Gyulai Líviusz művészetének jellemzője a korok, a stílusok és a technikák közötti átjárás. Ezt az átjárást fizikailag is átélhetővé teszi a Szolnoki Galéria kétszintes, de egy légterű épülete, amelyben a kiállítás három pillérét az autonóm grafikai alkotások, a könyvillusztrációk és az animációs filmek adják. A látogatói élményt fokozza az edukációs és olvasósarok, belenézhetünk továbbá az animációs filmekbe, valamint a művésszel készült portréfilmekbe is.
Könyveket illusztrálok, linót metszek, tollrajzokat készítek, rakom a pöttyöket egymás után a fehér papírra, amíg kép nem lesz belőle. Az illusztrátor alkalmazott grafikus, az irodalom alkalmazottja. Ez az állandó munkaviszonyom
– jegyzi meg szellemesen a képzőművész a nyolcvanas évek elején készült portréfilmben. Halála előtt nem sokkal pedig így nyilatkozik:
Szeretek elmerülni egy-egy illusztrációs munka kapcsán az adott irodalmi mű korában. Amikor tehetem, mindig alaposan utánanézek a korszak művészetének. Az illusztrációkat pedig mindig olyan ambícióval készítettem, hogy azok önálló grafikaként is megállják a helyüket.
Az elmerülés vágya egy másik – sokszor mesei – világba talán az elveszett gyerekkorból fakadt. A gyerekkor hiányaiból. Gyulai Líviusz szerelemgyermekként született 1937. december 2-án az erdélyi Baróton. Az 1944-es román megszállás idején menekülő édesanyja a rokonokra hagyta őt, és csak 1946-ban találkozhattak újra – Sopronban. A kiskamasz állandó látogatója, később segítője lett a helyi könyvtárnak, és egy életre eljegyezte magát a könyvekkel.
Gyulai Líviusz a nagy műveltségéről összetéveszthetetlen iróniával számot adó egyedi illusztrációival tette magát ismertté. 1975-től megindult rajzfilmes pályafutása, amely a hazai és a nemzetközi elismerést is meghozta számára. Filmjeit áthatja az egyetemes emberi műveltség: a mitológia és a köznapiság természetes kezelése jellemzi nagy igényességgel, mélységes humánummal és eredetiséggel.
Bámulatos az a technikai tökély, amely valamennyi alkalmazott műfajban megmutatkozik, legyen az mérhetetlenül precíz, pontozásos tollrajz, rézkarc, fa- vagy linóleummetszet, lazán kezelt lavírozott tus vagy akvarell
– jellemzi a sokoldalú művészt Képiró Ágnes kurátor, hozzátéve: ha egyetlen művét kellene kiemelnie, az Albrecht Dürer 1515-ös fametszetét megidéző Orrszarvút rajzolót választaná, amelyet Gyulai Líviusz 1964-ben rézkarc formájában készített el először, majd a további évtizedekben számos variációját megalkotta különböző technikákkal.
A napokban nem várt meglepetéssel érkeztek Líviusz családtagjai: hatalmas rajzmappával, amely a legutolsó, egyben a legnagyobb, Orrszarvút rajzoló fametszet 2009-ben készült nyomtatát rejtette, ajándékul a Damjanich János Múzeum képzőművészeti gyűjteménye számára. Gyulai Líviusz grafikáin, animációs filmjein túl a kedves, derűs, kifogyhatatlan energiákkal rendelkező személyiségről is megemlékezik a kurátor: munkáinak különös hangulatát az a stílusbravúr adja, amely bármilyen korszakból is merít, elgondolásaiban új egységet és harmóniát teremt.
Az Időutazások – Gyulai Líviusz emlékkiállítás október 2-ig látogatható. További kísérőprogramok: július 26-án 16 órától kurátori tárlatvezetésre várják a látogatókat, július 29-én este 21 órától Komisz gyerekek a galériában címmel vetítik a művész animációs filmjeit. Augusztus 13-án délelőtt játékos foglalkozást tartanak Tölts egy délelőttöt Gyulai Líviusz karaktereként! címmel, augusztus 25-én 18 órától mutatják be a Gyulai Líviusz életút-interjúfilmet. Szeptember 30. és október 1. között pedig megrendezik a Hommage à Gyulai Líviusz tudományos konferenciát és kerekasztal-beszélgetést.
