Sárkány Győzőre mint a köztestületi tagok képviselőjére hárult a kurátori feladat, ám a művész felkérte Nátyi Róbert művészettörténészt, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar dékánját, hogy együtt rendezzék a kiállítást. Minden művésztől három munkát kértek, amelyek közül kiválasztották azt, ami a falra került.
Miután ezeket megtudtam a képzőművész-kurátortól, áttértünk a tárlat címének értelmezésére.
Az üzenet szó maga a tematika. Erre a hívószóra készültek az alkotások
– magyarázta a kurátor, leszögezve: minden alkotónak saját üzenete van. A megkötés értelmében három esztendőnél régebbi alkotásokat nem lehetett beküldeni.
Felvetettem, hogy ez esetben a koronavírus-járvány rányomja az üzenetekre a bezártság addig sosem tapasztalt élményének bélyegét. – Nyilván – mondta Sárkány Győző. – A pandémiás időszak az én szemléletemet is megváltoztatta. Számomra új világ nyílt ki, ami persze megtörténhetett volna a karantén nélkül is, mindenesetre meditatívabb irányba fordultam.
A művésznek az említett befelé fordulásából született a Végtelen színjáték című, Dante Isteni színjátéka ihlette sorozata, amelyet első ízben a Gaál Imre Galériában láthattunk tavasszal.