Háborgó táncosok és a főigazgató

Óriási felháborodást váltott ki a hazai táncművészek körében az a bírálat, amelyet Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója fogalmazott meg az Origó.hu-n közölt Édes Néném című sorozatában a táncképzéssel kapcsolatban. A megsértett művészek nyílt levélben utasították vissza a főigazgató szavait.

Budapest, 2019. február 21. A Magyar Nemzeti Balett művészei táncolnak az Órák tánca című balettbetétben Amilcare Ponchielli Gioconda című operájának próbáján az Erkel Színházban 2019. február 20-án. A művet február 22-én mutatják be Almási-Tóth András rendezésében, Kesselyák Gergely karmester vezényletével. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A viszály onnan indult, hogy Ókovács Szilveszter múlt csütörtökön megjelent írásában alaposan leszólta a táncművészeti képzést. Úgy fogalmazott, hogy „a hazai táncképzés immár huzamosabb ideje képtelen évente öt-hat olyan profi balettművészt kiforogni magából, aki magyar, aki klasszikusban is erős és aki itthon képzeli el a karrierjét. A végzősök számra ugyan megvannak, de már előfordul fiú nélküli évfolyam vagy magyar növendék nélküli osztály (sok külföldi vendéghallgató diplomázik Budapesten, ami remek dolog, de ha felvesszük a társulatba, akkor sem a »magyar vonalat« erősíti).”

A további szövegből az derül ki, hogy Ókovács véleménye nem afféle légből kapott elgondolás. A főigazgató az okokat is tudni véli. Egyfelől 

hibának tartja, hogy 1948-ban az Operától szovjet mintára elcsatolták a saját balettintézetét, 

továbbá 

hiba volt 2002-ben az Operaháztól messze költöztetni a klasszikus képzést, de természetesen a korszellem is hibás, hisz ma már ki tesz bele tíz év kemény munkát olyasmibe, aminek a kimenetele legalábbis bizonytalan?

A későbbiekben leírja, hogy az Operaház ugyan együttműködik a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, ahol azonban „gyenge a vízhozam”. Ezért másik forrással is próbálkoznak: „2016 óta működtetjük a Magyar Nemzeti Balettintézetet, ahol több mint száz kis magyar gyerkőc tanul balettozni. E két forrásból többet nyerünk” – fogalmaz Ókovács Szilveszter.

KOSSUTH-DÍJASOK NYÍLT LEVELE

A hazai táncművészet egészét sokszorosan bántó cikket másnap már 

Kossuth-díjas táncművészek utasították vissza, nyilvánosságra hozva azt a nyílt levelet, amelyben leírják, hogy alaptalannak és károsnak tartják az Operaház főigazgatójának szavait. 

Úgy fogalmaznak: „A magyar kultúra ezen kis, ám igen sikeres területén, a táncművészetben kifejezetten ártalmas, romboló az ön véleménynyilvánítása, mellyel sárba tiporja a táncszakma múltját, valamint az utánpótlás jelenét és jövőképét. Mindezt úgy, hogy amit állít az intézményről, tényszerűen nem igaz.” Arra kérik a kritikust, hogy „a továbbiakban tartózkodjon a Magyar Táncművészeti Egyetem szakmai megítélésének nyilvános közzétételétől”. Hozzáteszik: a továbbiakban is kiállnak a Magyar Táncművészeti Egyetem magas szintű szakmai munkájának elismerése mellett, és biztosítják az egyetem polgárait további támogatásukról.

A nyílt levelet Orosz Adél Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház mesterművésze, Hágai Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház mesterművésze, Volf Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház mesterművésze, Bozsik Yvette Kossuth- és Harangozó-díjas, érdemes művész, Popova Aleszja Kossuth- és Harangozó-díjas, érdemes művész, ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház mesterművésze, Kiss János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész, az MMA alelnöke, Zsuráfszky Zoltán Kossuth- és Harangozó-díjas, érdemes és kiváló művész és Oláh Zoltán Kossuth- és Harangozó-díjas művész írta alá.

FELHÁBORODÁS ÉS CSALÓDÁS

Ókovács Szilveszter átlépte a Rubicont

– foglalta össze véleményét a kérdésről az Index.hu megkeresésére Kiss János, a Magyar Táncművészeti Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. Hozzátette: felháborodását és csalódottságát nehéz szavakba önteni.

A tényeket illetően elmondta, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetemen a magas szintű táncművészképzés kilenc évet ölel fel. Ilyen színvonalú képzés csupán három létezik Európában. Az oktatás színvonalát tükrözi, hogy „végzett hallgatóink közül – akiknek az Operaház nem ajánlott fel szerződést – többek között a bécsi Staatsoperben, a zágrábi Nemzeti Színházban, a brnói Nemzeti Színházban táncolnak szólistaként, és kiemelkedő alkotók világpremierjeiben táncolnak főszerepeket”. Ezzel szemben az Operaház csupán amatőrtanfolyam-jellegű képzést tart fenn, amelyet három-négy év után kénytelenek elhagyni a tanulók – fogalmazott az Index.hu-nak Kiss János.

Lapunk kérdésére válaszolva a Magyar Táncművészeti Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke megerősítette, hogy 

mélységesen felháborodott és egyben elkeseredett Ókovács Szilveszter napokban megjelent írását olvasva. Szerinte ha a kulturális örökségünk egyik kulcsfontosságú intézményének, a Magyar Állami Operaháznak a főigazgatója kijelent valamit, annak hatalmas súlya van.

Az elnök kiemelte, hogy amikor a Magyar Táncművészeti Egyetem fenntartójának vezetőjévé választották, az első dolga az volt, hogy meghívta mesterét, Dózsa Imrét, aki az Operaház főtanácsadója és a Solymosi Tamást, a Magyar Nemzeti Balettintézet igazgatóját egy beszélgetésre, amelyen biztosította őket arról, hogy maximálisan együtt kívánnak működni mindkét intézménnyel.

Azt a célt tűztük ki, hogy tíz éven belül Európa meghatározó egyeteme legyen a Magyar Táncművészeti Egyetem 

– hangsúlyozta Kiss János, hozzátéve: ehhez természetesen szükség van az együttműködésre. Ám Ókovács Szilveszter nem hajlandó egyeztetni. Ez a helyzet a magyar kultúra, a magyar táncművészet és az operajátszás szempontjából sem jó.

– A magyar tánctársadalom nevében kikérem magamnak és visszautasítom Ókovács Szilveszter megjegyzéseit. Viszont teljes mértékben együttműködő vagyok, mert az a felelősségünk, minket azzal bíztak meg, hogy a magyar táncképzés jövőjéről gondoskodjunk. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy – amint már elmondtam – Európa és a világ meghatározó egyeteme legyünk. Ami nem azt jelenti, hogy eddig nem voltak kiváló művészeink – szögezte le Kiss János, aki a kialakult helyzetről írásban tájékoztatta Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztert és Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt. Mint mondta, azt sem tartja kizártnak, hogy jogi útra tereli az ügyet, hiszen Ókovács Szilveszter állításaival etikai és anyagi károkat okoz. Emellett pedig olyan feszültséget teremt a magyar kulturális életben, amire egyáltalán nincs szükség ebben a nehézségekkel teli világban.

MODELLVÁLTÁS, FEJLŐDÉS

A táncművészeti egyetem az utóbbi egy évben, amióta modellválltó, kuratóriumi fenntartású egyetemé vált, nagymértékű fejlesztéseken és pozitív változásokon ment keresztül. 

A mai napon indul egy új koreográfus osztály, olyan, már ismert táncosokkal, koreográfusokkal, mint Fodor Zoltán, Feledy János, Fülöp Tímea, ifj. Zsuráfszky Zoltán, Tókos Attila, Lukács Ádám. Olyan kiváló művészek fogják ezt az osztályt oktatni, mint Zsuráfszky Zoltán, Juronics Tamás, Mihályi Gábor, Vincze Balázs, Velekei László, Barta Dóra, Topolánszky Tamás és Frenák Pál. A balettművészképzésen tanuló hallgatók ezen a nyáron is rangos nemzetközi versenyeken nyertek komoly díjakat – fejtette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Bozsik Yvette Kossuth-díjas, egyetemi tanár, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja, a koreográfus tanszék vezetője.

– A legfontosabb feladatunk nekünk, táncművészeknek, koreográfusoknak, alkotóknak, tanároknak és intézményvezetőknek, hogy példamutatóan egymást segítsük, hogy minél szélesebb körbe juttassuk el szakmánk, a táncművészet szépségét és különleges művészi kvalitását – fejtette ki Bozsik Yvette, hozzátéve, hogy saját személyes sérelmei­ket és érdekeiket háttérbe szorítva, a közönségnek és a jövő nemzedéknek, a táncot szerető vagy táncolni vágyó gyermekeknek pozitív jövőképet kell tudjanak mutatni. Bozsik Yvette szerint ezzel a csodálatos, erőt próbáló feladattal nem összeegyeztethető egymás értékeinek, munkáinak lenézése, kritizálása. 

Nemzeti intézményeinknek egymást segítve, támogatva kellene képviselnie a magyar kultúra egyedi, világszínvonalú értékeit határon innen és túl 

– tette hozzá.

Borítókép: A Magyar Nemzeti Balett művészei (Fotó: Szigetváry Zsolt)