– Az Európai Hidak fesztivált 2013-ban azért hívtuk életre, mert úgy éreztük, hogy bár Európában együtt élünk más nemzetekkel, mégsem ismerjük eléggé egymás kultúráját és hagyományait, miközben az Európai Unión belül a közös jövőt kell terveznünk. Azt gondoljuk, hogy a párbeszéd kialakítása a megismerés egyik meghatározó szintje lehet. Számunkra ez elsősorban azt jelenti, hogy ízelítőt adunk egy-egy európai ország kulturális és művészeti értékeiből egy általunk szervezett, közel kéthetes fesztiválon – mondta a programsorozat megalapításának hátteréről Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.
Az összművészeti kisfesztiválnak indult programsorozat mára koncepciót váltott, de fő célja és üzenete nem változott:
Sikeres összművészeti fesztiválként indult a program: különböző műfajokban, a klasszikus zenétől egészen a képzőművészetig kaptak bemutatkozási lehetőséget a művészek. Nagy örömünkre néhány év elteltével azt vettük észre, hogy a partnerországok is rendkívül lelkesen álltak az együttműködéshez, ám még tovább szerettük volna fejleszteni a fesztivált, hiszen a kétoldalú kapcsolatok létrehozását tűztük ki célul. Éppen ezért találtuk ki 2021-ben, hogy egy-egy ország helyett egy-egy városra fókuszálunk
– hangsúlyozta a vezérigazgató. Mint mondta, az első ilyen együttműködés Berlinnel valósult meg, és azzal a tanulsággal zárták a tavalyi fesztivált, hogy ez az új koncepció egy sokkal jobb, hatékonyabb forma: nálunk volt a Budapest–Berlin híd egyik hídfője, majd a kiemelt programjainkat bemutattuk a berlini közönségnek is, a másik hídfőnél. A német főváros abból a szempontból is különleges helyszín, hogy nagyon sok magyar vonatkozása van.
2022-ben az Amszterdam–Budapest híd megépítésére vállalkozik a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar: – Fontos, hogy nyitottak legyünk egymás felé, és belekóstoljunk a másik kultúrájába. Magyarország nyugat-európai megítélése sajnos nem túl jó, éppen ezért lényegesnek tartom, hogy olyan produkciókat mutassunk be, amelyek az értékeinkre irányítják a figyelmet – hangsúlyozta Káel Csaba.
Ez egy viszonylag kis fesztivál, azonban szélesebb közönséget szólít meg, hiszen nemcsak magasművészeti programokkal, hanem a populárisabb produkciókkal is készülünk. E rövid betekintések jól rávilágítanak arra, hogy mennyi ponton kapcsolódunk a másikhoz – annak ellenére, hogy nem szomszédos országok vagyunk –, olyan területeken is, melyekről korábban nem gondoltuk volna
– tette hozzá.
A vezérigazgató a nemzetközi együttműködések hátteréről a következőket emelte ki: – A Müpa szerencsés helyzetben van, mert tagja az Európai Koncerttermek Szövetségének, ami – csak hogy egy hétköznapi példával érzékeltessem ennek jelentőségét – e szcénában körülbelül ahhoz fogható, mintha bejutottunk volna a Bajnokok Ligába fő táblájára. Európa-szerte a huszonkét legnagyobb koncertteremmel és előadó-művészeti központtal dolgozhatunk együtt; ilyen például a bécsi Musikverein, a párizsi Philharmonie de Paris vagy éppen a londoni Barbican Centre, s ilyen az amszterdami Concertgebouw is. Utóbbival komolyzenei téren rendkívül aktív kapcsolatot ápolunk, ami jelentősen megkönnyítette az idei fesztivál szervezését, és a kapcsolat elmélyítését – jegyezte meg.
Káel Csaba elmondta azt is, hogy arra biztatja a nézőket, látogassanak el minél több programra, mert nagyon jó személyesen megtapasztani azt, hogy egy másik városban mit éreznek, látnak, hallgatnak az emberek, miközben mi is lehetőséget kapunk a megszólalásra.
Habár egy kis lélekszámú nép vagyunk, mégis megannyi kulturális kinccsel büszkélkedhetünk, s ez a fesztivál ezeket is bemutatja. Idén Amszterdammal építjük a hidat, jövőre pedig Rómával működünk együtt
– zárta gondolatait Káel Csaba.
