Levéltári rangot kapott a Retörki archívuma

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár és a Népfőiskola Alapítvány közösen tartott sajtótájékoztatóval egybekötött szakmai bemutatót ma Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke is. A jelenlévők megkaphatták a Retörki forráskiadvány-sorozata első kötetét, amely a Pozsgay Imre-archívumban őrzött irathagyatékból származó, az 1956-os események átértékelésével foglalkozó források kritikai kiadása.

Fotó: Újvári Sándor

A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (Retörki) archívuma az intézettel egy időben, 2013–2014-ben jött létre, előbb osztályként, majd 2021-től kezdődően külön szervezeti egységként. Idén áprilisban a Levéltári Szakfelügyelet javaslata alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma a közel évtizedes szakmai munka és a jogszabályi háttér meglétének elismeréseként 2022 tavaszától engedélyezte, hogy az archívum a továbbiakban nyilvános magánlevéltári besorolású, bejegyzett levéltárként működjön.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke a beszédében kiemelte:

A hetvenes, nyolcvanas években a magam gyűjteménye elsősorban nyugatról származott: a tengerentúlról átcsempészett újságok, újságkivágások, kéziratok és a környező országból olyan szövegek voltak, amiket indigóval terjesztettünk, másoltunk. A határon áthozni könyvet, folyóiratot, írást mindig kockázat volt, de ha el is vettek valamit, az nyugtatott meg, hogy a fejünk nem vámköteles. Ez a bővülő magángyűjteményem lett az alapja a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet Archívumának, amit Bíró Zoltánnal, a Retörki akkori főigazgatójával, együtt alapítottunk meg.

Nyári Gábor, a Retörki ügyvezető igazgatója a beszédében köszönetet mondott Lezsák Sándornak és azon jelenlévőknek, akik saját gyűjteményükkel vagy szakmai tudásukkal segítették, gyarapították az elmúlt évtizedben a Retörki archívumát, levéltárát. Kitért arra is, hogy ezek a maradandó értékű iratok, képek, hang- vagy videóanyagok a történelmünkről tanúskodnak, és segítenek a XX. századi múltunkat meghatározó folyamatok megismerésében, feldolgozásában és megértésében. – Külön öröm számomra – tette hozzá Nyári Gábor –, hogy az adományozók és letevők között számos olyan személy van, aki maga is a történelmi folyamatok aktív szereplője volt, így sok esetben nemcsak egy-egy irategyütteshez jutottunk hozzá, hanem legalább ennyire fontos személyes történetekkel ismerkedhettünk meg, amelyek adott pillanatokban kihatottak egy közösség vagy akár az egész nemzet sorsára.

Fotó: Újvári Sándor

A Retörki ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra is, hogy tegnap volt a lakiteleki találkozó 35. évfordulója, amikor is Lezsák Sándor háza kertjében, a felállított sátorban

olyan esemény zajlott, amely a rendszerváltás egyik kiindulópontja lett.

 – Azt hiszem, szimbolikus jellege is van annak – tette hozzá –, hogy harmincöt évvel később szintén Lakiteleken ünnepelhetjük meg egy a rendszerváltás folyamatait fókuszában tartó hazai gyűjtemény levéltári rangra emelkedését.

Riba András László, a Retörki levéltári és szakmafejlesztési igazgatója a beszédében így fogalmazott:

Mindannyian tudjuk, hogy az ember rövid- és hosszú távú memóriával rendelkezik. Talán nem túlságosan erőltetett párhuzam, ha azt mondom önöknek: egy országnak, népnek, nemzetnek is lehet rövid- és hosszú távú memóriája, emlékezete. Történelmi közelmúltunkban a rendszerváltás olyan meghatározó esemény, hogy vitán felül áll, a nemzet hosszú távú emlékezetében is helyet fog foglalni.

Az eseményen jelenlévők megkaphatták a Retörki forráskiadvány-sorozata első kötetét, amely a Pozsgay Imre-archívumban őrzött irathagyatékból származó, az 1956-os események átértékelésével foglalkozó források kritikai kiadása. A sorozat tervezett első hat kötetéből a további öt kiadványt még az idei esztendőben kiadják.

Borítókép: Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben (Fotó: Újvári Sándor)