Az Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök 2022 februárjában indult útjára, s elsőként Pécsett mutatkozott be. Eddig országszerte összesen huszonöt helyszínen – például Ózdon, Nyíregyházán, Egerben vagy éppen Debrecenben – tekinthették meg az érdeklődők. Június 23-tól pedig a Bálna előtt, azaz budapesti helyszínen állomásozik a büszkeségtabló, melynek célja, hogy bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar roma közösség felépítéséhez, Magyarország kulturális fejlődéséhez, színesebbé tételéhez, vagy hazájuk szabadságáért áldozták életüket. Megismerhetjük többek között Cziffra György zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, Szentandrássy István és Péli Tamás festőművészek, Lakatos Menyhért író, költő, valamint Puczi Béla, az 1990-es marosvásárhelyi Fekete március hősöket.
Rohanó világban élünk, amely nagyon sok mindent természetesnek és magától értetődőnek tekint. Legtöbbször nincs időnk arra, hogy időről időre távlatosan szemügyre vegyük azokat az alapokat, amelyre az ország épül, pedig közös érdekünk számba venni a múltat, mindazt, amit az előttünk járó nemzedékektől kaptunk, és amelyektől azok vagyunk, akik – kezdte beszédét Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki 1956 örökségéről, a kommunista diktatúráról, a hőseink elfeledéséről is szólt. A magyar cigányság hősei ezekben a zivataros időkben lelkiismeretesen segítették a többségi társadalmat, a közös haza ügyét. – Ez a közösség közülünk való, és velünk él évszázadok óta. Köztünk élnek, éppen ezért, ha a magyar nemzetről beszélünk, az alkotmány is világosan fogalmaz, a magyar nemzet államalkotó tényezői. Ha a zenére gondolunk, nincs olyan része a magyar muzsika világának, ahol a magyar cigányság ne lenne komoly súllyal jelen. Kevésszer beszélünk arról, hogy küzdelmeinkből is kivették részüket, sokszor, amikor a dolgok komolyra fordultak, akkor vállaltak hősies szerepet – hangsúlyozta a miniszter.
