Akinek a közönség volt a családja

Kóródi Anikó Zsuzsanna operaénekes-nő, operettprimadonna többéves kutatómunka után adta közre a Küry Klára azt üzente… című hiánypótló színház- és kultúrtörténeti kötetét, amelyet tegnap délután mutatott be a budapesti közönségnek a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Bajor Gizi Múzeum - 2022_10_07 Fotó: Bach Máté Fotó: Bach Máté Forrás: Magyar Nemzet

Teadélutánnal egybekötött könyvbemutatóra siettem péntek délután a Bajor Gizi-villába, amely ma már Bajor Gizi Színészmúzeumként funkcionál. A kaput átlépve azonnal az előző századok miliőjébe csöppenünk: mellszobrok és kis padok mindenütt, a parkosítás igényes – pedig már az ősz megtépázta –, s nyitott ajtó invitálja a kíváncsi látogatókat a kiállítótérbe. S még mielőtt elcsábított volna ismét az időszakos Latinovits-tárlat, nagy léptekkel siettem a hátsó terembe, ahova belépve már kancsóban gőzölgött a mahagóniszínű tea, s a délután (egyik) főszereplője az utolsó technikai simításokat végezte el, míg a vendégek sorra érkeztek.

Kóródi Anikó Zsuzsanna veszprémi születésű operaénekes-nő, operettprimadonna, aki – mint megjegyezte – jövőre lesz ötven éve a pályán. Gyerekkori zenei tanulmányai a Balaton-közeli városhoz kötődnek, majd a Zeneakadémián teljesedett ki. Játszott Győrött, s több évig az ausztriai Linzben is. Rövid bevezetés után hamar áttért arra, miként találkozott először Küry Klárával – vagy ahogy ő is hivatkozik rá, Klárikával –, s mi motiválta a kötet megírásában. A szerző ugyanis a Jászságból elszármazott művészek életéről is készít előadói esteket, többek között Déryné Széppataki Rózáról is, s így került látóterébe a mára már feledésbe merült Küry Klára munkássága. – A Redemptio folyóiratban György János helytörténész egyszer megemlékezett Küry Kláráról, aki Jászkiséren született. Akkor kezdtem el érdeklődni Küry Klára iránt, milyen volt az élete – mondta a szerző, aki komoly kutatómunkát végzett az elmúlt években. Mint mondta, 

a forrásmennyiség – a primadonna születésétől, 1870-től egészen 1935-ben bekövetkezett haláláig – miatt tizenöt év kemény munkája van e kötet mögött, 

amely képet ad a Jászság művelődéstörténetéről, s tágabban a kor meghatározó alkotóiról, Klára pályatársairól, illetve a színházi karrierjéről.

Kóródi Anikó címválasztása figyelemre méltó, Ady Endrétől kölcsönözte a Küry Klára azt üzente… sort, aki 1899 februárjában azonos címmel jelentetett meg egy kis kommentárt a Debreczeni Hírlap hasábjain. Klárika – remélem, nem gond, hogy én is kölcsönzök Adytól – Pauli Richardtól, az Operaház tenoristájától sajátította el az éneklés alapjait, első fellépése pedig a Pesti Vigadóban volt. Talpraesett, tehetséges hölgynek bizonyult. Hamarosan Ditrói Mór ígért neki szerződést a kolozsvári régi Nemzeti Színházba, ahol két esztendeig ünnepelt szubrettként szerepelt. Ezt követően került a Pesti Népszínházba, ahol 

eljátszhatta az operettirodalom legnagyobb címszerepeit, ami csaknem ötvennégy különböző szerepet jelentett. 

Teljes képet kaptunk a Küry által megformált karakterekről, személyiségéről s egyéb tevékenységéről is, hiszen megismerhettük Küryt mint reklámembert, mint írót és mint zeneszerzőt is. Csilingelő hangját egy korabeli kupléfelvétel segítségével varázsolta a szerző a terembe. Kóródi Anikó izgalmas kötetbemutatóval kedveskedett a vendégeknek: egyszer szenvedéllyel beszélt az általa tisztelt és szeretett Klárikáról, másszor pedig Heltai Jenő-verseket szavalt igencsak nagy átéléssel.