Tanácskozás a befejezetlen múltról

„Hogyan látták a századforduló gondolkodói önmagukat, hogyan látta őket a rá következő nemzedék, illetve hogyan látjuk mi a korszakot” – kérdezi a Befejezetlen múlt eszmetörténeti konferencia összefoglalója. A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti és Módszertani Kutatóintézete (MMA MMKI) által szervezett tudományos tanácskozás különböző tudományterületekről – például a történettudomány és filozófiatudomány felől – érkezett szakemberek segítségével járta körül a XIX., XX. század fordulójának nagy kérdéseit.

Fotó: MSE

A politika és az irodalom viszonyát négy előadó tárta fel. Kovács Dávid (KRE) eszme- és művelődéstörténész a magyar nemzetszemlélet változásait vizsgálta, bemutatva a különböző nemzetmeghatározásokat. Segedi Gergő (KRE doktorandusza) történész a magyar politikai közbeszédben megjelent köztársasági gondolatról értekezett. Rávilágított arra, hogy a köztársasági gondolat a magyar politikai közbeszédben, hogyha nem is volt jelen az igazán hangsúlyos politikai vonulatok között, azonban igenis jelen volt, márpedig a dualizmus idejétől kezdve, valamint a Horthy-korszak idején is. Ezt követően Petőfié és Adyé volt a főszerep, hiszen Windhager Ákos (MMA MMKI) a korai magyar modernitás Petőfi Sándor-képéről adott elő. Egyebek mellett szóba került a Petőfi-kultusz és annak megszervezése, amely mögött – a közönség elkötelezettségén túl – Jókai Mór személye állt. Falusi Márton (MMA MMKI) Ady Endre életművével foglalkozott. Mint mondta, Ady Endre a modern magyar politikai és kulturális identitás letéteményese. 

Tradíció és modernitás kérdéseit vizsgálta Fenyvesi Szabolcs filozófus, a PTE doktorandusza, aki antropológiai meglátások felől tekintette át a bűn fogalmát. Példaként hozta fel a gyarmatosítás XIX–XX. századi megítélését, rámutatva az európai felfogás radikális megváltozására. Bólya Anna Mária (MMA MMKI – MTE) az újítás és a hagyomány viszonyát Nizsinszkij Tavaszi áldozata kapcsán vizsgálta. Arra kereste a választ, hogy az archaikus rítusok újraalkotására törekvő zenei, művészeti kezdeményezések milyen viszonyban álltak a kereszténység megújuló tartalmaival. Wesselényi-Garay Andor (MMA MMKI) a töredezett modernitás urbanisztikai nyomait azonosította a budapesti várostérben.

A konferencia számtalan problémafelvetése arról tanúskodik, nemcsak a hétköznapokban jelent kihívást modernitás és tradíció összehangolása, de tudományos kérdésként is gazdag témát ad a terület kutatóinak.

Borítókép: Boros János egyetemi tanár előadása az idő és a történelem filozófiai kérdéseiről (Fotó: MMA/Sándor Emese)