Minden év szeptemberében a Magyar Állami Operaház különleges koncerttel ünnepli meg zenekara fennállásának 185. évfordulóját, amelynek elődjét, a hajdani Pesti Magyar Színház, majd Nemzeti Színház zenekarát Erkel Ferenc alapította 1837-ben.
A hangverseny egyben a 2022–2023-as Mítosz & történelem, tematikus évadának nyitókoncertje is, amelynek műsorán kizárólag olyan magyar szerzők alkotásai szerepelnek, melyek a mítoszhoz vagy történelemhez köthetők. Az Opera Zenekart az esten Kocsár Balázs, az Operaház fő-zeneigazgatója vezényli.
A koncertet Liszt Ferenc két műve foglalja keretbe. Nyitányként a Prométheusz csendül fel, amelyet Herder A láncaitól megszabadított Prométheusz című drámájának előzenéjeként komponált a szerző, majd önálló szimfonikus költeményként is megjelent. Zárásként a Tasso – Panasz és diadal (Lamento e trionfo) című alkotás csendül fel, amely Torquato Tassónak állít emléket. A reneszánsz itáliai költő munkássága és tragikus sorsa sok művészt megihletett, életéből Goethe drámát is írt. Liszt eredetileg a német író születésének századik évfordulója alkalmából a weimari színházban megtartott előadáshoz tervezett nyitányt írni, ami végül ugyancsak nagyszabású szimfonikus költeménnyé nőtt, és a költőhős emberi és művészi kiteljesedését dolgozza fel.
Az Opera 185 elnevezésű koncert emellett két XXI. századi művet is tartogat a közönségnek: Kocsár Miklós Concerto lirico című darabját Szűcs Máté 2001-es diplomakoncertjére komponálta; a világszerte ismert brácsaművész most több mint két évtizeddel az ősbemutató után ismét szólistaként működik közre az előadásban.
Szűcs hét éven át volt a Berlini Filharmonikusok első szólóbrácsása, de dolgozott a Flamand Királyi Filharmonikusok Zenekarában, a Bambergi Szimfonikusoknál, a Drezdai Staatskapellénél, a Hesseni Rádió Szimfonikus Zenekarában és a Brémai Német Kamarafilharmóniában is, s rendszeresen lép fel olyan világhírű szólistákkal, mint Frank Peter Zimmermann, Vadim Repin, Janine Jansen, Baiba Skride és Vladimir Mendelssohn, Baráti Kristóf, Várdai István és Várjon Dénes.
Ezt követően Hollós Máté A mítosz születése című szimfonikus költeményének ősbemutatóján vehet részt a nagyérdemű, amelynek poézise, kidolgozottsága minden bizonnyal a közönség körében is tetszést arat majd.
2020 őszén tűzte ki célul a Magyar Állami Operaház azt a vállalását, hogy minden évben október 1-jén a zene világnapja alkalmából előadja Mahler monumentális VIII. „ezrek” szimfóniáját. Az Eiffel Műhelyház mozdonycsarnoka után idén a Magyar Állami Operaház ad helyszínt a rendkívüli eseménynek, amelyen Sümegi Eszter, Létay Kiss Gabriella, Szemere Zita, Szántó Andrea, Meláth Andrea, valamint Horváth István, Haja Zsolt és Palerdi András éneklik a szólista szerepeket, a Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát és Gyermekkarát pedig Hamar Zsolt, a Pannon Filharmonikusok és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar korábbi zeneigazgatója dirigálja.
Mahler VIII. szimfóniáját, amely a kantátától az oratóriumig számos műfajt foglal magába, a zenetörténetben korábban soha nem látott méretű apparátusra írta. A két tétel alapjául szolgáló, egymás mellé helyezett két szöveg, a teremtő szellemet dicsőítő Veni, creator Spiritus kezdetű középkori latin himnusz, valamint Goethe Faustjának zárójelenete, amely ennek jelenkori megvalósulásaként is értelmezhető.
