időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo
Vasárnap tartják az állatok világnapját a Budakeszi Arborétumban

A legzöldebb arborétum

Bényei Adrienn
2022.10.04. 12:05 2022.10.05. 15:07
A legzöldebb arborétum

Szélben susogó hatalmas, őshonos fák, örökzöldek, romantikus sétányok várják a Budakeszi Arborétumban a kikapcsolódni vágyókat, a csendet és természetet kedvelő látogatókat. Évről évre bővülő programjaik egy-egy természeti esemény, hagyomány vagy ünnep köré szerveződnek. Most hétvégén, vasárnap ünneplik az arborétumban az állatok világnapját a témához kapcsolódó változatos programokkal.

A Budakeszi Arborétum Budakeszi és Telki között fekszik, 30 hektár területen. Hatalmas székelykapun léphetünk be területére, amelyet Kádár Ferenc, a Pátyon élő operaénekes, képzőművész, fafaragó alkotott. Az ősi szimbólumokkal teli kapu díszítőelemei között szerepel a Pilisi Parkerdő Zrt. jelképe, a Duna fölé magasodó hegyeken álló holló, utalva Mátyás királyra, valamint a Budakeszi Arborétum logója is. A látogatókat a kapura faragott, „Ittenjáró embertársam, ha erényes kebeled, akkor nyíljon Neked kapunk s legyen Isten Teveled” mondat üdvözli. Az arborétum szabályos úthálózata mintegy 12 km hosszú, amely különböző, zömében örökzöld növények gyűjteményét mutatja be a látogatóknak. A tavaszi időszakban számos hagymás növény díszíti a kertet, hóvirág, krókusz, nárcisz és később a fürtös gyönygyike. A virágos díszcserjék sokasága folytatja a virágzást, köztük a különleges bazsarózsa. 

Látogatásunkkor a száraz időben rejtőzködő, különlegesen gazdag gombavilág a csapadékos időjárás hatására szemet gyönyörködtető látványossággá vált. A gombaszedés tilos a területen, így teljes pompájukban láthatjuk a különböző gombafajokat, melyek, mint az arborétum ügyvezetőjétől, Tomsits Nórától megtudtuk, „boszorkánykörben” nőnek. A boszorkánykör, más néven boszorkánygyűrű ma már ritkán látható, a gombák növekedése során természetesen létrejövő jelenség. 

A gombák szerveződésének formája, a földalatti táplálékfelvevő micéliuma sugárirányban növekszik, majd a kiindulási ponttól azonos távolságra, kör alakban, vagy ív mentén jelennek meg a termőtestek. A boszorkánykör elnevezés azon középkori hiedelemből származik, hogy boszorkányok, egyes népeknél a tündérek, manók éjszaka táncot jártak, és körülöttük jelentek meg a gombák. Az arborétum élővilágát egy kis dísztó színesíti, ahol a tavirózsák mellett a nőszirmok és a víz felszínén potyázó halak is megfigyelhetők. Az „Évszakok szoborcsoportnál” eldugott kis parkot találunk. A négy évszakot szimbolikus növények szobrai ábrázolják. Tomsics Nóra elmondta, hogy a Budakeszi Arborétumot több mint fél évszázada alapították. Az első évek után a növényállományt gyorsan növő fafajokkal való vegyítéssel igyekeztek védeni a vadkároktól, illetve emiatt döntöttek a terület bekerítése mellett is. A fiatal erdő az 1955-ben kezdeményezett kísérleti egzóta telepítési kutatási feladatoknak, később a településeket övező, közjóléti használattal érintett erdők alakjának kutatásához is megfelelő helyszínnek bizonyult. Így kezdődött az erdőtelepítés átalakítása erdőszerűen nevelt egzóta gyűjteménnyé. Az arborétum alapítása történetének első szakasza körülbelül 1970-ig tartott, ekkor az alapító Galambos Gáspár vezetésével megtörtént a korábban telepített, 1060 növényfajtából álló állomány részletes értékelése. 1978-ban az arborétum a Budai Tájvédelmi Körzet legdélebbi egységeként lett védett, mára pedig fokozottan védett területté nyilvánították. A bemutató növénykert főleg tűlevelű fajairól híres gyűjtemény, ezért is a legzöldebb arborétum. 

 

Az arborétum meghatározó fajai az egzóta – nem őshonos – tűlevelűek, illetve a kísérő, Budai hegyekben is őshonos alap fafajok, mint a hárs, kőris és tölgyek. Ezeket a fafajokat egészítik ki a leggyakoribb cserjék, mint például a madárbirs, a borbolya, a galagonya, a som, az orgona, a fagyal, a gyöngyvessző és a tűztövis. Az itt eltöltött nyugodt séták mellett a folyamatosan fejlődő, eszközrendszerében bővülő játszótér, valamint a színes programok kínálnak lehetőséget az aktív kikapcsolódásra. Az erdei tóban őshonos mocsári teknősök élnek, az állatsimogató területén pedig kis madárházban figyelhetőek meg kacagó gerlék és fürjek, ezzel is elősegítve a szemléltető oktatást, ami az arborétum fontos tevékenységei közé tartozik.

Jeles naphoz köthető programok is várják a látogatókat, mint a húsvéti tojáskeresés, a gyermeknapi „Erdei színház”, a madárgyűrűzés és esti séták. Kutyával is érkezhetnek a látogatók. Az erdei fedett pihenőhely kiváló helyszíne lehet születésnapoknak, csapatépítő tréningeknek, de gyönyörű, hatalmas fákkal körülvett rétjén esküvőket is rendeznek.

Most vasárnap ünneplik az arborétumban az állatok világnapját, a témához kapcsolódó változatos programokkal. Erre az alkalomra készülve rajzpályázatot hirdettek, amelynek eredményhirdetése is ezen a napon lesz. Délelőtt Telegdi Ágnes tartja interaktív könyvbemutatóját az Ó, azok a csodálatok állatok című könyve alapján. Délután az Ürömi Állatotthon előadását hallhatják az érdeklődők a felelős állattartásról, de kis kedvencek bemutatója és örökbefogadási program is lesz. Egész nap interaktív madárgyűrűzési bemutatót tartanak, a kézműves asztalokon pedig őszi termésekből alkothatnak a látogatók. Az arborétumot előzetes egyeztetés nélkül látogathatják a vendégek nyitvatartási időben. A nyitvatartási időn kívül is fogadnak csoportokat, ebben az esetben előzetes időpont-egyeztetés szükséges.

Borítókép: az arborétum (Fotó: a szerző felvétele)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.