„Sötét évek, derűs képek” – ezt az alcímet választotta Barabás Géza kurátor, aki egy évnyi kutatómunkát áldozott rá, hogy megtalálja a kincseket, majd bemutassa azokat az augusztus 6-ig látogatható tárlaton. A szocreál és naturalista képzőművészet munkáiból katalógust is összeállított száz számozott példányban. Ebben vall szándékáról, miszerint a kiállítást a fiataloknak rendezte, mert keveset tudnak a korszakról.
A kurátor szerint a szocreál szocialista tartalom realista stílusban, ahol a politikai mondanivalót a művészeti minőség felülírta. Ezért nem ért egyet azokkal a művészettörténészekkel, akik szerint az ebben az időszakban született művek nem tartoznak a művészet körébe. A korban készült festmények jelentős része igen magas színvonalú művészeti alkotás, szögezi le Barabás Géza. Horváth Attila jogtörténész a katalógusban Révai Józsefet idézi: „Népünk szocialista átnevelésének szolgálatába kell állítanunk minden eszközt: az iskolát, az agitációt és propagandát, a művészetet, a filmet, az irodalmat, a tömegek kulturális mozgalmának minden formáját.” A jogtörténész kitér az Aczél György neve fémjelezte három T-re, amelynek jegyében tiltott, tűrt, támogatott kategóriákba sorolták az alkotókat. Horváth Attila sajnálattal állapítja meg, hogy voltak, akik minden erkölcsi gátlás nélkül kiszolgálták a rendszert.
Ács Érmes Károly műtárgyszakértő az írásában megállapítja: a szocialista realista művészet a politika által diktált. A művészek egy része megélhetési okokból lett részese a propagandának. Ugyanakkor
számos mű bizonyítja, hogy a politikai elvárások ellenére születtek kiváló, értékes művészeti alkotások – szögezi le a műtárgyszakértő.
A tanulmányok tükrében szemlélve a kiállítást szembeszökő, hogy a közvetlen háború utáni vagy az ötvenes évekbeli budapesti tájképek az impresszionizmus, expresszionizmus stílusjegyeit mutatják, még mentesek a szocreál ismérveitől. Több munkán – legyen az akár az újjáépítés vagy a háborús pusztítás mementója – Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István ecsetvonásait érhetjük tetten. Hasonló a helyzet a csendéletekkel, tájképekkel, amelyeken a római iskola mellett Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Csók István modora köszön vissza. A zsánerképek esetében ellenben a szocializmus győzedelmeskedik, sok esetben a realizmus felett is.
Borítókép: Gaál Imre Galéria Szocreál kiállítás (Fotó: Mirkó István)