Nagyra becsülöm, hogy nem az az elsődleges szempontja, hogy bevételt szerezzen az írásaiból, hanem hogy minél szélesebb rétegekhez eljussanak.Géczy János viszonylag későn talált rá az írásban kibontakozó küldetésére, hiszen elmondása szerint nem hozta gyermekkorából a magyarságtudatot, matematika–fizika szakos tanárként pedig sokáig egyfajta racionalista, materialista vonalat képviselt, de amikor Pap Gábor és Molnár V. József előadásaival találkozott, pillanatok alatt beszippantotta a magyar ősiség, elődeink mérhetetlen tudása és mély ismeretei a világ működését illetően, és maga is elkezdett behatóan foglalkozni a témával. Olyannyira, hogy azóta tanóráiba is becsempészi a magyar történelem egyes vonatkozásait, akár olyan kortárs példaképeket állítva a fiatalok elé, mint Mónus József, a Fehér Farkas, a korábban említett két kutató, vagy Obrusánszky Borbála és Grandpierre Atilla, akikkel Az Álmos-rejtélyben is találkozhatunk áttételesen.
Azért kezdtem el írni, hogy hozzájárulhassak ahhoz, hogy a magyarok visszakapják a mítoszaikat
– árulja el, majd hozzáteszi azt is, hogy a magyar lelkület nem csupán állampolgárság kérdése.
A magyart nem a gének, hanem a lélek emeli magyarrá
– emlékeztet. Úgy véli, a magyarság küldetése egyéni és nemzeti sorsvállalásból áll össze.
Amikor arról kérdezem, hogy Az Álmos-rejtély mikor jelenik meg, elmondja, hogy már egyáltalán nem szeretne pénzért könyvet árusítani. Így jött az ötlet, hogy létrehozzon egy virtuális könyvespolcot a közösségi oldalon, ahonnan bárki, bármikor „leemelheti” és elolvashatja. Mint mondja, idővel az összes regénye felkerül ide, később pedig más írók is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, és akár virtuális könyvszobává, majd könyvtárrá is bővülhet az online tér.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!