Béres László Sík Ferenc nívódíjas rendező, Győrffy András Jászai Mari-díjas, Kárp György Bánffy Miklós-díjas és Szélyes Ferenc Jászai Mari-díjas színművész jelenlétében ismertették a sajtó képviselőinek a Gyulai Várszínház idei összművészeti fesztiválja Erdélyi hetének De mi lett a nővel? című bemutatóját. A teátrum székhelyén Elek Tibor színigazgató kérdéseire válaszoltak az alkotók.
A rendező, Béres László visszatérő vendégként volt jelen, hiszen a Sík Ferenc-díját is Orbán János Dénes–Venczel Péter Búbocska című ördögmusicaljének gyulai színreviteléért kapta. Darvasi László Karády zárkáját 2019-ben rendezte meg ugyanitt. Az idei a harmadik munkája Gyulán. A sikerdarab színrevitele már két-három éve felmerült, a várszínházban az lesz a különlegessége, hogy három idősebb erdélyi színész emlékezik vissza a darab központi alakjára, a nőre, Irina Bikulinára.
A színmű ősbemutatóját Béres László 1997-ben látta a szerző, Kiss Csaba koncepciójában. Akkor még Bukarestben volt rendező szakos hallgató, és mivel remekműnek találta, lefordította román nyelvre, hogy vizsgadarabként bemutassa. A darabbal azóta kokettál. Mint mondta, számára nagyon kedves, hiszen Csehov fantasztikus történetmesélő, figurái is csodálatosak. A De mi lett a nővel? improvizációból született, majd jól játszható darab forrt ki belőle, igazi csemege a színészek számára, valódi színészdarab.
A produkció három vidéki színészről szól, akik elindulnak Bikulina bankár estélyére, mint egy nemzeti fesztiválra, színészolimpiára. Hogy az idő könnyebben teljen, elbeszélgetnek a kor egyik mondén hölgyéről, Bikulina bankár unokahúgáról, aki viszont sosem jelenik meg személyesen köztük. A három férfi elmesélt történeteiben szerelmek, öngyilkosságok, lekésett vonatok, akasztások, kivégzések is előfordulnak, mindegyik végén a kérdéssel, hogy mi lett a nővel?
Béres László értelmezésében a nagy kérdés mégis az, hogy ki, vagy mi ez a nő? Hiszen lehet a nagy ő, a beteljesületlen szerelem, de lehet a tökéletességre való törekvés is. Kérdés az is, hogy a három színész miért van együtt, mi az, ami összetartja őket. A rendező válaszában mindhárman utazók az élet színpadán. Béres László pont ezekért a gondolatokért választotta ezt a darabot a gyulai fesztivál Erdélyi hetének végére, tapasztalt erdélyi színészek közreműködésével. Úgy vélte, az előadókat a játék és a visszaemlékezés öröme tartja egybe, így az élet és a darab ebben a felállásban nagyon egymásra talált.