– Fehér György a magyar filmművészet meghatározó személyisége volt, számos értékes alkotást hozott létre.
– Szinte minden műfajban. Rendezett a rádióban, színházban, még az Operaházban is. Írt forgatókönyveket, filmekben szerepelt. Jancsó Miklós többször hívta, de játszott Makk Károly és Kamondi Zoltán filmjeiben is. Részben a folytonos ellehetetlenítés volt az oka, hogy ennyi műfajban alkotott. Élete végén háromszor bocsátották el a Magyar Televíziótól, de mindig visszavették, végül nyugdíjazták.
Több portréfilmet készített, például Cseh Tamásról, Szabó Magdáról, Páskándi Gézáról. Az utolsót 2002 tavaszán Zenthe Ferenccel forgatta. Évtizedekig dolgozott azon, hogy a két játékfilmje megszülethessen. A Szürkületet 1990-ben, a Szenvedélyt 1998-ban mutatták be. Mindkettő több elismerést kapott.
– Mi az oka, hogy a filmjeit több évig forgatta?
– Mindig elfogyott a pénz. A Szenvedély végén már annyira nem volt, hogy lejárt nyersanyagra dolgoztak.
Fehér György maximalista volt, ha egy jelenet nem volt tökéletes, akkor újra felvette.
A Szürkületnél már majdnem leforgatta az egész filmet, amikor elkezdte elölről. Operatőrként akkor dolgozott, ha barátai, ismerősei megkérték, de előfordult, hogy a saját filmjeiben is kamera mögé állt. Több portréfilm készült róla. Tarr Béla is készített egyet, ahol Bánsági Ildikóval, Haumann Péterrel és Kállai Ferenccel beszélgetnek a rendezőről.
– Meggyötörte a színészeit?
– Igen! De utólag mindenki hangsúlyozza, hogy életük legjobb filmjét készítették vele, függetlenül attól, hogy amikor benne voltak, mindennap azt mondták, hogy soha többet! A jeleneteket akár tízszer is felvetette. Emiatt tartott ennyi ideig egy-egy forgatás, és a jogok megszerzése sem volt egyszerű. A Szürkület Dürrenmatt Az ígéret című regényén alapul, amihez az író beleegyezése kellett volna. A rendező el is utazott hozzá, de Dürrenmatt elutasította, nem fogadta. Végül a filmgyártó cégtől sikerült megszerezni a jogokat.
– Fehér György nem volt bőbeszédű ember. Néha újságíróknak csak annyit mondott: „nézzék meg a filmet, abban benne van minden”.
– Éppen ezért lesz érdekes a könyv. Annak ellenére, hogy alig szólalt meg, a könyv gerincét 1969-től 2002-ig a vele készült interjúk, az ő ritka megszólalásai adják. Ezt a filmtervei és vázlatai színesítik. A végén epilógusként emlékező szövegek olvashatók. Évekig kutattam az interneten, könyvtárakban és levéltárakban az életműhöz kapcsolódó anyagok után. Először Edelényi János operatőr-rendezővel és Gerő Péter gyártásvezetővel kerültem kapcsolatba. Edelényinek köszönhetően a rendező édesanyjával is találkozhattam. Gerő Péter alapította az azóta felfüggesztett Fehér György-díjat, s tőle kaptam főiskolai vizsgafilmeket.
– Mikor jelenik meg a könyv?
– Az Arcok iskolája – Találkozás(ok) Fehér György operatőr-rendezővel című kötet a tervek szerint jövőre jelenne meg a Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvkiadónál, a Szerzői filmes gondolkodók címmel induló könyvsorozatunk keretén belül.
Ebbe a sorozatba – bármilyen lassan is készült el ez a kötet – tizenkét könyvet tervezek, például Dömölky Jánosról, Novák Márkról, Kamondi Zoltánról.
– A könyvön kívül más módon is megemlékeznek a rendezőről?
– 2014-ben a közösségi oldalon átvettem a Fehér György-emlékoldal üzemeltetését. Később létrehoztam egy emlékcsoportot is, ahol bárki megoszthatja a rendezővel kapcsolatos információit. Az emlékesteket a Nyitott Műhelyben tartjuk. Idén július 15-én, Fehér György halálának huszadik évfordulóján találkoztunk, és a rendező néhány alkotását néztük meg.
Nemrég fejeződött be a Szürkület című filmjének felújítása. A felújított kópia szeptember 14-én este látható a Toldi Art Moziban, a Budapesti Klasszikusfilm-maratonon, majd felkerül a Filmio.hu-ra.
Készül a DVD-kiadása is, de az se Magyarországon, hanem Angliában.
