A legrégebbi, a mindennapokban is használt képrögzítési eljárás a dagerrotípia volt, amellyel 1837-ben sikerült elkészíteni az első fotót, majd 1839-ben szabadalmaztatták a módszert. Mindössze három évvel később, 1842-ben Sir John Herschel felfedezte a cianotípiát, azaz a kéknyomatot, amely ciánkék színéről kapta a nevét.
Most, a digitális fényképezés korában, a digitálisan készített fotóból hozzuk létre a cianotípiát, egyfajta visszaanalogizálás útján
– kezd bele a mesélésbe a művész, a teremtő alkotómunkát végzők lelkesedésével. Török Máté amellett, hogy versénekléssel foglalkozik, a Misztrál együttes alapító tagja, énekes és zenész, az alkalmazott grafika területén is kimagasló minőséget képvisel. Ő álmodta meg és készítette el többek között az idei Székely gyors–Csíksomlyó expressz vonatot húzó mozdony látványtervét. Mindezek mellett a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti ösztöndíj programjának fotóművész ösztöndíjasa is.
– Úgy vélem, a lényeg a látásmód; a mögöttes tartalmak kibontásának képessége, egy magasabb szintű üzenet átadása, olyasminek a megmutatása, ami a fizikai érzékelés elől többnyire elzárt marad. A művész feladata az, hogy valami magasabb rendű felé nyisson utat a művészete által. Török Máté képeit szemlélve egyértelmű számomra, hogy alkotójuk nincs híján ennek a képességnek. Ezt bizonyítja az általa tett lírai vallomás is a módszerrel kapcsolatban: Azért szeretem a fotóimat cianotípia eljárással kidolgozni, mert egy saját magad által, ecsettel megkent papíron ugyanaz a negatív mindig más-más képet ad.
A tónusok nem olyan finomak, mint az ezüstalapú eljárások esetében, de pont ez biztosítja azt, hogy az elkészült kép olyan, mint egy monokróm akvarell, egy kék pillanat a múltból – a jövő gondolatai irányába. Olyan, mint a dallam, ami, ha megszületik, saját életre kel.
