A Pro Minoritate folyóirat új lapszáma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeummal együttműködve született meg. A bemutatónak egy igazán különleges helyszínt választottak a szervezők, hiszen a Kossuth Múzeumhajón, azaz egy műtárgyon gyűltek össze a szerzők, szerkesztők és az érdeklődők.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány tevékenységéről részletesen szólt, melynek három fő pillére van: a rendezvények, a folyóirat és a könyvkiadás. – A rendezvényeink sorában fontosnak tartjuk a fogadásokat, konferenciákat. A szakmai munkával próbáljuk segíteni a kormányzatnak a kül- és nemzetpolitikai tevékenységét. Ezt teszi a folyóirat is 1991 óta – hangsúlyozta Német Zsolt.
Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója és a folyóirat főszerkesztője a nem mindennapi tematikájú lapszám hátterébe avatta be a közönséget. Zsigmond Gáborral egy kiállításon találkoztak, majd csakhamar elkezdődött a közös gondolkodás, így együtt dolgoztak egy, a XIX. század közepétől az I. világháborúig a dunai hajózást bemutató tárlaton, melynek folytatása (Kihívások és válaszok a Dunán. Magyarország és a dunai hajózás a két világháború között) május 31-től látogatható Bukarestben. Ennek kapcsán merült fel a szakemberekben, hogy jó lenne összeállítani egy olyan tematikus lapszámot, amely kifejezetten a Kárpát-medence közlekedésével és annak változásaival foglalkozik.
Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese kiemelte, hogy nagyon sok programot (pl. restaurálás) tudtak elindítani a kormányzati támogatásnak köszönhetően, ami az intézmény fennállásában egyedülálló. – Ezt kíséri a múzeum tudományos megújítása, amely testet ölt kiállításokban is, részben külföldön, döntően az egykori történelmi Magyarország területein– osztotta meg a hallgatósággal. Ezt követően ismertette a lapszám tartalmát, illetve a jelen levő szerzők vázolták fel a kutatásaik főbb pontjait.
Az írók valamennyien a Közlekedési Múzeum kutatói, szakmuzeológusai. Péterffy-Cserháti Katalin az erdélyi vasutasok megpróbáltatásait dolgozta fel, és közvetlenül az I. világháború utáni korszakra koncentrált. Domonkos Csaba, az ipari örökség főosztályvezetője a pozsonyi Duna-híd történetéről írt hiánypótló tudományos munkát. Balogh-Ebner Márton Zielinszki Szilárd tervező irodájának mutatókönyveiből válogatva történelmi forrásokat rendezett sajtó alá. Tóth Bálint a francia–román légitársaság magyarországi működését tárta fel. Tinku-Szathmáry Balázs az al-dunai hajózás történetét, Peller Márton Copaitich Zsigmond projektjeit, míg Zsigmond Gábor a fiumei városi közlekedést kutatta.
A közlekedés valamennyi ágazatát, a hajózást, a légi és tengeri forgalmat, valamint Magyarország valamennyi történelmi régióját mutatja be a tanulmányok mellett két recenziót is tartalmazó lapszám.
Borítókép: Zsigmond Gábor, Németh Zsolt és Kósa András László a folyóirat bemutatóján (Fotó: Teknős Miklós)
