Az aranypecséttel megerősített uralkodói kiváltságlevelek, az úgynevezett aranybullák között kiemelkedő hely illeti meg II. András király 1222-ben kibocsátott oklevelét. Bár hét példányban adták ki, egy sem maradt korunkra eredetiben, hiteles szövegét Nagy Lajos király 1351. évi átírásából ismerjük. A nemzet emlékezete – a magyar történelem mérföldkövei című, panorámavetítéssel kísért tárlaton Magyarország történetének sorsfordító dokumentumai között ez alkalommal az aranybullához kapcsolódó iratok eredeti példányait tekinthetik meg az érdeklődők.
A levéltári nyílt napon Kurecskó Mihály főlevéltáros mutatja be II. András, Imre király, IV. Béla aranypecsétjét és okleveleit, valamint az 1351-es Nagy Lajos-féle aranybulla-átiratot.
A korabeli mesterségek, a hétköznapi élet eszközei és ruházat megismertetésén túl XIII. századi közkedvelt társasjátékokkal, pénzverőműhellyel és lantmuzsikával készülnek a szervezők.
Mindörökre érvényben maradjon! címmel ismeretterjesztő filmet vetítenek, amely az 1222-es aranybulla történetét, jelentőségét, oklevél- és pecséttani érdekességeit járja körül Rácz György főlevéltáros segítségével.
Emellett fotóstanddal és kvízjátékkal is készülnek a szervezők, további információk az intézmény honlapján érhetők el.
A levéltár oldalán olvashatjuk, hogy nemcsak az aranybulla szövegét ismerjük, hanem II. András király egyik kétoldalas aranypecsétje is megvan, épp olyan, amilyen az 1222-i aranybullán is függhetett egykor.
Az aranybullának – mind a szövegének, mind az aranypecsétnek – a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára az első számú őrzője.
Az aranybulla 1222-es kiadását követően évszázadokon át meghatározó volt, noha szövegét már saját századában is többször átírták, a későbbi századokban pedig a politikai és jogi gondolkodás mindig saját korának társadalma és nyelve szerint értelmezte a rendelkezéseit.
A későbbiekben az 1222-es törvény szövegét tekintették az első írott magyar „alkotmánynak”, elsősorban azért, mert az uralkodó és a kiváltságokkal rendelkező nemesség egyezségét látták benne: a királyi hatalom korlátozását, a középkori értelemben vett szabadságjogok elismerését.
A decretumban a Szent István napjára előírt, panaszokat meghallgató székesfehérvári gyűlés a későbbi országgyűlések előképe lett, a magyar parlamentarizmus kialakulásának egyik alappillére. A magyar aranybullát méltán emlegetik Európa első szabadságlevelei között mint a társadalmi szerződések középkori előzményét, többször párhuzamba állítva és kapcsolatot feltételezve a Magna Cartával.
A magyar államiság szempontjából nagy jelentőségű dokumentum kiadásának 800. évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár több programmal is emlékezik. Közülük említünk néhányat. A Magyar Posta Zrt. alkalmi bélyeg kibocsátásával ünnepli az aranybulla 800. évfordulóját. A megemlékezés része egy reprezentatív aranybullakötet kiadása is, melynek első egysége az aranybulla fennmaradt szövegeinek filológiai módszerekkel megállapított eredeti latin nyelvű szövegét, magyar és angol nyelvű fordítását, valamint az aranybullával kapcsolatos tudományos tanulmányokat közöl.
A második egység egy hasonmás- (fakszimile-) gyűjtemény, amely tartalmazza I. Nagy Lajos, Mária királynő, Zsigmond király és Mátyás király törvényeit, amelyek átírják és megerősítik az aranybulla szövegét, valamint II. András egy adománylevelének fakszimiléjét, amit eredetileg az uralkodó aranypecsétjével (aranybullájával) erősítettek meg.
A levéltár az aranybulla-emlékév alkalmából levéltár-pedagógiai programokkal, ismeretterjesztő rövidfilmekkel és online játékokkal is várja a látogatókat.
Az államalapítás ünnepe 
