időjárás 12°C Petra 2022. október 2.
logo
Az idei első Borszerdán jártunk a Magyar Nemzeti Galériában

Bor, mámor, képzőművészet

Bényei Adrienn
2022.07.08. 11:30
Bor, mámor, képzőművészet

Sokan szeretünk nyári estéken a budai Várban sétálni. A Budavári Palota sajátos hangulata, a lélegzetelállító panoráma, amely elénk tárja gyönyörű fővárosunk képeslaparcát, újra és újra ide csábítja az embert. Ha ezt a látványt egy pohár borral a kezünkben, műtárgyak és festmények között, kellemes élőzenével a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) ablakából éljük át, különösen nagy élmény. A galéria egyik legnépszerűbb programsorozatán, az MNG Borszerdán mindezt megtehetjük, hiszen a képzőművészet nagy mestereihez kötődő programok mellett egy-egy neves magyar pincészet borai várják a közönséget júliusban és szeptemberben szerda esténként. Az idei első Borszerdán jártunk a Magyar Nemzeti Galériában.

Az emeletre felérve, a hangulatos kis asztalokkal berendezett kupolatérben borukat kortyolgató vendégek üldögéltek, várva a hamarosan kezdődő programokat, közben Oláh Krisztián zongorista és öccse, ifj. Oláh Kálmán szaxofonos kiváló játékában gyönyörködtek. A sejtelmes fények, a zene és az este képzőművészeti csodákkal, izgalmas előadásokkal teli ígérete így a hét közepén, a mindennapi gondokat magunk mögött hagyva, hamar elvarázsolta az embert.
Tárlatvezetésekkel kezdődött a program. A különböző kezdési időpontok segítettek, hogy több lehetőség közül is választhassunk. 

Balla Enikő művészettörténész Itáliai utazás című tárlatvezetését a 19. századi állandó kiállításon tartotta. Molnár Brigitta Blanka művészettörténész Elképzelt tájakon – gótikus hátterek című vezetésén egykori szárnyas oltárok szobrait, táblaképeit csodálhattuk meg a gótika korából. Bibliai tájakat ábrázoló festményeket láttunk és szó volt a szentek életéből vett jelenetek háttereiről. XIX. századi magányos festőzsenikről, úttörő magyar művészekről szólt Krasznai Réka művészettörténész tárlatvezetése. Király Zsuzsanna múzeum­pedagógus a Modern idők kiállításán A képzelet vidékei – kertek és tájak a századforduló művészetében című tárlatvezetését tartotta.
Többen indultak el kettesben, kis baráti társasággal, hogy maguk fedezzék fel a műalkotásokat. Kis csoportok álltak Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós, a magyar nemzeti művészet ikonikus alakjainak képei előtt. Olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász vagy a Vásárra induló román család vonzották a látogatókat.
19 órakor kezdődött a Szórakozás és estélyidivat a húszas években címmel Szatmári Judit Anna divattörténész előadása, 

melyre nagyon sokan voltak kíváncsiak. A két világháború közötti időszak minden szempontból vonzó, gondoljunk például az irodalmi életre. Az előadás az estélyi ruhák világát, az életmód, a stílus változásait mutatta be. Megtudtuk, hogy akkoriban divatlapokból tájékozódtak, és természetesen Párizs volt a divat központja. Legalábbis a női divaté, mert a férfidivatot London, a gentlemanstílus uralta. Az első világháború után új nőideál született: a garconne, a fiús lány, aki önállóan élt, dolgozott, esténként pedig szórakozni járt. A korábbinál felszabadultabb életmódhoz új gardrób kellett, a ruhák a korábbinál jóval nagyobb mozgásszabadságot adtak viselőjüknek. Szatmári Judit Anna elmondta, hogy megjelentek a férfias kiegészítők a női ruhákon. A charleston, foxtrott, quick step közben megcsillanó estélyi ruhák pedig még jobban kiemelték a mozgást, így közvetítették azt a felszabadultságot, életélvezetet, ami a korszakot jellemezte, és ami megannyi art deco műalkotáson – tárgyakon, plakátokon, grafikákon, bútorokon – megfigyelhető. A divat fővárosa Párizs volt, az innen szezononként terjesztett divatot átvették a budapesti szalonok, közvetítették a pesti divatlapok. Az elegáns szalonban varratott ruhák mellett azonban megjelent és elterjedt a konfekció is, ami jól mutatja az ipar és a technika rohamos fejlődését, ami szintén meghatározta a két világháború közti modern életet.


A program A bor – és ami mögötte van című beszélgetéssel folytatódott. 

A bor ugyanúgy kultúránk része, mint képzőművészetünk, keresve sem találhatnánk jobb párost náluk. Ezen az estén a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék Somszög Pincészete volt a főszereplő. Kocsis-M. Brigitta, a BorPortré műsorvezetője beszélgetett a Somszög-birtok tulajdonosával, Barta Péterrel, aki szenvedéllyel dolgozik a tállyai borok népszerűsítésén a Hegyalját meghatározó és világsikerre vivő értékek mentén. A Tállya Wines közösség egyik alapítója, akik friss energiákat, programokat, fesztiváléletet hoznak a nagy múltú településre. Szőlőterületei a Somszög- és a Patócs-dűlőkben fekszenek, a birtok névadója Tállya egyik első osztályú történelmi dűlője, délnyugati kitettséggel, erősen riolitos talajjal. Hozzák is a Somszög-borok a környék nagyra becsült mineralitását – gyümölcsösséggel, finom, izgalmas fűszerességgel párosítva. Legnépszerűbb nyári programsorozatuk, a Borszerda idén tizenegyedik alkalommal kínál rendhagyó múzeumi programot a művészet rajongóinak. Az idei Borszerdák a nagy művészekről szólnak: az egyes estéken Csontváry és Gulácsy, Szinyei és Ferenczy, Munkácsy és Mednyánszky, illetve Courbet, Monet és Renoir áll a programok középpontjában. A Borszerdák közönsége júliusban az Art deco Budapest – Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) és a Dancing 1925 – Magyar művészek a párizsi éjszakában című időszaki kiállításokat is megtekintheti.


Az esteken az előadások az Art Deco Budapest kiállítás köré szerveződnek. 

A múzeumi programok mellett júliusban a tokaji, a pannonhalmi, badacsonyi, dél-balatoni, szeptemberben pedig villányi, etyeki pincészetek borai lesznek a főszereplők.
A következő Borszerdát július 13-án tartják, Szinyei Merse Pál és Ferenczy István lesz a középpontban. Szó lesz többek között a fekete szirénről ­Josephine Baker Budapesten címmel, barangolnak a nemzetközi gyűjteményben és a plakátok mögötti izgalmas történetekkel ismertetik meg a résztvevőket. Ezen a napon a pannonhalmi főapátság borászata lesz a vendég.

Borítókép: A Borszerdák egyedülálló környezete (Fotó: Kurucz Árpád)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.