismét a közönség kedvében jár.
Mély lelki sebeket szakít fel, de katartikus élményt nyújt a Szólongatás monodráma
Szemerédi Bernadett a saját traumáját dolgozta fel.
Dollármilliókat tehetett zsebre egy ritka festmény értékesítője, de az új tulajdonos se járt rosszul
Hihetetlen összeget fizettek egy Magritte-festményért a Christie's aukcióján.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
David Pressman bejelentette lemondását
Komoly fegyverarzenált találtak a milliárdos csalással vádolt szervezetnél
Most jött: Áll az egész autópálya Budapest felé, terelés van érvényben
Európai műanyaggyártás: sorra zárnak be az üzemek – gellert kapott az újrahasznosítás
A Nyilas jegyébe lép a Nap, ezek a csillagjegyek fognak jól járni
Nem mindennapi bújócska főszereplője volt Magyar Péter Miskolcon + videók
A Hunyadi-film és a román mítoszok
Fantasztikus kapusteljesítménnyel zágrábi győzelem a férfi kézi BL-ben
ATACMS rakéták: Selejtet sózott rá az ukránokra az Egyesült Államok?
Valóra vált rémálom, amit a borsodi edzőteremben műveltek egy kislánnyal
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Összeomlott Magyar Péter
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezTudja, milyen szerepe van a gyümölcslégynek az orvoslásban?
A Szépművészeti Múzeumban ma induló Tudományos Expón erről is szó lesz.
Tenki Réka és Csányi Sándor végül megint összejött, nem is teljesülhetett volna be szebben szerelmük a szélesvásznon
Herendi Gábor a legújabb filmjével ismét a közönség kedvében jár.
Mély lelki sebeket szakít fel, de katartikus élményt nyújt a Szólongatás monodráma
Szemerédi Bernadett a saját traumáját dolgozta fel.
Dollármilliókat tehetett zsebre egy ritka festmény értékesítője, de az új tulajdonos se járt rosszul
Hihetetlen összeget fizettek egy Magritte-festményért a Christie's aukcióján.