Már a kerekasztal elején egyetértett abban mindhárom kultúrpolitikus, hogy az elmúlt tizenkét év polgári kormányzása a millennium óta nem látott fellendülést hozott Magyarország számára. Deklarálták, hogy a kulturális intézmények infrastruktúrája igen nagy mértékben fejlődött.
Rengeteg kulturális intézmény újult meg az elmúlt évtizedben, mint például a kommunizmus alatt leromlott Várkert Bazár, a Pesti és a Budai Vigadó, a Zeneakadémia, a Magyar Állami Operaház, és vidéken is számos kulturális intézmény felújítására került sor.
Ezenfelül több teljesen új kulturális intézmény épült zöldmezős beruházásként, mint például az Eiffel műhelyház, ami az Opera új játszótere, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. Az utóbbi azért is kiemelkedő jelentőségű, mert Budapesten száz év óta nem épült úgy új intézmény, hogy azt már eredetileg is múzeumnak tervezték volna.
A fejlesztések annak köszönhetők, hogy az elmúlt tizenkét évben folyamatosan emelkedett a kultúra finanszírozására fordított állami támogatások mértéke.
Megemlítették, hogy míg az EU-ban az egyes országok költségvetésének átlagosan 0,4-0,5 százalékát fordítják e célra, addig Magyarországon 1-1,3 százalékot kap a kultúrafinanszírozás a teljes állami büdzséből. Egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz év a magyar kulturális konjunktúra korszakaként fog bevonulni a magyar kultúratörténetbe.