2013 májusában egy ország figyelte aggódva a híreket, amikor a Mount Everest első magyar meghódítója, Erőss Zsolt a társával együtt eltűnt a Himalájában. Bár mindenki más még reménykedett, felesége, Sterczer Hilda élő adásban jelentette be, hogy felesleges az újabb mentőexpedíciók szervezése. A következő hetekben a média szisztematikusan próbálta megtörni az asszony keménységét. A gyönyörű felvételeken, a hegyek között ballagó asszony nagyon fontos gondolatai a film elején hangzanak el, szinte előrevetítve az eseményeket: „A csúcson vagyunk a legtávolabb az élettől”;
A félelmeinkről, a kétségeinkről, de főleg a halálról nem beszélünk… hanem szép csendben elviseljük.
Sterczer Hilda szerepét Pál Emőke, a gyergyóremetei születésű, Kolozsváron élő színművész alakítja. A színésznő kitűnő játékában egyszerre képes megmutatni Hilda magabiztos és tárgyilagos oldalát, és azt az esendőséget, amit nem láthatott senki. A film az utóbbira fókuszál. Látjuk, ahogyan Hilda lassan elfogadja férje halálát, és azt is, ahogy tudatosul benne, szüksége van a gyászra, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá. Pál Emőkét kérdeztük, hogyan készült lelkileg és fizikailag a filmre. – Voltak egyszerűbb felkészülési metódusaim – mesélte a színésznő.
Először a fizikai felkészülésnek fogtam neki. Megpróbáltam úgy kinézni, mint egy sportoló. Edzőterem, erősítés, izomépítés következett. Falmászóterembe jártam, sziklát másztam, via ferratára Gyergyóba, a Gyilkos-tóhoz mentem. Jártam túrázni is a hegyekbe, hogy megérezzem, milyen érzés az ő szenvedélyük. A következő könnyebben behatárolható feladatom az volt, hogy próbáltam minél többet olvasni Sterczer Hilda és Erőss Zsolt kapcsolatáról, elolvastam a Hildával készült interjúkötetet, és dokumentumfilmeket néztem hegymászókról. Elolvastam az Erőss Zsolt eltűnéséről szóló sajtóanyagokat, amelyek részletesen bemutatták az eseményeket, minden létező anyagot felkutattam. Következő lépésként a forgatókönyv anyagával foglalkoztam. Az felszabadító volt, hogy a rendezővel abban maradtunk, nem próbálom „utánozni” őt, nem kell úgy viselkedni, mozogni, beszélni, mint ő. Inkább a lényegét, a belső tartalmait igyekeztem megragadni.
A színésznő találkozott is Sterczer Hildával, voltak együtt hegyet mászni, helyszínkeresésen, volt lehetősége vele együtt utazni, beszélgetni. Mint mondta, volt alkalma megfigyelni őt. – De sosem kérdezgettem a részletekről, hiszen a rendező előzőleg már elvégezte a kutatómunkát. Sándor szűrőjén keresztül ismerkedtem meg az eseményekkel, Hilda történetével, a gyászfolyamat során történt állapotváltozásaival – mondta. Csoma Sándor már korábban fölkereste a filmmel kapcsolatban, akkor még nem volt rá pénz, és forgatókönyve sem, csak az elképzelés. – Azt mondta, általában úgy ír, hogy először a színészt választja ki, majd rá írja a forgatókönyvet. A laptopja háttérképeként sokáig az én arcom volt kitéve. Ez egy inspirációs forrás volt számára – mondta Pál Emőke.
Hilda karaktere miatt sokat sírtam a forgatáson, mert felgyűltek bennem érzelmek, és nem tudtam máshogyan levezetni. A szereplő viszont nagyon tartotta magát. Nekem azt a fájdalmat meg kellett teremtenem magamban, próbáltam elnyomni, erősnek mutatkozni, néha viszont kitört belőlem. Erre az érzelmi hatásra nem tudtam előre felkészülni. Ez egy kis költségvetésű játékfilm, nem sok próba előzte meg a forgatást. Ott helyben kellett megteremteni a szituációkat, de Csoma Sándor nagyon szépen vezette a játékomat
– foglalta össze a színésznő.
A rendező a film sajtóvetítése után elmondta: régóta tervezte, hogy egyszer Erőss Zsolttal kapcsolatos filmet készít. Mindig rendkívül izgalmasnak találta a magyar hegymászó karakterét, közel állt hozzá az a fanatizmus és mániákusság, amellyel Erőss Zsolt a hegymászáshoz viszonyult. – Én is hasonló elhivatottsággal állok a filmkészítéshez. Ehhez jött hozzá, hogy néhány éve, személyes érintettség okán, elkezdtem ismerkedni a gyász, a hiány, a veszteség érzésével – mondta Csoma Sándor.
Elmondta, hogy amikor elolvasta Révész Szilvia A hópárduc felesége című interjúkötetét, a könyvnek és a személyes tapasztalatnak köszönhetően megtalálta azt a perspektívát, amivel a történetet a legőszintébben és új köntösben tudja bemutatni. Megszületett a felismerés, hogyan tudja összekapcsolni azokat a dolgokat, amelyek alkotóként mélyen érdeklik. Erőss Zsolt személye és a gyász megélése Sterczer Hilda személyében ért össze.
A filmben a hatéves Nagy Enikő játssza Erőss Zsolt és Sterczer Hilda kislányát, Gerdát. A film több megkönnyezendő jelenetében láthatjuk a kislányt, aki olykor tapasztalt színészeket is felülmúló, döbbenetes alakítást produkált. Csoma Sándor első nagyjátékfilmjét a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjában fejlesztették. A Magasságok és mélységek forgatókönyvét Csoma Sándor írta, folyamatosan egyeztetve Erőss Zsolt özvegyével. A film producerei Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan. Az operatőr Tóth Levente, a vágó Márton Dániel, a zeneszerző Balázs Ádám volt. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a JUNO11 Pictures produkciójában és Romwalter Judit koproducer jóvoltából a SPARKS Camera & Lighting koprodukciójában készült.
