A magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényén több száz lovas és gyalogos hagyományőrző vesz részt. A Nemzeti Múzeumn igazodva a kurultaj tematikájához és az oda összegyűlő több mint 150 ezer vendég érdeklődéséhez, olyan régészeti leleteket mutatott be az itt felépített kiállításán, melyek a hun, avar, besenyő, kun népek és természetesen a honfoglaló magyarok Kárpát-medencei régészeti hagyatékának legszebb darabjai.
A kiállítás kiemelkedő régészeti lelete a várpalotai hun üst volt, amelynek belső oldalán talán még az üstben főtt étel nyomai is láthatók.
A múzeum hiteles hely. Az is a feladata, hogy az általa őrzött régészeti emlékeket bemutatva hozzájáruljon, hogy a hagyományőrzők egyre szebb és kifinomultabb, egyre hitelesebb viseleteket készíthessenek, a vendégeink pedig megismerjék a Kárpát-medence régészeti-történeti értékeit, így erősítve e helyhez való kötődésüket.
Az előadósátorban a múzeumi szakemberek mind a hat kiállított tárgyhoz kapcsolódóan egy-egy történetet is elmeséltek az érdeklődő vendégeknek, bemutatva a múzeumi kutatások legújabb eredményeit.
A kiállítás helyszínéül szolgáló jurta közepén egy életfa-installációt állított fel a múzeum, melyre a látogatók egy-egy levelet a fára feltűzve felírhatták gondolataikat a világról, melyről a kiállítás szól: a mi világunkról.
Eleinte főképp a gyerekek voltak olyan bátrak, hogy ily módon üzenjenek a többi látogatónak, később már a felnőttek is papírra, falevélre vetették gondolataikat.
A tárlat két napja alatt közel négyezer látogató fordult meg a múzeum sátrában, több száz levélre írt, életfára felfűzött üzenetet hagyva maguk után.
