Önfeladás helyett kulturális önazonosság

Teljes telt ház előtt beszélgetett Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója július 22-én délelőtt, Tusványoson. A Bánffy társalgóban tartott kerekasztal-beszélgetést a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, Bárány Anzelm moderálta.

Fotó: Bach Máté

Már a kerekasztal elején egyetértett abban mindhárom kultúrpolitikus, hogy az elmúlt tizenkét év polgári kormányzása a millennium óta nem látott fellendülést hozott Magyarország számára. Deklarálták, hogy a kulturális intézmények infrastruktúrája igen nagy mértékben fejlődött. 

Rengeteg kulturális intézmény újult meg az elmúlt évtizedben, mint például a kommunizmus alatt leromlott Várkert Bazár, a Pesti és a Budai Vigadó, a Zeneakadémia, a Magyar Állami Operaház, és vidéken is számos kulturális intézmény felújítására került sor. 

Ezenfelül több teljesen új kulturális intézmény épült zöldmezős beruházásként, mint például az Eiffel műhelyház, ami az Opera új játszótere, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. Az utóbbi azért is kiemelkedő jelentőségű, mert Budapesten száz év óta nem épült úgy új intézmény, hogy azt már eredetileg is múzeumnak tervezték volna.

A fejlesztések annak köszönhetők, hogy az elmúlt tizenkét évben folyamatosan emelkedett a kultúra finanszírozására fordított állami támogatások mértéke. 

Megemlítették, hogy míg az EU-ban az egyes országok költségvetésének átlagosan 0,4-0,5 százalékát fordítják e célra, addig Magyarországon 1-1,3 százalékot kap a kultúrafinanszírozás a teljes állami büdzséből. Egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz év a magyar kulturális konjunktúra korszakaként fog bevonulni a magyar kultúratörténetbe.

Arra a kérdésre, hogy milyen szerepet tölt be a kultúra a magyar és az európai emberek önazonosságában, 

Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte, hogy a magyar miniszterelnökről azt mondják Európában, hogy nem igaza van, hanem igaza lesz. Ezzel párhuzamba állította, hogy a közép-európai országok – köztük Magyarország is – azt képviselik, hogy a jövő Európája a nemzetállamok Európája kell hogy legyen, és ezért a patriotizmus és a kulturális önazonosság támogatása felértékelődik.

A kerekasztal-beszélgetés szereplői egybehangzóan vallják, hogy ezzel szemben a nemzetközi trendek más irányba mutatnak. Az Európai Unió a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívásokra nem megfelelő válaszokat ad, válságkezelése egyenesen dekadens, önsorsrontó, sőt néhol öngyilkos-irányultságú. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy az önfeladás helyett kulturális önazonosságukra büszke társadalmakra és színes, gazdag kulturális kínálatra van szükség. Ma az őshonos, keresztény európai kultúra kell hogy megmérkőzzön a bevándorlók által képviselt másfajta kultúrával.

Elhangzott, hogy a magyar kulturális iránykeresések során kudarcok is voltak a rendszerváltás óta eltelt években. Egyike ezeknek, hogy eddig még nem sikerült elég stabil kulturális önazonosságot építeni a magyar társadalomba. 

A magyarság – beleértve ebbe a határokon túli magyarokat is – fenyegető helyzetben érezheti magát a közösségi média világában, a liberális főáramú média véleménydiktatorikus jelenléte miatt és az európai keresztény kultúra önfeladása miatt is.

Ezt követően a beszélgetőpartnerek azt elemezték, hogyan lehet mégis megtartani egy nemzet kulturális önazonosságát. Mindhárman egyetértettek abban, hogy be kell vetni a rendelkezésre álló innovatív kulturális eszközrendszert: élni kell a közösségi média és a digitalizáció adta lehetőségekkel, és képessé kell tenni a jelenlegi értékhordozókat, mint például az állami kulturális intézményrendszert, hogy a fiatalabb korosztályt is megszólíthassák. Mivel az elmúlt két év világjárványa a közösségek felgyorsuló széthullásához vezetett, a beszélgetőpartnerek megállapították, hogy ezért kiemelkedően fontos a közösségek megerősítése, és a közösségekben megélt kulturális élmények létrejöttét szükséges állami eszközökkel is támogatni.

Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Csoóri Sándort idézte, aki 1988–89-ben, az erdélyi falurombolás őrült terve elleni tiltakozás idején úgy fogalmazott: „Magyarország elvesztette a háborút, Románia viszont elvesztette a békét”. Ehhez hozzátette: „Magyarországnak a XXI. században meg kell nyernie a békét.”

Borítókép: Tusványosi életkép (Fotó: Bach Máté)