Jövő héten kezdődik az Operaház 139. évada

A Magyar Állami Operaház Mítosz & történelem címmel hirdette meg 2022/2023-as tematikus évadát. Az Andrássy úti Ybl-palotában és az Eiffel Műhelyházban több mint háromszáz különféle méretű és jellegű színházi előadást és foglalkozást, harminchétféle repertoárdarab mellett tíz kisebb-nagyobb bemutatót, köztük öt egész estés, nagytermi produkciót tűz műsorára az intézmény. Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját kérdeztük az idei első premierről, arról, milyen érzés újra a történelmi épületben kezdeni a színházi szezont, valamint a gyermekeknek szánt programokról.

Budapest, 2022. március 11. A Magyar Állami Operaház megújult nézõtere a 2022/2023-as tematikus évadot bejelentõ sajtótájékoztató napján, 2022. március 11. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI

MÍTOSZ, TÖRTÉNELEM, VILÁGSZTÁROK
A mítoszok és a történelem egymásra épülő, oda-vissza érvényes kapcsolata ihlette a dalszínház 2022/23-as szezonját, sok opuszát mitológiai esetek, magánmitológiák, illetve történelmi események ihlették. Az évad esszenciáját jövőre újra a májusban megrendezett tematikus fesztivál adja, amely ez alkalommal a MítoszFeszt címet viseli. Itt többek közt tíz, nagyrészt az antik korból ihletet merítő, mitikus előadás látható, olyan repertoárdarabokkal, mint az Elektra, az Íphigeneia Tau­riszban vagy az Ariadné Naxoszban. 2022 novemberében pedig az intézmény teljes terjedelmében tűzi műsorára a teljes wagneri Ring-tetralógiát is. M. Tóth Géza rendezését magyar művészek tolmácsolásában tekinthetik meg az érdeklődők, az egyetlen vendégművész Loge szerepében az ugyancsak magyar származású Adrián Eröd lesz.
A Magyar Nemzeti Balett Boris Eifman A Pygmalion-hatás című, egész estés balettjének magyarországi premierjére készül, valamint Bartók két táncművét is új felfogásban mutatja be: A fából faragott királyfi Velekei László, A csodálatos mandarin Venekei Marianna első balettmester koreográfiájával valósul meg. Emellett pedig nagyszabású klasszikus balettelőadások is visszatérnek az együttes repertoárjára. A társulat bővelkedik turnékban és vendégszereplésekben is, a Bánk bán produkció 2022 októberében az ­indiai Mumbaiban, az Előadó-művészetek Nemzeti Központjában csendül fel koncertszerű változatban, A denevér színpadi változatának három előadásból álló sorozata és egy magyar kamaraest társaságában. A művészek tízállomásos japán turnén is részt vesznek A varázsfuvola című előadással, s itt az Opera Zenekar több Beethoven-koncertet is ad.
 

Világsztárokban idén sem lesz ­hiány. Szeptember 25-én a Szerencsejáték Zrt. támogatásával a Magyar Állami Operaházban lép fel Anna Netrebko világhírű szoprán, akit a zongorás dalesten a világsztár Pavel Nebolsin kíséri, közreműködik Elena Maximova mezzoszoprán. 

Debussy, Dvorák, Rahmanyinov, Rimszkij-Korszakov és Richard Strauss dalai mellett a műsorban részletek hangoznak el többek közt Cilea Adriana Lecouvreur, ­Charpentier Louise, Csajkovszkij Pikk dáma, Leon­cavallo Bajazzók, Saint-Saëns Sámson és Delila és Offenbach Hoffmann meséi című operáiból.

TOSCA AZ ÖTVENES ÉVEKBEN
Igazi közönségkedvenc operát, a Toscát rendezi most a főigazgató, amely az első premier-előadás lesz ebben az évadban. – Egy külföldi koprodukció hirtelen kútba esése miatt kezdtem foglalkozni a darabbal márciusban. E héten indítottuk a próbákat, így még csak a legelején járunk. A tavaszi Hunyadi-produkcióhoz képest 

ez többolvasatú darab: (ál)történelmi drámát, valós politikai thrillert és fájó szerelmi drámát is magában hordoz, ráadásul a tagadhatatlan vallásellenesség is része a cselekménynek. Térben és időben is közelebb hoztuk a történetet, Róma spanyol megszállásának fojtogató légkörét az 50-es évek Budapestjén mutatjuk be, a „felszabadító” szovjet tankok árnyékában. Míg ott a St. Andrea della Valle-templom, a Farnese-palota (ma francia követség) és a vatikáni Angyalvár a helyszín, nálunk a Regnum Marianum, az Andrássy út 60., az Operaház és a Sztálin-szobor tribünje ihlette a helyszínek sűrű sorát. 

Vigyázunk rá, hogy a külsőségek ne legyenek túl konkrétak, mert a Tosca mégis egy kamaradráma és örök történet, igazi remekmű viszont, amelynek új „ruháját” az előző klasszikus produkció 34 esztendeje után énekesekkel, karmesterrel, látványtervezővel közösen alakítjuk ki – csak a rendezőé az első meg az utolsó szó.

Borítókép: A felújított nézőtér (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)