A gyökerek és szárnyak metafora jegyében született meg a Lovász Irén V4 Groove & Voice együttesnek a visegrádi csoport magyar elnöksége ünnepségein adott koncertje, amely minden alkalommal magával ragadja a közönséget, hiszen a közép-európai népek dallamkincsei különös fúziójának lehetnek tanúi.
A régióban közös kulturális örökségünket igazi világzenei formáció adja elő: Lovász Irén Kossuth-díjas népdalénekes mellett Horváth Kornél Kossuth-díjas ütőhangszeres művész, Mizsei Zoltán billentyűs, énekes, Stanislav Palúch szlovák hegedűművész, Martin Krajicek cseh mandolinművész, Szczepan Pospieszalski lengyel trombitaművész áll színpadra.
– Nagy megtiszteltetés, hogy Kuvait, Zágráb és Berlin után ezúttal Ljubljanában, a V4-es elnökségünk átadásának tiszteletére rendezett ünnepségen mutathatjuk be műsorunkat a magyar nagykövetség meghívására. Bár Szlovénia nem tagja a V4-nek, de sok szempontból tiszteletre méltó a kapcsolata hazánkkal – mondta lapunknak Lovász Irén, hozzátéve: olyan műsort állítottak össze, amely mindegyik V4-es ünnepi koncertjük alapja. Ám minden közös fellépésük alkalmával elhangzanak aktuális dalok.
A Gyökerek és szárnyak cím négy nyelven és a fogadó ország nyelvén is megjelenik.
Lovász Irén érdeklődésünkre kifejtette: a repertoár anyaga úgy épül fel, hogy mindenki a saját népzenéjéből két-három dalt kiválasztott, amiket közösen dolgoznak fel és együtt adnak elő. – Bár mindannyian a saját nemzeti gyökereinkből, néphagyományunkból merítünk, a zene által mégis együtt szárnyalunk és egymás dalait zengjük négy nyelven – avatott be a műsor részleteibe a népdalénekes. A Gyökerek és szárnyak cím – amit Lovász Irén egyik elhangzó dala ihletett – szép metaforája a nemzeti hagyományoknak, a közös történelmi múltnak, egymásra utaltságnak, ami a jelenre és a jövőre vonatkozóan is komoly összefogást és erőt ad.
A címadó metafora épp azt üzeni: annak ellenére, hogy a gyökereink mások, a küldetésünk ugyanaz. És a szárnyainkkal összekapaszkodva minden probléma fölé tudunk emelkedni. Mindez pedig példa lehet Európa számára a háború idején is. Hiszen a zene nyelvén sok esetben érzékletesebben tudjuk kifejezni magunkat, mint a tárgyalóasztalnál
– természetesen nem lebecsülve a diplomácia eredményeit – mutatott rá az énekes-kutató, aki továbbra is azt vallja, hogy ha megtanuljuk egymás zenéjét, sokkal közelebb tudunk kerülni a másik néplélekhez.