– Amikor elkezdtük tervezni a bicentenáriumot, úgy döntöttünk, hogy Petőfit és korát akarjuk bemutatni – fogalmazott a Híradó.hu-nak adott interjúban Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, aki elmondta:
új állandó Petőfi-kiállítást is építenek, amelyet stílusosan Petőfi születésnapján, szilveszter éjfélkor nyitnak meg,
továbbá a múzeum támogatásával az Osiris kiadó újra kiadta Petőfi összes műveit, költeményét, műfordításait, prózai műveit, a költő monográfiáját és egy Petőfi-életutat számokban. Szeptember 1-jén a tanévnyitóval együtt elindult a Petőfi-vándorbuszuk, de a klasszikus irodalmi nagyságok emlékházai és emlékhelyei is megújulnak. Petőfi szülőházának megújítása is ennek a programnak a része. A közművelődési programok mellett létrejött egy reformkorcsomag a nagyobb kulturális intézményeink, közgyűjteményeink felajánlásaival, iskolai közösségek pályázhattak akár többnapos látogatásra is. De lesz könnyűzenei kiírás, vetélkedők, gerillakampány, Petőfi-kalendárium, Futaki Attila rajzolja az Apostol c. remekművet képregénybe, musical is készül, valamint számtalan partnerrel egyeztetnek, hogy 2023-ban még a csapból is Petőfi folyjon.
– Azt mondják, hogy az egyik legnagyobb problémája a mai gyerekeknek, hogy nincsenek saját hőseik – jelentette ki a főigazgató. – Éppen ezért még a békeévekben
azt terveztük, hogy a Hajógyári-szigeten – a Petőfi Kulturális Ügynökséghez tartozó részében – egy tízezer négyzetméteres csarnokban egy olyan fedett játszóteret alakítunk ki, ahol magyar hősök vannak. Ez lenne Európa legnagyobb fedett játszótere.
Demeter Szilárd beszélgetőpartnere felemlegette a főigazgató azon kijelentését, amely szerint az energiaválság lehetőséget adhat az embereknek, hogy visszakanyarodjanak a könyvekhez.
– Egy olyan válság rúgta ránk az ajtót, amely már nagyon régóta érlelődött, csak mi nem vettük komolyan.
Ez a válság a fogyasztói attitűdöt építi le, mert az embereknek vagy nem lesz pénzük megvenni azt, amire nincs is szükségük, vagy nem lehet kapni az adott terméket
– jelentette ki Demeter Szilárd, megjegyezve: megvan az a tudásunk, hogy ezt a válságot túl tudjuk élni. Ezt a tudást a XIX. században kezdtük kiépíteni, és a XX. században két világháborút és két diktatúrát is „kiszolgált”.
Látok egy nagy lehetőséget a könyvkultúrában is: kis túlzással az olvasáshoz nem kell sem fűtés, sem áram. A könyv egy komplex információt hordozó eszköz, ami túlélt már évszázadokat
– szögezte le a PIM főigazgatója, majd áttérve a állami kulturális intézményrendszerre, megjegyezte: a magyar kultúra akkor lesz válságálló, ha a résztvevők szövetségben dolgoznak még akkor is, ha tudják, hogy önkorlátozó módon le kell mondaniuk az intézményi érdekérvényesítésről.
Fenntarthatatlan és túlburjánzó kulturális intézményrendszerünk van, amit mindenféleképpen racionalizálni kell.
Meg kell nézni, mire érdemes közpénzt áldozni, és mi az, ami működjön piaci alapon – hangsúlyozta Demeter Szilárd, aki később kiemelte: – Ebben az ellenséges környezetben megtartott minket az anyanyelvi kultúra, tehát biztos vagyok benne, hogy bármi történik a világban, az unióban, ez meg tud tartani bennünket.
A főigazgató mulasztásról beszélt, amikor kifejtette: nem foglalkoztunk komolyabban az online térrel. Mint mondta: a kultúrafogyasztás radikálisan megváltozott, amire a pandémia még rátett egy lapáttal. Az információszerzésünk nagy része az online világból származik, ez pedig azt jelenti, hogy nagyon nem mindegy, mit kapunk ebből a térből.
– Elköltöttünk sok milliárd forintot a közgyűjtemények vagyonának digitalizálására.
Van tehát egy nagy digitális kulturális adatvagyon, amit viszont nem tettünk közkinccsé.
Ha az összes intézményünk kulturális adatvagyonát közzétennénk egy izgalmas, fogyasztható, strukturált formában, akkor nem a Wikipédiáról másolnák össze gyermekeink a házi feladataikat – mutatott rá Demeter Szilárd.
Borítókép: Demeter Szilárd (Fotó: Bach Máté)
